időjárás -3°C Piroska 2022. January 18.
logo

Hét éve pusztított a jégtörés

Gabay Dorka
2021.12.02. 11:05 2021.12.02. 14:51
Hét éve pusztított a jégtörés

Kidőlt fák, leszakadt vezetékek, a külvilágtól elzárt település, jégbe borult erdők jellemezték 2014. decemberében azokat a területeket, amelyek a különös időjárási körülmények miatt jégkárt szenvedtek. A Pilisi Parkerdő területén 20 ezer hektár károsult a jégtörés miatt, a károsodott fatörzsek elszállítása éveket vett igénybe.

Jégbe borult a Vértes, a Gerecse, a Pilis, a Börzsöny, a Budai- és Visegrádi-hegység hét éve, amikor az elmúlt 50 év legnagyobb intenzitású és kiterjedésű jégtörése történt Magyarországon. Vagyis az ónos eső rárakódott a fákra, aminek eredményeként fák ágai törtek le, esetenként gyökerestül kifordultak a talajból. A maga nevében egyedülállónak és különlegesnek nevezhető időjárási jelenség főként a 400 méternél magasabban fekvő területeket érintette hazánkban.

Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elmondta, a 2014. december eleji tartós ónos esős időjárás miatti károsítás a Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáros területéből 20 ezer hektárt érintett. Komolyabb kár közel 10 ezer hektáron keletkezett, elsősorban a 300 m tengerszint feletti magasságban található erdeinkben. 

A történtek utáni hetekben járhatóvá tettük a közutakat, utakat, biztosítottuk a közműhálózat működését, valamint elhárítottuk a közvetlen élet- és balesetveszélyt. Az erdei infrastruktúra helyreállítása két év munkáját emésztette fel, végül 2016-ra, a folyamatos munkavégzésnek köszönhetően sikerült kiszállítanunk az összetört faanyagot az érintett erdőkből 

– fogalmazott Mészáros Péter. 

Mint mondta, a kidőlt, illetve károsodott fatörzsek eltávolítása után megkezdték a sérült területek újraerdősítését. – A folyamat során egyrészt a területen épen maradt idős fákról lehulló, magról kelt, természetes úton megjelenő facsemetékre alapoztunk. Közel 100 hektáron azonban csak mesterséges úton, csemeteültetéssel, illetve makkvetéssel tudtuk biztosítani az erdő felújítását. Az 1,1 millió facsemete, illetve több mint 2 ezer kilogramm makk megvásárlásához az anyagi támogatást az Országos Erdészeti Egyesület, valamint Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. biztosította – tette hozzá.

Mészáros Péter jelezte, a jégkár nem okozott kárt az állatvilágban, a nagytestű vadfajok, madarak, kisemlősök rövid időn belül alkalmazkodtak a megváltozott környezethez. – A jégkár után lassan hét évvel úgy látjuk, hogy a területek regenerációja jól halad, azonban természetesen rövidebb-hosszabb időre még szükség van, hogy a természeti csapás nyomai eltűnjenek. Kisebb-nagyobb beavatkozásokkal továbbra is segítik erdészeink a természeti folyamatokat. Az örökerdő-gazdálkodás fokozatos bevezetését részben abból a megfontolásból is kezdeményeztük, hogy az erdők a jövőben nagyobb ellenálló képességgel rendelkezzenek a hasonló csapásokkal szemben – fogalmazott a parkerdő szóvivője.

A budai agglomerációban Nagykovácsi mint zsákfalu napokra el volt zárva a külvilágtól, az áramkimaradások miatt a legtöbben a helyi óvodában gyűltek össze, ahol aggregátorról szolgáltattak áramot. 

Az volt az érdekes, hogy az úttest nem volt jeges, a növények, fák, drótok viszont annál inkább. Az egy-két centiméter vastagságú jég olyan súllyal nehezedett a fákra, vezetékekre, hogy minden dőlt és szakadt. Az áramkimaradás oka is az volt, hogy egy fővezeték szakadt le a jég súlya alatt, míg az út elzáródását a kidőlt fák okozták 

– idézte fel a hét évvel ezelőtti napokat Kiszelné Mohos Katalin polgármester. 

Mint fogalmazott, azokban a napokban a kaotikus helyzet ellenére legalább friss kenyér jutott a faluba, annak köszönhetően, hogy van egy, a nyilvánosságtól elzárt út, amely közúti közlekedésre nem alkalmas, de veszélyhelyzetben a tűzoltók, mentők, a készenléti szolgálat járművei, teherautók tudnják használni.

A jövőre nézve a polgármester azt mondta, az óvodát olyan aggregátorral szerelték fel azóta, ami nagyobb teljesítményű és azonnal használható. – 2014-ben először szerezni kellett aggregátort, majd megoldani az üzembe helyezését. Ma már, ha még ennél is nagyobb katasztrófa lenne, az iskolát is meg lehetne nyitni, bár annak felfűtése jóval több időt venne igénybe. De a 2015-ös csatornaberuházásnál még három mobil aggregátort tudtunk venni, ezekkel is felszereltebbek vagyunk. Ezen túl beszereztünk pár kézi megafont, hogy alkalomadtán a faluban ezekkel tudjuk tájékoztatni a lakosságot egy vészhelyzetben – sorolta Kiszelné Mohos Katalin.

Hangsúlyozta, a felkészülés részét kell képezze a fák megvizsgálása, és a gyanús, beteg fákat sajnos ki kell vágni. Ez történik most az Ördögárok-patak partját övező fűzfákkal is, amelyek már 2014-ben is komoly károkat szenvedtek el. 

– Próbálunk több helyen is így gondolkodni, azaz megelőzni időben a bajt – tette hozzá, utalva arra a balesetre is, amely a napokban történt Hűvösvölgyben a Nagykovácsi felé vezető úton. – Ott egy fa dőlt egy épp arra közlekedő autóra. Ennek kapcsán jött az ötlet, hogy a Pilisi Parkerdővel, Remeteszőlős és a II. kerület polgármesterével közös találkozón együtt találjuk ki, hogyan tudunk vigyázni az ott közlekedőkre – mondta.

Budakeszi polgármestere úgy emlékszik vissza, azokon a napokon az önkormányzat rendszeresen tájékoztatta a lakosságot a kialakult helyzetről, a szociális munkások felkeresték a rászorulókat és igyekeztek mindenben segíteni, élelmiszerekkel látták el azokat, akik nem tudtak bevásárolni, munkába menni abban a rendkívüli helyzetben. 

– A Pilisi Parkerdő is sokat tett azért, hogy megtisztítsa az érintett területeket és segítse a helyreállítást, ennek is köszönhetően gyorsan regenerálódott az erdő a környéken. A katasztrófavédelmi helyi operatív törzs szervezetei fel vannak készülve a váratlan helyzetek kezelésére, az ilyenkor adódó feladatok megoldására. A katasztrófavédelem, a rendőrség, a polgárőrség, a városüzemeltetés szakembereivel azonnal tudunk cselekedni, ha erre szükség lenne – fogalmazott Győri Ottilia a jövőre nézve. 

Lapunknak a XII. kerületi önkormányzat arról számolt be, a Hegyvidék magasabban fekvő,  350-400 m feletti részeit károsított a jég, a lakott részeket kisebb mértékben érintette a káresemény.

 A csapadék súlya alatt megroppant fák letört ágai az utakra estek, sok helyen a leszakadt vezetékek miatt nem volt áram. A legfontosabb feladatunk az utak megtisztítása, járhatóvá tétele volt, hogy az intézményekből, munkából mindenki hazatérhessen az otthonába. A Normafán a sétautak felszabadítása, takarítása, valamint a balesetveszélyessé vált, kidőlt fák kezelése, a letört korona részek darabolása, eltakarítása a holt fa visszahagyása mellett még hónapokig tartott. Hozzátették, a jégtörés körülbelül 200 hektár erdőt érintett a Normafán, ahol sok fa dőlt ki és rengeteg ág, gally tört le. A erdő az évek alatt kiheverte a hét évvel ezelőtti eseményt és visszanyerte eredeti formáját. Mint fogalmaztak, nehéz felkészülni egy ilyen eseményre, hiszen ekkora súlyú jég alatt az egészséges fák is kidőltek. De a korábbi tapasztalatokat hasznosították és szükség esetén természetesen mindent megtesznek, hogy a károkat minimalizálják.

 Borítókép: katasztrófavédelmi szakember dolgozik a jég súlyától az útra dőlt fák eltávolításán a Dobogókőre vezető úton 2014. december 2-án (Fotó: MTI/Kovács Attila)