Riasztás! Csalók banki ügyintézőként húznak csőbe

Riasztás! Csalók banki ügyintézőként húznak csőbe – figyelmeztet a futótűzként terjedő új csalási formára a Nemzeti Kibervédelmi Intézet. A csalók egy adott pénzintézet központi számához kísértetiesen hasonló számról hívnak és adategyeztetés címén személyes banki adatainkat akarják kicsikarni belőlünk.

Forrás: PIXABAY

Riasztás! Csalók banki ügyintézőként húznak csőbe – figyelmeztet a futótűzként terjedő új csalási formára a Nemzeti Kibervédelmi Intézet. Riasztást adott ki percekkel ezelőtt a titkosszolgálat az elmúlt napok során tapasztalt növekvő számú, ügyintézői megkeresésnek álcázott adathalász telefonhívások miatt.

Riasztást adott ki a titkosszolgálat a magukat banki ügyintézőnek kiadó csalók miatt
Fotó: NKI

A telefonhívások során a csalók magukat jellemzően bankok, közműszolgáltatók „ügyintézőinek” kiadva többféle módon próbálnak személyes adatokat (például születési adatokat, banki adatokat) megszerezni az állampolgároktól. Egyes esetekben arra hivatkoznak, hogy egy pénzügyi tranzakció során hiba lépett fel, illetve előfordult az is, hogy csomagrendelés közben fellépő anomáliákra hivatkozva kezdeményeznek adategyeztetést. A csalók az adathalász hívások során megpróbálják elhitetni a felhasználóval, hogy tényleg egy banki alkalmazottal beszélnek.

A megtévesztéshez olyan telefonszámok kerülhetnek felhasználásra, amelyek az álcául használt szervezet eredeti telefonszámához nagyon hasonlóak, közel azonosak.

A titkosszolgálat példaként az OTP-t hozza fel.

Az OTP Bankot megszemélyesítő csaló hívások során használt telefonszámok: [phone], 36-1-636-6666

Az OTP Bank Nyrt. valódi ügyfélszolgálati elérhetősége: [phone]

Az ilyen adathalász hívások elleni védekezés során fontos tudni, hogy a pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók nem kérnek be személyes adatokat a felhasználóktól.

FONTOS! Személyes adatokat érintő adategyeztetés abban az esetben fordulhat elő, ha az ügyfél maga keresi meg telefonon a szolgáltatót, és ő kezdeményezi az ügyintézést. Ebben az esetben a szolgáltató az ügyfél pontos beazonosítása érdekében egyes személyes adatokra rákérdezhet. Lényeges különbség!

A NKI azt javasolja, hogy amennyiben fenti témájú gyanús telefonos megkeresést tapasztal:

ne adjon meg személyes adatokat,

szakítsa meg a beszélgetést,

és a hivatkozott szervezet honlapján található elérhetőségek valamelyikén keresztül tájékoztassa az érintett szervezetet a hívásról.

Legutóbb március utolsó hetében adott ki riasztást a titkosszolgálat, miután a pandémiát kihasználó kiberbűnözők félrevezető SMS-ekkel bombázták a magyar lakosságot egy nemzetközi csomagküldő szolgálat nevében. Az üzenetben küldött link azonban a megnyitás után kémprogramot telepít a telefonokra, amelyről ezt követően az összes adatot ellopják. Ezekkel az információkkal pedig akár az internetes személyiségünket is ellophatják. Az így megszerzett banki adatainkkal pedig kifoszthatják a bankszámlánkat.

(Borítókép forrása: Pixabay.com)