– Nemrég Rómában járt magyar egyházi vezetőkkel. Milyen benyomásokat szerzett arról, hogyan érezte nálunk magát Ferenc pápa?
– A szentatya több gesztust is tett felénk, például többször is anyanyelvünkön szólt, amit ő ritkán szokott. Szlovákiából hazafelé, majd Rómában a pápai audiencián is nagyon pozitívan nyilatkozott a budapesti látogatásáról. Sőt Erdő Péter bíborossal találkozva is rendkívül elismerően beszélt a magyarokról.
A pápa minden jel szerint jó szívvel gondol vissza az itteni tartózkodására, és külön szívélyes üdvözletét küldte a magyar állami vezetőknek.
– Ön szerint mivel sikerült belopni magunkat a pápa szívébe?
– Voltak a kongresszuson olyan mozzanatok, amik biztosan inspirálták a szentatyát. A hivatalos tárgyaláson például szóba került, hogy tíz év alatt milyen jelentős mértékben csökkent az abortuszok száma hazánkban, mindenféle tiltás nélkül. A házasságkötések száma pedig szépen nőtt. A személyes találkozások is bizonyára hatottak rá. A rengeteg kisgyerek és fiatal látványa, a magyarok öröme, ami körülvette, nyilván meghatották. Ott lehettem a repülőtéren reggel és délután is.
Kevesen tudják, de a búcsúztatás során a kongresszus önkéntesei közül voltak fiatalok, akik spontán elkezdték énekelni a szentatyának az ároni áldást. Látszott a pápán, mennyire megfogta ez a gesztus.
Szinte alig akart felszállni a gépre, kétszer is visszafordult, és integetett a fiataloknak.
– A baloldali sajtóban mégis meglehetősen keveset és inkább negatív tálalással foglalkoztak a kongresszussal. Mit gondol erről?
– A baloldali média saját magát lőtte lábon, amikor nem tudósított megfelelően a kongresszusról, mert nem mindenki volt jobboldali, aki részt vett az eseményen. A szervezők, a lebonyolítást segítő személyzet tagjai között is lehetnek baloldali érzelműek. Ők is pontosan látták, milyen volt a kongresszus. Ezek az emberek, akik sokat dolgoztak, megérdemelték volna, hogy olvashassanak például a fantasztikusan méltóságteljes szombat esti fáklyás körmenetről. Szerintem mindenkit megfogott az a csodálatos hangulat, ami ott uralkodott.
Bár több százezren voltunk, abban a pillanatban, amikor az oltáriszentséget felemelték a Hősök terén, egyetlen pisszenést sem lehetett hallani. Az ilyen élmények mindenkire hatnak.
Ezért is kár, hogy a baloldali média agyonhallgatta az eseményt. Összekeverték a vágyaikat a valósággal. Elhitték a saját álhíreiket, hogy a pápa nem találkozik Orbán Viktorral, viszont pellengére állítja a kormányt, de csalódniuk kellett. Arra végképp nem számítottak, hogy Ferenc pápa számos kérdésben egyet fog érteni a magyar állami vezetőkkel, sőt a családok kapcsán egyértelműen kimondja: a család az apa, anya, gyerek és pont.
– A baloldali politikusok reakcióihoz mit szólt?
– Látszik, hogy nem tudnak mit kezdeni az egyházakkal. Baloldali politikusok a kongresszus alatt keresztényellenes bejegyzéseket jelentettek meg. Azt hiszik, hogy az egyház egyenlő a papokkal. Képtelenek felfogni, hogy a Rákosi-érát idéző keresztényellenes ténykedésük sok millió embert fenyeget. Még a baloldali érzelmű emberek között is vannak, akik fontosnak tartják egyházi iskolába járatni gyermeküket vagy egyházi intézménybe adni idős rokonaikat. A baloldal ezeket az embereket is fenyegeti. Nekünk ez elfogadhatatlan, nekik meg politikailag öngól.
– Dobrev Klára nemrég arról beszélt, hogy a templom az új stadion. A terület felelőseként mit szólt Gyurcsány Ferenc feleségének megjegyzéséhez?
– Nem lepődtem meg, hogy nekiment a templomépítéseknek, hiszen tudjuk, hogy Gyurcsányék bevándorláspártiak és keresztényellenesek, ezért sem okozna nekik gondot, ha muszlim migránsokat kellene betelepíteni Magyarországra.
A bevándorláspárti baloldal egész Európában a nemzeti identitás és az európai keresztény kultúra lebontásán dolgozik, ennek a része a migránsok betelepítése, az LMBTQ-propaganda, a családok és a nemzetállamok gyengítése és az egyházellenesség is. Nem a keresztény hittől kell félteni Magyarországot, hanem Gyurcsányéktól, akik bevándorlóországot csinálnának hazánkból és feladnák a keresztény kultúrát.
Vallási funkciójuk mellett templomaink fontos részei a magyar kultúrának. Meghatározó elemei egy-egy település képének, ráadásul keresztelő, esküvő, temetés, koncertek alkalmával a templomba nem járók is betérnek ezekbe az épületekbe. Láthatjuk például a megszépült Bakáts téri templomot, amely a gyöngyszeme lett az amúgy baloldali vezetésű Ferencvárosnak. Ugyanez a helyzet a legkisebb falvakban is. Ha a templomaink lepusztulnak, a településeink képe is romlik, ami kihat az életminőségre, a turizmusra és mindenre.
– Önök miért szánnak ennyit a templomépítésre?
– Magyarország keresztény államként létezik több mint ezer éve, és csak addig létezik, amíg ezt őrzi. Velem együtt bizonyára sokan nem akarnak olyan országban élni, ahol a templomokat eladják, a keresztényellenes szervezetek pedig ott szervezik meg provokatív kiállításaikat. A templomok a helyi közösségek ünnepei: keresztelők, házasságok és gyászszertartások fontos színterei, az életünk, a magyarságunk részei.
A mindent folyamatosan kritizáló baloldal nem veszi figyelembe a helyi közösségeket. Pedig erős közösségek nélkül nem lehet erős a nemzet. Az egyházak kiemelkedő közösségépítő erővel bírnak, ez nem kérdés.
A templomok felújítása a helyi gazdaságot is segíti, hiszen azokon nagyrészt környékbeli vállalkozások, ott élő emberek dolgoznak. Csak az elmúlt hónapban mintegy nyolc-tíz nemzetiségi és körülbelül ugyanennyi egyházi átadáson voltam. Azt látom, hogy az emberek értik és értékelik mindezt, csak a baloldal fröcsög ész nélkül. Nézzük csak meg, mit építettek ők 2010 előtt! Az a kevés beruházás, ami volt, főleg hitelből valósult meg. Nem tudnak olyan jelentős építkezést mondani, ami nem eladósodást okozott. Mi ezzel szemben az adóbevételeket fordítjuk vissza a beruházásokra.
– Minden régióba jut a beruházásokra szánt forrásokból? A baloldal szerint csak a fideszes önkormányzatokra figyel a kormány.
– Nyilván könnyebb ezt hazudni, mint jól vezetni egy települést. Noha a baloldalon folyton azt hangoztatják, hogy ők nem kapnak forrásokat, a valóság az, hogy a baloldali vezetésű településeken is folyamatosak a fejlesztések. Csak az én területemről, csak az elmúlt egy hónapból több példát is mondhatok. Nemrég Salgótarjánban adtunk át egy komoly beruházást, de említhetem Szentendrét vagy Pécset is. Igaz, amíg a német nemzetiségi óvodát a felújítás alatt ideiglenesen el kellett költöztetni a város egyik ingatlanába, Pécs önkormányzata bérleti díjat kért az intézménytől. A baloldali önkormányzat a saját gyerekei után szedett sarcot! Mi viszont nem azt nézzük a beruházásainknál, hogy egy településnek ki a vezetője. Mi az ott lakók életét és helyben maradását szeretnénk segíteni.
Kiemelt kép forrása: Magyar Nemzet/Bach Máté
