Erősödik a szociális biztonság Magyarországon

Az EUROSTAT felmérésének 2006 és 2019 közötti adatait elemezve egyértelműen látható, hogy a Fidesz-KDNP kormányzati ciklusai alatt 2012 óta folyamatosan csökkent a mélyszegénységben élők száma Magyarországon – tájékoztatta lapunkat Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. A felmérésből az is kiderült, hogy a 2020-ban a Covid nyomán kialakult gazdasági krízis már egy jóval erősebb magyar társadalmat ért el, mint amilyen állapotban volt az ország a 2008-as gazdasági világválság előtt az MSZP-SZDSZ kormányzása idején.

Fotó: Andras Eberling

Bozsonyi Károly kiemelte, hogy az Eurostat és a KSH 2006 óta minden évben elkészített adatfelvétele európai standardok alapján méri a szegénységet. Ehhez általában két fő módszert alkalmaznak. Az egyik a jövedelmek alakulását vizsgálja, és ez alapján minősít egy személyt vagy háztartást szegénynek az ország átlagjövedelméhez képest. Az indikátorok másik csoportja szerint pedig valamilyen valóságos élethelyzettel kapcsolatban minősítenek valakit anyagi értelemben mélyszegénységben élőnek – fejtette ki.

– Az Eurostat szabályai alapján kilenc élethelyzet szerint vizsgálják a szegénységet. Ha valakire legalább négy indikátor igaz, akkor mélyszegénynek minősül – mondta. Ez az eljárás a kutató szerint lehetővé teszi, hogy hosszú távon is összehasonlíthatóvá váljon az emberek élethelyzete. Arra a felvetésünkre, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. februári, jövedelemalapú felmérése szerint Magyarországon kétmillióan élnek a létminimum alatt, Bozsonyi kijelentette: az ilyen típusú szegénységkutatásoknak számos hátrányos tulajdonsága van, ezért nem adnak teljes képet a valóságról.

– A jövedelemalapú mérés azért sem szerencsés, mert azzal csupán egy viszonylagos helyzetet látunk. Ha egy ország elkezd gazdagodni, és az átlagjövedelem gyorsabban növekszik, mint az alsó jövedelmi csoportokban, úgy tűnik, hogy növekszik a szegények száma. Ha pedig egy ország elkezd szegényedni, és csökken az átlagjövedelem, akkor úgy tűnhet, hogy csökken a szegénység is.

Ezzel szemben a természetes élethelyzetek alapján alkotott szegénységvizsgálat hosszú távon is stabilnak tekinthető – fejtette ki a kutató. A jövedelemalapú felmérések ugyanis nem szerencsések például azokban az országokban, ahol az állam számos természetbeni szociális támogatást nyújt. – A magyar nyugdíjasok körében például jelentős a közgyógyellátásban részesülők száma. Ez az idős korosztályt komolyan érintő egészségügyi kiadásoktól (például a gyógyszerek kiváltásának költségeitől) mentesíti, mégsem jelenik meg jövedelemként – fejtette ki a Bozsonyi Károly. A gyermekek esetében – hasonlóan a nyugdíjasokhoz – szintén sok a természetbeni támogatás, az ingyenes iskolai étkezés vagy az ingyenes tankönyvek és nyári Erzsébet-táborok révén megjelenő szociális juttatások sem jelentkeznek a jövedelmi adatokban.