A forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezünk november 4-én

Sokan nem tudják feldolgozni, hogy még a háborús bűncselekményeket elkövetők is megúszták az elszámoltatást.

2021. 11. 02. 13:45
Sego's Disgust, SZTÁLIN SZOBOR LEDÖNTÉSE
01u/12/arve/g1925/069 Fotó: Hulton Archive
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt évekhez hasonlóan november 4-én Budapesten, a pestszentlőrinci Hargita téren emlékeznek a szabadságharc áldozataira. A 14 órakor kezdődő rendezvényt az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége, a Vasvári Pál Polgári Egyesület és a Védett Társadalom Alapítvány szervezi. Az ünnepi beszédet ebben az évben az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke mondja. Idősebb Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a szabadságharc leverését követően véres leszámolás kezdődött, és több mint négyszáz halálos ítéletet hoztak, 26 ezer embert pedig bebörtönöztek a népbíróságok.

Számos esetben az orosz megszállókkal együttműködő személyek háborús bűntetteket követtek el, a felelősségre vonásuk viszont elmaradt. Az egykori szabadságharcosok joggal kifogásolták, hogy a gyilkosokat futni hagyták, és még a bocsánatkérést is hiába várták. Sokakat évekig megfigyeltek, és több mint százezer magyar emigrációba kényszerült – zárta gondolatait a volt főbíró.

Emlékezetes, hogy a rendszerváltást követően, 1991. november 4-én az Országgyűlés elfogadta az igazságtételi törvényt, azonban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett, és az Alkotmánybíróság szerint a törvényszöveg sértette a jogbiztonság követelményét. A jogalkotást kezdeményező Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke a minap a közrádióban elmondta, hogy álláspontja szerint az igazságtételi törvényjavaslat nem volt alkotmányellenes.

Felidézte azt a német alkotmányjogászi szakvéleményt, amely szerint amíg a fennálló hatalom megakadályozza a bűnüldözést, az alatt az igazságosság figyelembevételével nyugszik az elévülés, tehát nincs szó a magyar törvényjavaslat esetében sem visszamenőleges jogalkotásról.

Utalt arra is, hogy 1990 után Németországban és Csehországban ennek alapján hoztak igazságtételi törvényt. Zétényi Zsolt rámutatott, hogy a magyar alkotmánybírák egyikénél még az összeférhetetlenség kérdése is felvetődik. Szavai szerint az Alkotmánybíróság lett sajnos a garancia arra, hogy ne legyen következetes rendszerváltás.

Borítókép forrása: Hulton Archive

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.