Az európai Parlament zöldpolitikájáról szóló vita egyre aktuálisabb, ugyanis egyre több ötlet, terv és javaslat fortyog a brüsszeli fazékban – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán közzétett videójában a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba a legfontosabb részleteket ismertetve elmondta: az egyik terv az uniós kvótakereskedelmi rendszerre vonatkozik, amelynek elvileg az a célja, hogy csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.
Az új tervek alapján Brüsszel ezt 2025-től a háztartásokra és a közlekedésre is kiterjesztené, azaz a családoknak és az autósoknak kellene állniuk a számlát.
Hozzátette: ezt a javaslatot a legnagyobb zöldszervezetek is kritizálják.
Elmondása szerint a brüsszeli javaslat a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy gázzal fűtött háztartás kiadásai harminc százalékkal növekednének, a hagyományos meghajtású járműhasználat költségei pedig 16 százalékkal emelkednének, mindezt úgy, hogy a most közlekedő járművek többsége ilyen. Egy német tanulmány pedig arra világít rá, hogy
ezek a változások egy kétgyermekes család évi kiadásait 450 euróval (kbörülbelül 160 ezer forinttal) növelnék meg.
Ugyanakkor – folytatta – nem ez az egyetlen új teher, amin Brüsszelben törik a fejüket, hiszen az említett javaslat mellett klímavámot is szeretnének, ami a Spiegel szerint számos kockázattal járhat. A lap rávilágított, hogy
egy ilyen vám túlságosan bürokratikus lehet, károkat okozhat az exportra termelő európai vállalkozásoknak, valamint erős kereskedelmi csatározásokat eredményezhet azokkal az országokkal, amelyek nálunk nagyobb szennyezők,
mégis megengedőbbek a környezetvédelmi szabályozásokban.
Dömötör Csaba felhívta a figyelmet, hogy ez nem egy messze zajló vita, ugyanis itthon is nagy támogatói vannak a tehernövelésnek.
Karácsony Gergely és az LMP például széles körű karbonadót szeretne bevezetni,
amely ha kiegészülne azzal, hogy a dízelautókat is kizavarnák a fővárosból, az már összességében elég vaskos megszorítócsomagot jelentene – húzta alá.
A nemzeti konzultáció szintén foglalkozik az új brüsszeli adótervezettel. A kérdőív kitöltésével így a magyar emberek is véleményt formálhatnak arról, hogy hajlandóak-e magukra vállalni a nagy környezetszennyezők helyett az Európai Bizottság elképzeléseiben szereplő klímaadót.
