„Átoltottság tekintetében minden héten nagyobb előnyt szerzünk”

– Magyarország átoltottsága már most jóval az uniós átlag felett van, ahhoz azonban még időre van szükség, hogy a vakcinák meg tudják akadályozni a koronavírus terjedését. Ezért volt indokolt az emberek közti kontaktusok számának csökkentése – mondta a lapunknak adott interjúban Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere beszélt a tervezett egészségügyi struktúraváltás főbb elemeiről, a háziorvosi praxisközösségekről, és szóba került az érettségi is.

Dr prof. Kásler Miklós miniszter Fotó: Éberling András Forrás: Magyar Nemzet

– Nemrégiben beszámolt arról, hogy a kormány struktúraváltást tervez az egészségügyben. Mik ennek az alapelvei?

– Az átalakítás első és legfontosabb lépése az volt, amikor a parlament az elmúlt év végén elfogadta az új egészségügyi törvényt, amely az orvosok jogállását szabályozza, és rögzíti a történelmi léptékű béremelést is. A struktúraváltás az egészségügy minden területére vonatkozik, azonban ha valamit ki kellene emelnem a több száz oldalas dokumentumból, az az alapellátás átalakítása és az öt nemzeti egészségügyi program. Az első lényege, hogy a jövőben a praxisközösségeket preferáljuk, ami biztosítja az ország teljes területi lefedettségét. Az emelt szintű praxisközösségekben nemcsak a háziorvosi, hanem a meglévő egyéb szakvizsgákat is lehet használni, a megfelelő műszerezettség és finanszírozás mellett. Az alapellátási ügyeleti rendszer reformja is elengedhetetlen. Megvizsgáljuk az ügyeleti körzethatárokat, arra törekszünk, hogy azok a méretgazdaságosság mentén szerveződjenek, ugyanakkor homogén hozzáférhetőséget biztosítsanak a lakosság egészének térbeli, időbeli szempontból egyaránt. Törekszünk az ügyeleti ellátás szakmai színvonalának emelésére, ezért az abban dolgozó szakemberek képzésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az Országos Mentőszolgálat egységei, a sürgősségi betegellátó osztályok és az ügyeleti rendszer között harmonikusabb és szorosabb legyen az együttműködés, ezáltal a sürgősségi ellátás hatékonysága növekedjen. Mindez nagymértékben hozzájárulhat a betegbiztonsági mutatók növekedéséhez, tehermentesítheti a kórházakat is.

– Milyen előnyöket várnak ettől, és mit jelent pontosan a praxisközösség fogalma?

– A praxisközösségek lényege, hogy több orvos dolgozik összehangoltan, egymás munkáját segítve. Ennek az egyik formája lehet, amikor azonos képesítéssel, feladatkörrel rendelkező doktorok, például háziorvosok vagy gyermekorvosok nyolcan-tízen alkotnak egy praxisközösséget. Ez azért előnyös, mert egy háziorvosnak lehet több szakvizsgája is, így ha megvan a megfelelő eszköze hozzá, akkor a szükséges diagnosztikai vizsgálatok nagy részét helyben el tudja végezni, a leleteket pedig helyben értékeli. Ha további konzultá­ciót tart szükségesnek, akkor a vizsgálati eredményt digitális formában elküldi a városi vagy a megyei kórháznak, tehát a lelet utazik és nem a beteg. Ezzel tehermentesíti a kórházakat, mivel a kórházon belüli várakozási idő és a várólisták hossza is lerövidül. Az emelt szintű praxisközösségekben családorvos, gyermekorvos, fogorvos működik együtt, emellett más szakembereket, például dietetikust vagy gyógytornászt is alkalmazhatnak.

– A kormány az alapellátásban tevékenykedő orvosokra is kiterjeszti a béremelést, amelynek mértéke attól függ, hogy a doktor szorosabb vagy lazább praxisközösséget vállal. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A családorvosok eddig a betegbiztosítótól kapott támogatásból havonta nagyjából 430 ezer forintot tudtak saját fizetésként félretenni. Azonban, mivel az állami szektorban dolgozó orvosok bére a két és félszeresére emelkedik 2023-ig, így – a gyakorlatban eltöltött idő függvényében – jóval magasabb javadalmazásban részesülnének, mint a háziorvosok. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozó háziorvos is megkapja a 430 ezer forintot és a szakellátásban részt vevő orvosok fizetése közti különbség száz százalékát, ha egy szorosabb praxisközösségbe lép be. Ha a lazább, úgynevezett kollegiá­lis praxisközösséget választja, akkor ennek a különbségnek a nyolcvan, ha pedig egyáltalán nem vállal praxisközösségi együttműködést, akkor a harminc százalékára jogosult. Az alapellátásban dolgozó több mint 18 ezer orvos és szakdolgozó bérének emelésére idén 96,1 milliárd forintot fordítunk. Az alapellátási szakszemélyzet fizetése a jövőben csak a gyakorlati időtől függ, és az adott praxis praxisközösségi csatlakozásától függetlenül megegyezik majd az állami intézményekben dolgozók fizetésével.

– Milyen egyéb elemeit emelné még ki a tervezett struktúraváltásnak?

– Átalakítjuk az ügyeleti rendszert, egységként kezeljük a járásokban lévő praxisközösségeket, az ott lévő járóbeteg-szakrendelést, a városi kórházakat és a mentőszolgálatot, amely összeköti őket. A megyei kórházak területi vezető kórházak, amelyek szakmailag irányítják a többi intézményt. A megyei kórházak szintjére léptek be a miniszté­rium fenntartásába kerülő vidéki egyetemi klinikai központok is. Első lépésként azonban a háziorvosi ügyeleti ellátás rendszerében a területi egyenlőtlenségekre, az akut problémák megoldására kellett koncentrálnunk, amelyre a területi szorzószámok differenciált emelése nyújtott lehetőséget. Ennek köszönhetően a háromezer fő alatti településeken ügyeleti ellátást nyújtó szolgáltatók díjazása közel ötven százalékkal, míg a húszezer fő alatti településeken ellátást nyújtóké több mint 35 százalékkal növekszik. Az ennél nagyobb településeken ellátást nyújtó szolgáltatók díjazása kisebb mértékben, 2–14 százalék között emelkedik. Az intézkedés hárommilliárd forint pluszforrást jelent az alapellátási ügyeleti rendszer számára.

– Említette az öt nemzeti egészségvédelmi programot. Mi a jelentősége ezeknek?

– Nagyon lényeges, hogy elkészült és a megvalósítás állapotába került ez az öt program, amely azokat a betegségeket érinti, amelyekben az emberek döntő többsége, több mint nyolcvan százaléka meghal vagy megnyomorodik. Ez a keringési és a daganatos betegségek, a gyerekgyógyászat, a mozgásszervi és a mentálhigiénés betegségek országos hálózata. A nemzeti egészségügyi programokat az országos intézetek irányítják. Ez jelenti tehát az egészségügyi rendszer legfontosabb strukturális és funkcionális átalakítását. Emellett fontos elem a nagymértékű fizetésemelés az egészségügy minden szereplője számára, illetve a működésgazdálkodás és a finanszírozás átalakítása is.

– Mik a további tervek ezen a területen?

– A következő feladat, az esetleges további járványok ellátására alkalmas, arra felfejlesztett járványügyi struktúra kialakítása. A járványügyi védekezést a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a területi hatósági rendszer biztosítja. Cél az egységes, országos tiszti orvosi intézményrendszer létrehozása, a megyei és járási járványügyi hatóságok, azaz a megyei és járási tiszti főorvosi struktúra, kormányhivatalok egységes rendszerben történő működtetése. Ugyanakkor a magyar egészségügyi struktúraváltás egyik alapvető célkitűzése a járványügyi készenlét biztosítása strukturális szinten is. Az ehhez ellátandó járványügyi feladatok: 1. gyors, hatékony, összehangolt járványügyi fellépés; 2. az egészségügyi ellátási kapacitások megfelelő biztosítása; 3. hatósági feladatok ellátása; 4. döntéshozók megfelelő tájékoztatása; 5. képzés, ellenőrzés, minőségbiztosítás; 6. szoros együttműködés a fertőző betegségek egészségügyi ellátórendszerével. Ezek a feladatok két országos intézet, az Országos Infektológiai Intézet és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével, országos hálózattal valósíthatók meg. Szintén kifejlesztendő még a szociálisan és egészségügyileg egy­aránt rászoruló betegek ellátása az új körülmények között. Vannak olyan elhagyatott, idős honfitársaink, akik hátrányos szociális helyzetben vannak és betegek. Esetükben a kapacitások észszerű felhasználásáról van szó, és egy olyan rendszernek a kiépítéséről, amely a kórházi tartózkodást átmenetinek tekinti, majd az egészségügyi helyzet rendeződése után az otthonápolást támogatja.

– Hamarosan elérkezik az érettségi vizsgák ideje. Mire készüljenek az idén maturáló diákok és mire, akik két-három év múlva érettségiznek?

– Az idei érettségi egyértelműen a járványhelyzet alakulásától függ, a jelenlegi terv szerint azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgákat megtartjuk. A tantermi oktatás visszavezetése nincs napirenden, azonban akár egyéni, akár kiscsoportos felkészítésre lehetőség van. Időközben elkészült a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez illeszkedő érettségi szabályozás, amely a 2023–2024-es tanévtől lép életbe. Ennek általános rendelkezéseit a már megjelent kormányrendelet tartalmazza, míg a részletes követelményeket – amelyek kidolgozása folyamatban van – tárcadokumentumként tesszük közzé. Az viszont már biztos, hogy akkortól az érettségi még inkább épít majd a diákok kreativitására, valamint a projektmunkákra, tehát megerősíti a kornak megfelelő pedagógiai módszereket.