Magyarországra esett a választásom, amikor lehetőségem támadt külföldre költözni. Nagyobb potenciált látok abban, hogy itt neveljem fel a gyermekeimet, mert amilyen irányban halad Svédország Magyarországgal szemben, az borús képet fest – mondta Erik Almqvist, a Svéd Demokrata Párt korábbi elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Svédországot érintő tömeges, illegális migráció kapcsán a svéd politikus rámutatott: a demográfiai trendek szempontjából ez a folyamat katasztrófa, mert matematikailag is látható, hogy ha még több bevándorló érkezik, Svédország megszűnik létezni.
– Amikor fiatal voltam, a stockholmi svéd munkásosztály és a szegényebb társadalmi csoportból érkezők éltek a külvárosban, ahova akkoriban beköltöztek a bevándorlók. Erőszak, drogok és bűnözés érkezett ezekre a területekre, a svédek pedig elmenekültek – emlékezett vissza, majd hozzátette:
az úgynevezett white flight jelenség, vagyis a középosztálybeli családok menekülése a multikulturális területekről igazi iskolapéldája az, ami Stockholm külvárosi területein történt.
Fotó: A. Carrasco Ragel
Az interjú során Erik Almqvist kitért a svédországi sajtóegyensúly állapotára is, amelyről úgy fogalmazott: Svédországban médiaoligarchátus van. – A két legnagyobb tévécsatornát az állam birtokolja, valamint egyetlen magánkézben lévő csatorna van, amelynek szintén az állam a birtokosa – mutatott rá. A svéd politikus kiemelte: pontosan ez a tendencia jellemző az újságokra és az internetes hírportálokra, mégsem kap akkora kritikát a jelenség.
Arra is rámutatott, hogy a svédországi média igyekszik elfedni a bevándorló hátterű bűncselekményeket, a jelenségnek pedig már neve is van: „egérpixelezés”. A híradásokban a bűnözők arcát és más bőrfelületeit úgy manipulálják, hogy ne lehessen megállapítani az elkövető bőrszínét. Ez manipuláció és a politikai korrektség egyik formája húzta alá.
Almqvist a Svédországban zajló bűncselekmények hírére reagálva kifejtette:
ebben az évben Svédországban történt a legtöbb halálos kimenetelű lövöldözés az egész EU-ban, lista a sereghajtója pedig Lengyelország és Magyarország, ahol a legkevesebb. – Ezek hivatalos uniós statisztikák, nem lehet megkérdőjelezni
– húzta alá.
A politikus szerint az egész svéd társadalmat átitatja a balliberális ideológia, még a bűnüldöző szakembereket is. – A svéd rendőrök nagyon frusztráltak, mert elképesztően hosszú időt vesz igénybe, hogy dokumentálják a történteket és több hónap telik el, mire történik valami az adott ügyben – fogalmazott.
A Svédországban zajló társadalmi átalakulás hátteréről Várkonyi Zsolt beszélt, aki több évtizedig élt a skandináv államban. Rámutatott, hogy már a hetvenes-nyolcvanas években naphosszat sugárzott olyan beszélgetéseket a svéd televízió, amelyekben értelmiségiek vitatkoztak arról, hogyan lehetne a svéd társadalmat jobbá tenni. – Történelmi kísérletbe kezdtek, ami arról szólt, hogyan lehetne nyolcmillió emberrel megváltani az egész világot – fogalmazott.
Várkonyi emlékeztetett: az utóbbi években huszonöt százalékos népességnövekedés történt Svédországban a migráció következtében. Malmőben a bevándorlók aránya már több mint ötven százalék, de Rosenborgban ennél is magasabb lehet az arányuk.
Az egyik rosenborgi iskola igazgatója arra panaszkodott a tévében, hogy ezer gyerekből már csak kettő vagy három svéd – idézte fel Várkonyi Zsolt, majd kiemelte: a bevándorlók elérték azt a kritikus tömeget, amikor azt kívánják, hogy a svéd társadalom rájuk hasonlítson. Az arab már kötelezően tanított nyelv, illetve saját tévé- és rádióadóik és pártjuk is van.
Várkonyi rámutatott, hogy a svédek szerettek volna példával járni, hogy ha befogadják a többnyire írástudatlan és nincstelen idegen tömegeket, akkor azok az emberek majd meghálálják a bizalmat, a viszonzás azonban nem következett be. – Az átlag svéd nem mer ezzel szembenézni és nem mer ellentmondani – húzta alá.
Emlékeztetett:
a finn demográfiai intézet kutatása szerint Svédországban 2065-re a svédek kisebbségbe kerülnek, és már a sajtóban is napvilágot látott olyan vélemény, amely szerint a svéd az első nemzet, amelyik öngyilkosságot követett el.
Statisztikai kimutatásokat idézve Várkonyi elmondta: az átlag bevándorló kilenc év után talál Svédországban stabil munkát. Addig alkalmi vagy ideiglenes foglalkoztatásban vannak és olyan ellátásokban is részesülnek, amelyben az átlagos svéd állampolgárok nem, mint például az ingyenes lakhatás. Arra is rámutatott, hogy Svédországban kettős jogrendszer jött létre, amely tolerálja a muzulmán kultúrából érkezőknek az európai kultúrától és jogrendszertől eltérő szokásokat. – Például tizenkét éves lányokat férjhez adnak, ami az európai jogrendszerben törvénytelen – emlékeztetett.
A kettős jogrendszer alkalmazott példájaként Várkonyi felidézte, amikor
egy 2017-ben bevándorolt szíriai férfi papírok nélkül érkezett Svédországba, majd nemi erőszakot követett el. Négy és fél év börtönre ítélték az erőszak elkövetőjét, majd a férfi utólag beszerezte a születési anyakönyvi kivonatát, amely szerint az erőszak elkövetésekor még csak tizenhét éves volt, vagyis kiskorú és nem lehetett volna börtönbüntetésre ítélni. Emiatt a svéd állam 840 ezer korona kártérítést ítélt meg az erőszakos bűnözőnek.
– Ezelőtt öt évvel még az volt jellemző, hogy magyarok mentek ki munkát keresni kőművestől az orvosig, három éve azonban megfordult a folyamat, és svédek költöznek Magyarországra kifejezetten politikai okokból – tette hozzá.
