Soros kottájából hazudik a Transparency, a Reuters, a „független” média és az ellenzék politikusai

Hetek óta tartó támadások alatt áll Magyarország az európai uniós forrásfelhasználások állítólagos korrupciós kockázatai miatt. A napokban a Reuters már azt is megszellőztette, a bizottság addig nem biztosítja a helyreállítási alap forrásait, amíg Magyarország nem tesz lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A nyomásgyakorlás mögött a Soros György fizette Transparency International lózungokkal és hamis információkkal teli áltanulmánya, Soros György bizottságbeli lekötelezettjei, a szintén részben Soros által eltartott „független” média és az ellenzék azon politikusai állnak, akik Soros személyes kitartottjai. Lássuk a részleteket – írja cikkében a Tűzfalcsoport.

Billionaire investor George Soros of Soros Fund Management attends the annual meeting of the World Economic Forum (WEF) in Davos January 26, 2013. REUTERS/Pascal Lauener (SWITZERLAND - Tags: POLITICS BUSINESS HEADSHOT) - LR1E91Q0RVHT7 Fotó: Pascal Lauener

A kormány 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározata a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szól, melyben ez áll: „A kormány elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése, a közbeszerzésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek további csökkentése, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése, és ezáltal kedvezőbb árak kialakulásának ösztönzése iránt.” A határozat első pontja úgy fogalmaz, a „kormány egyetért azzal, hogy az egyajánlatos közbeszerzések Európai Unió módszertana szerinti arányát 15 százaléknál alacsonyabb mértékűre kell csökkenteni” és „egyetért azzal, hogy a közbeszerzésekben a verseny fokozása érdekében további intézkedésekkel kell segíteni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sikeres közbeszerzési részvételét”.

Miközben a kormányzat lépéseket tesz a korrupciós veszély csökkentéséért, az Európai Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság illetékes szerveinek adatai és megállapításai is alátámasztják, hogy a csalásellenes közös fellépés tagállami és uniós párhuzamosságai, a körülményes és bürokratikus információáramlás sokszor a felderítés és a büntetőintézkedések eredményességének és hatékonyságának rovására megy. Az a megközelítés, amelynek részeként a más forrásból kapott információk alapján az OLAF igazgatási vizsgálatot indít, majd pedig ezt nemzeti szintű nyomozás követi, számos esetben túl sok időt vesz igénybe, csökkentve a sikeres vádemelés esélyét.

Az OLAF az esetek 96 százalékban „mellélő”

A főigazgatóságok többször mutattak már rá, hogy az OLAF zárójelentései nem tartalmaznak elégséges információt ahhoz, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett források visszafizettetését. Az is tény, hogy az OLAF éves jelentéseiben szereplő szabálytalansági gyanúkhoz kapcsolt korrekciós adatok a bizottsággal történő egyeztetések végén általában az eredetinek a töredékére csökkennek. Az Európai Számvevőszék különjelentésében például olyan adatok is szerepelnek, amelyek szerint az OLAF pénzügyi ajánlásai szerinti összegek mintegy 58 százaléka jogalap nélküli vagy a körülmények mérlegelése folytán szükségtelen azok visszafizettetése. A számvevőszék ugyanebben a kontextusban az eredményes visszafizettetések arányát mindössze négy százalékra tette!

Ennek ellenére Magyarország komolyan veszi az OLAF ajánlásait

Visszatérő kritika a Soros-hálózat részéről, hogy Magyarország ignorálja az OLAF ajánlásait. Nos, ez is hazugság: a magyar ügyészség az OLAF ajánlásai nyomán minden esetben protokollszerűen rendeli el a nyomozást. Az OLAF 2015–19-es évek ajánlásai alapján az ügyészség az ügyek 47 százalékában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 százalékos uniós átlag. Az ajánlásokkal lezárt vizsgálatok számát tekintve – mindössze öt ilyen volt 2019-ben – ugyanakkor Magyarország a szintén jónak mondható hatodik helyen áll az EU-ban.

A Transparency International azt is állítja, „A hazai fejlesztési programok hatékonysága alacsony”. Az EuroStat adatai alapján a magyar gazdaság 2006-ban az uniós fejlettség felét, 2012-ben a kétharmadát, 2020-ban az EU–27 gazdasági térség átlagának pedig már a 74 százalékát érte el. A Transparency International vádjaival szemben áll Merkel kancellár mondata is, aki szerint „Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket, okos beruházásokat hajt végre és okos gazdaságpolitikát folytat”. De e fenti szavakat is megerősítik a The Economics Standard és McKinsey & Company globális elemzőcégek is, amelyek így jellemezték Magyarországot, a magyar gazdaságot: „európai sikertörténet”, amelyet a „töretlen fejlődés” jellemez.

A Transparency International állításait az EuroStat adatai is cáfolják. A 2008-as nagy világgazdasági válságot követően 2014-re a magyar gazdaság kilábalt a bajból, és 2015-től robusztus növekedéssel állt felzárkózó pályára, úgy, hogy folyamatosan két számjegyű léptékben emelkedtek a reálbérek, és a súlyos anyagi kiszolgáltatottságban élők száma 22 százalékról 9 százalékra esett vissza.

Ha minden pénzt ellopott a kormány, ez hogyan sikerülhetett volna?

Mi több, a Covid–19 okozta válsághelyzet sem volt képes megroppantani a magyar reálbérek töretlen emelkedését: 2019-ben Magyarország volt a dobogó második fokán a reálbér-emelkedés ütemét tekintve, vagyis Magyarország a legjobb válságkezelők ligájában játszott Európában ebben az évben is. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának jelentése szerint 2019-ben a globális tőkebefektetések összértéke 42 százalékkal csökkent, eközben Magyarországra 140 százalékkal több beruházás, összesen 1700 milliárd forint értékben érkezett a Covid-válság évében, mint az „utolsó békeévben”, 2018-ban.

A Reuters a napokban a Transparency International anyagát összeollózva hazudozott Magyarországról

A magyar „független” médiában is nagy karriert futott be a Reuters cikke, mely szerint a bizottság azt mérlegeli, nem folyósít Magyarországnak pénzt egészen addig, amíg nem lép fel a korrupció ellen. A Reuters cikke hemzseg a tárgybeli tévedésektől és az alaptalan vádaktól. Egyrészt háttérismeret nélkül dobálózik statisztikai adatokkal, másrészt olyan kritériumokat kér számon Magyarországon, melyeket más tagállamokon nem.

Még Brüsszel is elismeri, Magyarországon a közbeszerzési verseny szintje megfelelő, Magyarország minden mutatóban javulást ért el

A Reuters cikkének állításaival szemben a közbeszerzési szabályozás magyarországi gyakorlata nem tekinthető rossznak a többi tagállammal összehasonlítva. A bizottság saját adatai alapján Magyarországnak jó értékei vannak az odaítélési szempontok tekintetében, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő (a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános), és a verseny szintje megfelelő. A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent. Az unió úgynevezett belső piaci eredménytáblája 2019-re vonatkozó adatai alapján a magyar közbeszerzési rendszert a bizottság átlagos szintűnek értékelte, és vannak olyan területek, amelyeken a magyar rendszer ki tudott emelkedni az EU-s átlagból. Az első tíz legjobb mutatójú tagállam között vagyunk, és összesen öt tagállamnak van kevesebb „piros jelzése”, mint Magyarországnak.

A Reuters cikke „szisztematikusan felmerülő szabálytalanságokról” beszél, eközben a 2017-es uniós ellenőrzés – egy hivatalos audit – a hazai szabályozást rendben találta. A cikkben megfogalmazott „EU történetének legmagasabb pénzügyi korrekciója” állítás kapcsán szintén a Soros-hálózat mondta tollba az írást, hiszen a közbeszerzések vonatkozásában megállapított, Magyarországot érintő tízszázalékos átalánykorrekció átlagos mértékűnek minősül, a továbbá a korrekció nem közvetlenül a nem megfelelő mértékű verseny miatt történt.

Ha a napokban a tisztelt olvasó olyan ellenzéki politikusokkal találkozik a nyilvánosságban, akik a Reuters-cikket lobogtatják, és arról hazudoznak, a magyar kormány minden pénzt ellop, akkor a Tűzfalcsoport arra kéri önöket, mindenki tegye fel a kérdést magában: vajon ki rángatja marionettbábuként mozgatott ellenzéki politikusok zsinegét?

Vajon ki lehet a bábmester?

Az eredeti cikket ITT érheti el.