Annak ellenére, hogy Magyarországon szinte mindenkinek van a családi, a baráti vagy az ismeretségi körében egy-egy olyan személy, aki az elmúlt egy évben a koronavírus-járvány következtében súlyos állapotban került kórházba vagy ne adj’ isten, fatális kimenetelt szenvedett el, a mai napig vannak olyanok, akik alábecsülik a pandémia egészségügyi kockázatát és elutasítják a védőoltások felvételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet kérdésére Békássy Szabolcs.
Az oltatlanok félelmei
Az országos háziorvosi kollegiális vezető tapasztalatai szerint a koronavírus elleni védőoltásokat elutasító páciensek döntő többsége leginkább attól tart, hogy a hazánkban is elérhető vakcinatípusokról nem született kellő számú vizsgálati eredmény, vagy attól fél, hogy az új technológiák, amelyekkel az oltóanyagok készültek, hosszú távon az egészségkárosodás kockázatával járnak.
Az oltatlanok kisebb hányada az egyéb vakcináknál is tapasztalható oltási reakciók és szövődmények miatt ellenzi az oltás felvételét, egyesek pedig úgy vélik, hogy a vakcina beadása idézheti elő a megfertőződésüket, vagy éppen a vakcináció következtében gyengül le az immunrendszerük – sorolta Békássy Szabolcs.
Arra a kérdésre, hogy a háziorvosoknak hogyan sikerülhet az oltásoktól való félelmet feloldani, az országos háziorvosi kollegiális vezető kifejtette: a gyakorló orvosi és háziorvosi munka – természetéből adódóan – folyamatosan egészségmegőrző tevékenységet is jelent, amelybe a védőoltások felajánlásának szempontjai is beletartoznak, hiszen az szintén egyfajta prevenciós tevékenység. Ennek megfelelően tehát, ha az orvos-beteg találkozó során a háziorvos azt érzékeli, hogy egy adott páciens oltatlan, akkor a házorvosi tevékenység prevenciós természetéből fakadóan megpróbálja meggyőzni őt a vakcina felvételéről, ezért a védőoltási kampány ilyen formában folyamatos a családorvosi rendelőkben – rögzítette a szakember.
Tájékoztatása szerint ilyen és ehhez hasonló esetekben a háziorvosok tényeket és racionális érveket felsorakoztatva megpróbálják eloszlatni a páciensek oltásokkal kapcsolatos kétségeit, továbbá igyekeznek bemutatni, hogy nemcsak a Covid–19, hanem más betegségre kifejlesztett vakcinatípusok vagy különböző emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek esetében is hasonlók a vizsgálati fázisok, csak a pandémia elleni védőoltás kifejlesztése sokkal nagyobb médiafigyelmet kapott
– magyarázta a szakmai vezető. Hozzátette: tény, hogy az idő rövidsége miatt a koronavírus elleni vakcina vizsgálati fázisai valóban sokkal gyorsabban zajlottak le, ugyanakkor szó sincs arról, hogy az oltóanyagok ne lennének biztonságosak, hiszen minden klinikai vizsgálaton végigmentek.
A járvány nem válogat
A Háziorvosok Online Szervezetének alapítója továbbá rámutatott: bár a hatvan év felettiek körében közel négyszázezer emberről tudni, aki eddig nem oltatta be magát, arányaiban véve mégis inkább a fiatalok körében magasabb az oltást elutasítók száma.
– A fiatalok feltehetően azt gondolják, hogy az ő immunrendszerük elég felkészült arra, hogy a koronavírus-fertőzést könnyedén átvészelje. Ezzel szemben viszont egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy a járvány nem válogat, hiszen olyanok is kórházi kezelésre szorultak, akik teljesen egészségesek voltak, és nem szenvedtek semmilyen krónikus megbetegedésben
– mutatott rá a szakember. – Ezért is nagyon fontos – húzta alá –, hogy mindenki érezze a súlyát annak, hogy az oltatlanság valódi életveszélyt jelent. Az egyéni egészség védelme mellett pedig a védőoltások felvétele össztársadalmi szempontból is kiemelten fontos, hiszen az oltatlanok magas száma a negyedik járványhullám súlyosabb lefolyását idézheti elő – figyelmeztetett az orvos, jelezve: a napi 400-500 körüli esetszámok is azt vetítik előre, hogy már a negyedik hullám kezdetén vagyunk.
Növelni kell a tesztelések számát
Békássy Szabolcs szerint a családorvosi rendelőkben már emelkedő tendenciát mutat a légúti betegségek miatt orvoshoz fordulók száma, ugyanakkor ezen panaszok hátterének csupán elenyésző részében igazolódik koronavírus-fertőzés. A koronavírusos betegeket viszont – hívta fel a figyelmet – nagyon nehéz kiszűrni, így a légúti tünetek megkülönböztetéséhez a tesztekhez való hozzáférést fontos megnövelni.
– Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) felesleges terhelése nélkül hogyan lehetne minél inkább lakosságközeli szolgáltatásként biztosítani a tesztelési metódust, másrészt pedig az is felmerült, hogy a háziorvosi rendelőkben az antigéngyorstesztekkel egyfajta előszűrést lehessen végezni.
Emellett – folyatta – egyeztetések zajlanak arról is, miképpen lehetne biztosítani, hogy a légúti betegeket lehetőség szerint elkülönített idősávokban vizsgálják ki. – Megvizsgáljuk ezenkívül annak a lehetőségét is: antigéngyorsteszt birtokában a háziorvosi praxisok vállalják-e, hogy differenciálják a légúti tünetű betegeket – magyarázta a szakember.
(Borítókép: Oltáshoz készítik elő a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot. Fotó: MTI/Komka Péter)
