Erősödik a szociális biztonság Magyarországon

Az EUROSTAT felmérésének 2006 és 2019 közötti adatait elemezve egyértelműen látható, hogy a Fidesz-KDNP kormányzati ciklusai alatt 2012 óta folyamatosan csökkent a mélyszegénységben élők száma Magyarországon – tájékoztatta lapunkat Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. A felmérésből az is kiderült, hogy a 2020-ban a Covid nyomán kialakult gazdasági krízis már egy jóval erősebb magyar társadalmat ért el, mint amilyen állapotban volt az ország a 2008-as gazdasági világválság előtt az MSZP-SZDSZ kormányzása idején.

Fotó: Andras Eberling

A koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis előtt nagyon jó helyzetben volt a magyar gazdaság és társadalom. A szociális háló 2012 óta folyamatosan egyre jobban működött, és a mélyszegénységben élők aránya is jelentősen csökkent. Ezt a pozitív tendenciát az Eurostat 2006 és 2019 közötti időszakot vizsgáló társadalmi felmérése is egyértelműen alátámasztja – mondta Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.

A kutató kifejtette: az Eurostat adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP kormányzati ciklusa alatt, 2012 után bekövetkezett egy társadalmi fordulat, amelyet követően

2019-ig a mélyszegénységben élők aránya a teljes társadalomban 27 százalékról 8 százalékra csökkent. – Míg 2010-ben a magyar lakosság 75 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlan kiadást, addig 2019-ben ez az arány megfeleződött, 36 százalékra mérséklődött – emelte ki.

Az Alapjogokért Központ a két legsérülékenyebb társadalmi csoport, a 14 éven aluli gyermekek és a nyugdíjasok helyzetének alakulását elemezte a 2006 és 2019 közötti időszakban. Bozsonyi Károly kérdésünkre válaszolva kifejtette: ha összehasonlítjuk az MSZP–SZDSZ-kormányok gazdasági világválság előtti (2006 és 2008 közötti) időszakát a Fidesz–KDNP-kormánynak a Covid-krízist megelőző (2017 és 2019 közötti) éveivel, egyértelműen látszik, hogy a jobboldali kormány idején jóval komolyabb mértékben csökkent a szegények száma.

2012 óta jelentősen csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya Magyarországon

Kevesebb a mélyszegénységben élő nyugdíjas

Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója arra is rámutatott, hogy a mélyszegénységben élő nyugdíjasok száma folyamatosan csökken a Fidesz–KDNP kormányzása óta.

– 2008-ban a nyugdíjasok 14,5 százaléka élt súlyos anyagi nehézségek között, ami a Fidesz–KDNP kormányzása alatt 2019-re 6,5 százalékra csökkent.

A Fidesz–KDNP-kormány 2016-ra már tíz százalékra csökkentette a mélyszegénységben élő nyugdíjasok arányát, 2019-ben pedig 6,5 százalékra – mutatott rá.

– 2010 előtt sok, úgynevezett fűtési szegénységben élő magyar nyugdíjas volt, számuk azonban 2006-hoz képest 2019-re 267 ezer fővel csökkent – hangsúlyozta a szakértő.

Szerinte ebben jelentős szerepet játszott a kormány rezsicsökkentése, illetve a tűzifaosztási programja azokon a településeken, ahol nincs vezetékes gáz, ezért gyakorlatilag csak fával lehet fűteni. – Várhatóan javítani fogja a nyugdíjasok élethelyzetét a kormány által visszaépített 13. havi nyugdíj is, de a KSH 2020-ra vonatkozó adatfelvételének eredményeit még csak idén fogják publikálni – mondta Bozsonyi Károly.

Jelentősen javult a gyermekek helyzete

Az Alapjogokért Központ által elemzett gyermekszegénység változásával kapcsolatban a kutató kifejtette:

az MSZP és az SZDSZ kormányzása idején (2006 és 2008 között) 23,5 százalékról 25,4 százalékra emelkedett a mélyszegénységben élő gyermekek aránya, ami a Fidesz–KDNP kormányzása alatt, a 2012-ben bekövetkezett fordulatot követően kezdett csökkenni. 2017-ben ez az arány már csupán 14,9 százalék volt, majd 2019-ig 11 százalékra csökkent.

A kutató kifejtette, hogy a kiskorú gyermekek között a rendszeres húsfogyasztás hiánya 2012-ben még 1,2 millió gyermeket érintett, ami a gyermekkorúak 36 százalékát jelentette, 2019-re azonban ez a szám a harmadára, vagyis 12,8 százalékra csökkent. – A Fidesz–KDNP-kormányok közétkeztetési programjának egyértelmű szerepe van abban, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek száma nagyjából a harmadára csökkent. Nyilvánvaló, hogy egyetlen éhező száj is pontosan eggyel több, mint amennyinek lennie kellene, de a kiszolgáltatott helyzetben élő gyermekek arányának ilyen mértékű csökkenése elismerésre méltó – emelte ki az elemző.

Középpontban a valós élethelyzetek

Bozsonyi Károly kiemelte, hogy az Eurostat és a KSH 2006 óta minden évben elkészített adatfelvétele európai standardok alapján méri a szegénységet. Ehhez általában két fő módszert alkalmaznak. Az egyik a jövedelmek alakulását vizsgálja, és ez alapján minősít egy személyt vagy háztartást szegénynek az ország átlagjövedelméhez képest. Az indikátorok másik csoportja szerint pedig valamilyen valóságos élethelyzettel kapcsolatban minősítenek valakit anyagi értelemben mélyszegénységben élőnek – fejtette ki.

– Az Eurostat szabályai alapján kilenc élethelyzet szerint vizsgálják a szegénységet. Ha valakire legalább négy indikátor igaz, akkor mélyszegénynek minősül – mondta. Ez az eljárás a kutató szerint lehetővé teszi, hogy hosszú távon is összehasonlíthatóvá váljon az emberek élethelyzete. Arra a felvetésünkre, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. februári, jövedelemalapú felmérése szerint Magyarországon kétmillióan élnek a létminimum alatt, Bozsonyi kijelentette: az ilyen típusú szegénységkutatásoknak számos hátrányos tulajdonsága van, ezért nem adnak teljes képet a valóságról.

– A jövedelemalapú mérés azért sem szerencsés, mert azzal csupán egy viszonylagos helyzetet látunk. Ha egy ország elkezd gazdagodni, és az átlagjövedelem gyorsabban növekszik, mint az alsó jövedelmi csoportokban, úgy tűnik, hogy növekszik a szegények száma. Ha pedig egy ország elkezd szegényedni, és csökken az átlagjövedelem, akkor úgy tűnhet, hogy csökken a szegénység is.

Ezzel szemben a természetes élethelyzetek alapján alkotott szegénységvizsgálat hosszú távon is stabilnak tekinthető – fejtette ki a kutató. A jövedelemalapú felmérések ugyanis nem szerencsések például azokban az országokban, ahol az állam számos természetbeni szociális támogatást nyújt. – A magyar nyugdíjasok körében például jelentős a közgyógyellátásban részesülők száma. Ez az idős korosztályt komolyan érintő egészségügyi kiadásoktól (például a gyógyszerek kiváltásának költségeitől) mentesíti, mégsem jelenik meg jövedelemként – fejtette ki a Bozsonyi Károly. A gyermekek esetében – hasonlóan a nyugdíjasokhoz – szintén sok a természetbeni támogatás, az ingyenes iskolai étkezés vagy az ingyenes tankönyvek és nyári Erzsébet-táborok révén megjelenő szociális juttatások sem jelentkeznek a jövedelmi adatokban.