– Az oltásoknak köszönhetően idén biztonságosabb tanévet kezdtünk el, a cél viszont az, hogy az iskolák zavartalanul, jelenléti oktatásban működjenek a továbbiakban is. Ön szerint megvalósulhat ez?
– Az idei tanév jelentősen eltér a tavalyitól, hiszen már nem korlátozásokkal, hanem oltással tudunk védekezni a vírus ellen, ami jelentős különbség. A pedagógusok 85 százaléka már megkapta a vakcinát, a 12–19 év közötti diákok pedig már több mint ötven százaléka védett. A kormányzat célja az, hogy az iskolák továbbra is zavartalanul, jelenléti oktatásban működjenek, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb, ezért továbbra is az oltást javasoljuk a diákoknak és a pedagógusoknak is, hiszen az oltás adja a legerősebb védelmet a vírus ellen. Az átoltottság növelése meghatározza a jelenléti oktatás lehetőségeit.
– Az elmúlt két tanévben a koronavírus-járvány teljesen átírta a tanterveket. Magyarország hogyan tudott alkalmazkodni a járvány miatt kialakult helyzethez?
– A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben adott ki egy jelentést, amelyben Magyarországot a kiemelkedően teljesítők közé sorolta. Az OECD 2021 májusáig bezárólag vizsgálta az egyes országok oktatási rendszereinek helyzetét és az előttük álló kihívásokat. A kiadvány hangsúlyos része a COVID-járvány kihívásainak és oktatásra gyakorolt hatásainak ismertetése. A hazánkra vonatkozó megállapításokból kiderül, hogy az OECD elemzése alapján Magyarország a világ legfejlettebb országaival azonos típusú intézkedéseket hozott az oktatásban a COVID-járvány hatásainak mérséklése, a tanulási lemaradással veszélyeztetett tanulók támogatása érdekében.
– Milyen intézkedések voltak ezek?
– Ilyen intézkedés volt a digitális eszközök és tartalmak biztosítása az oktatáshoz való hozzáférés támogatásáért, valamint a sérülékeny tanulói csoportoknak a felzárkózást segítő pedagógiai támogatás a jelenléti oktatásba történő visszatérés során. A jelentés alapján Magyarország tagja azon országok körének, amelyek célzott támogatásokat nyújtottak az oktatás szereplőinek a járvány idején is. Így például az állam folyamatosan biztosította az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetés feltételeit, valamint többletjuttatást nyújtott a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak a lemorzsolódás megelőzése érdekében végzett munkájáért. Mindössze 19 ország biztosított célzott oltási programot a pedagógusok számára, köztük Magyarország is.
– Állandó ellenzéki téma tanévkezdéskor a tanárhiány. Hogyan állunk tanárokkal a 2021/2022-es tanévben?
– A kormány a pedagógusok utánpótlását már nyolc évvel ezelőtt is kiemelt feladataként kezelte, ezért is hozta létre a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramot, amely ösztöndíjjal támogatja a tanár szakos hallgatók pályaválasztását. A program ebben a tanévben jelentős számban, több mint hétszáz ösztöndíjassal köt szerződést, és segíti a frissen végzett pedagógusok és végzés előtt álló pedagógushallgatók elhelyezését. Az idén a végzett ösztöndíjasoknak hat hónapjuk van – szerződésük szerint – elhelyezkedni, de már most szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik.
– Az iskolai oltási kampány második része múlt héten zajlott. Mennyire sikerült megszólítani a fiatalokat?
– Annak ellenére, hogy egy egészségügyi világjárványban az oltásellenesség jelentős, diákjaink szép számban éltek az oltakozás lehetőségével. Az online időpontfoglalással és az iskolai oltásokkal együtt jóval 230 ezer felett van azon diákok száma, akik felvették eddig az oltást. De nemcsak a fiatalok, hanem az idősek, a hatvan feletti korosztály oltakozása is kiemelt célunk.
– Eredményesnek bizonyult az idősebbeket célzó oltási akció?
– A háziorvosok és a medikusok oltatlanokat megkereső látogatása azt mutatta, hogy tényekkel, tettekkel és racionális érvekkel is nagyon nehéz az érzelmekre hatni. Nem könnyű megértetni, hogy az oltás felvétele elsősorban a saját érdekükben történik. Így – bár a kormány minden körülmények között az emberi életeket próbálja megmenteni – mindenki saját maga felel az egészségéért. Ha valaki megkapja a fertőzést, nincs beoltva, súlyosabb lehet a betegség lefolyása, ezért fontos az egyéni felelősség. Az viszont egy másik kérdés, hogy mi a felelősségük azoknak, akik elbizonytalanítják az embereket.
– A baloldali aknamunkára gondol?
– A keleti vakcinák elleni bizalmatlanság keltésében hónapokon keresztül, sőt még mindig tetten érhető az ellenzék viselkedése, holott teljesen egyértelműen, 3,7 millió átoltott adatának a feldolgozása alapján elmondható, hogy mind az öt vakcina nagyon eredményes volt. Persze az életkori csoportok között vannak különbségek, és az idő múlásával a védettség foka is változik. Egy úgynevezett ellenzéki szakértő például azt mondta, hogy a kínai vakcina veszélyesebb, mint a koronavírus. Most azt hangoztatják, hogy az átoltottság nem elég magas, ami igaz, csak éppen azt felejtik el, hogy nekik ebben szerepük van. Ugyanakkor Magyarországon minden feltétel adott, hogy az átoltottság magas legyen és minimalizáljuk a járvány negyedik hullámát.
– Az átoltottság ugyanakkor nemcsak a koronavírus, hanem a kötelező és a javasolt védőoltások terén is kiemelkedő.
– Magyarországon több mint száz éves múltja van a kötelező immunizációs programnak, amely 13 féle védőoltást jelent, amelyben csaknem százszázalékos az ingyenesen átoltottak aránya, ilyen a világon sehol nincs. Ettől különböznek a fakultatív oltások, amelyek között külön megemlíteném a HPV-t. Harald zur Hausen munkájának köszönhetően kiderült, hogy a humán papilloma vírus a méhnyakrák okozója. Ezt követően Szentirmay Zoltán professzor munkatársai azt is kimutatták, s ebben én is részt vettem, hogy a szájüregi garat- és gégerákok 36–48 százalékát szintén a HPV okozza. Más kutatócsoportok pedig leírták, hogy az ánuszgyűrű rákjainak száz százalékát is a HPV okozza, sőt a vastag- és végbélrákok, valamint a húgyivarszervi daganatok jelentős részét is.
– A HPV-fertőzés elleni védekezésben a kormány az elmúlt években jelentős lépéseket jelentett be.
– Önkéntes alapon a kormány 2014/2015-ös tanévben ingyenessé tette a hetedikes lányok HPV elleni vakcinációját, 2020/2021-ben pedig a fiúkra is kiterjesztette, ami azért is jelentős, mert nagyon kevés ország van a világon, ahol mindkét nem térítésmentesen igényelheti ezt a védőoltást. Bízunk abban, hogy a védőoltás beadásához szükséges szülői beleegyező nyilatkozat leadása után továbbra is magas számban veszik igénybe a HPV oltást.
