– Nézze, milyen jól látható a különbség az út két oldalán levő erdőrészlet között! – mutat egy Pilisszentkereszt közelében levő területen jobbra és balra a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Csépányi Péter kiemeli, hogy jobb oldalon olyan erdőrészlet található, ahol még csak elkezdték lerakni az örökerdő-gazdálkodás alapjait. A területen a fák fiatalok, jórészt egykorúak, de már zölddel megjelölték azokat, amelyeket a legtovább megtartanak.
Körülöttük néhány fa piros jelzést kapott, azokat a közeljövőben kivágják, hogy a „zöldek” jobban tudjanak fejlődni. Utóbbiak képezik majd az örökerdő-szerkezet felé történő átmenet fő vázát. Az örökerdő szerkezete hasonló az őserdőkéhez, azaz egy adott területen a különböző korú és méretű fák szabálytalan eloszlásban fordulnak elő.
– Balra pedig, ebben a kísérleti erdőrészletben már különböző korú és vastagságú fákat láthatnak, amelyek mozaikosan találhatók meg a területen. Egy-egy kisebb részt körbekerítettünk, ott magoncok és facsemeték növekednek. Az örökerdőben csak akkor ültetünk fát, ha rá kell segíteni a természetes folyamatokra. Ezeken a területeken jellemzően csak annyira avatkozunk be, hogy visszaszorítjuk a nemkívánatos fajokat, de a növekvő tölgyek versenyébe nem szólunk bele, így a végén a legerősebb marad meg. Hasonlóképpen történik minden, mint egy őserdőben – hangsúlyozza a szakember.
Egy évszázada kezdődött a fordulat
Ahhoz, hogy az örökerdő gondolatának eredetét és lényegét megértsük, több száz évet vissza kell ugranunk az időben. Csépányi Péter rámutat arra, hogy Európában az ipari forradalom előtt hol csökkent, hol növekedett az erdősült területek aránya. Példaként említette a XIV. századi nagy pestisjárványt, amelynek nagyon sokan estek áldozatul. Egyes területek emiatt elnéptelenedtek, ahol a korábbi legelők, szántók helyén néhány tíz év alatt újra erdők jelentek meg. Az ipari forradalom és a városiasodás elindulásával azonban óriási mértékben felgyorsult az erdők fogyása Európában, hiszen a városok, hajók építéséhez vagy éppen a bányászathoz egyre több faanyagra volt szükség.