Karácsony a kormánnyal kötözködött, de Kínát haragította magára

Kína-ellenesnek nevezte a budapesti főpolgármestert a pekingi állami média egyik portálja egy vezércikkben. A külügyi szóvivő pedig úgy fogalmazott, egyes politikusok kifejezetten akadályozni próbálják a Kína és Magyarország közötti kapcsolat további épülését.

Nem maradt válasz nélkül Karácsony Gergely június 2-i happeningje. A főpolgármester a Fudan egyetem létrejötte ellen tiltakozva bejelentette, hogy a IX. kerületnek azon városrészében, ahová az egyetem tervei készültek, hamarosan lesz Dalai láma utca, Szabad Hongkong út és Ujgur mártírok útja is. Mindezt a BBC-nek nyilatkozta a főváros vezetője.

A brit orgánum közlésére reagálva jelent meg a kínai közszolgálati médiához tartozó Global Times cikke, amely idézi Vang Ven-pij külügyi szóvivő nyilatkozatát, aki elmondta „hogy egyes magyar politikusok Kínával kapcsolatos ügyek felfújásával próbálják akadályozni a két ország együttműködését”. A cikkben megszólaló Liu Cuo-kuj, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia európai tanulmányokkal foglalkozó kutatója szerint Karácsony a sajtó és a nyilvánosság figyelmét igyekszik magára irányítani, ám lépése nem fog változtatni azon a baráti hozzáálláson, amelyet a magyarországi fővonal képvisel Kínával szemben. Liu mindazonáltal veszélyes provokációnak nevezte Kína kulcsfontosságú érdekeinek megsértését.

Karácsony Gergely szórakoztatónak találta a kínai tervek elleni fellépést, Peking nem
Fotó: archív

A Global Times vezércikkében kiemelte: Magyarország egyike azoknak a közép- és kelet-európai országoknak, amelyek az utóbbi időben a legaktívabban fejlesztették kapcsolataikat Kínával.

Az írás szerint tavaly Kínából származott a legtöbb Magyarországra irányuló külföldi befektetés, míg az év első negyedévében a két ország közötti kereskedelem 64,7 százalékkal bővült éves összevetésben. A szerző aláhúzta: Magyarország különösen az Európai Unión belül tett egyértelmű gesztusokat Kína mellett, például amikor ellenezte, hogy az EU szankciókat vessen ki kínai tisztségviselőkre a hszincsiangi emberi jogi kérdések kapcsán. A vezércikk rámutat: Magyarország az uniós tagállamok közül elsőként kezdte alkalmazni a Sinopharm kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyagát.

Az írás szerzője úgy értékelte, hogy a baráti viszony ellenére Kínának fel kell készülnie arra, hogy a jövőben is előfordulhatnak időről időre Magyarországon ellenséges gesztusok. Ezekért részben az amerikai befolyást tette felelőssé, ráirányítva a figyelmet, hogy az elmúlt években Washington arra hangolta szövetségeseit: Kínával ápolt kapcsolataikban nagyobb hangsúlyt kapjon az ideológiai vetület.