Az MSZP EP-képviselőjét azért kérdeztük, mert több mint egy évtizede nyíltan támogatja a Kínával való szoros együttműködést – kiemelten az oktatás és a turisztika területén –, többször járt az ázsiai országban, nem utolsósorban pedig a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős uniós küldöttség tagja is. Oláh Lajos pedig, a DK országgyűlési képviselője Ujhelyihez hasonlóan régi, elkötelezett híve a magyar–kínai kapcsolatoknak. Oláh az elnöke a Nagy Fal Magyar–Kínai Barátság Egyesületnek, alapítója továbbá a Kínai–Magyar Barátságért Kitüntető Díjnak.
A Gyurcsány-párti politikus utóbbiról egy 2013-ban interjúban úgy fogalmazott, hogy „Magyarország és Kína, a magyar és a kínai nép között nagyon szoros kötelék van. Ez a kötelék sok apró szálból áll, számtalan van, ami a múltban köttetett és nagyon sok, ami a jelenben jön létre.”
Megorroltak a kínaiak Karácsony Gergelyre
A Kína-ellenes hangulat a Nagyvásártelep környéki utcák átnevezésével érte el csúcspontját, amit már kevésbé tolerált a kínai állam. Mint írtuk: Kína-ellenesnek nevezte a budapesti főpolgármestert a pekingi állami média egyik portálja egy vezércikkben.
A kínai Global Times idézi Vang Ven-pij külügyi szóvivő nyilatkozatát, aki elmondta „hogy egyes magyar politikusok Kínával kapcsolatos ügyek felfújásával próbálják akadályozni a két ország együttműködését”.
A cikkben megszólaló Liu Cuo-kuj, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia európai tanulmányokkal foglalkozó kutatója szerint Karácsony a sajtó és a nyilvánosság figyelmét igyekszik magára irányítani, ám lépése nem fog változtatni azon a baráti hozzáálláson, amelyet a magyarországi fővonal képvisel Kínával szemben. Liu mindazonáltal veszélyes provokációnak nevezte Kína kulcsfontosságú érdekeinek megsértését.

Soros és Obama is tartott előadást a Fudanon
2009 júniusában nem más tartott előadást a Fudanon, mint Soros György. A magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt az egyetem tanárainak és hallgatóinak a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz a világgazdaságra és a tőkepiacokra. Barack Obama amerikai elnökként 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan Egyetemről is érkeztek hallgatók. A baloldali amerikai elnök köszönetet mondott a Fudan elnökének a vendéglátásáért és a fogadtatásáért, sőt az elnök az előadásában fenségesnek nevezte Kínát. Szerinte Sanghajban látható az a növekedés, amely felkeltette a világ figyelmét. A városról pedig azt mondta, hogy annak nagy jelentősége van az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának történetében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amerikai és kínai tudósok együttműködnek az új kutatások és felfedezések terén. Érdemes megemlíteni a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjét is. Christine Lagarde 2015 márciusában a Fudan Egyetemen tartott beszédet. Az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte. A többi között arról beszélt, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának kulcsszerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában.
A baloldal kampánycélra használja a Fudan ügyét





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!