A legkorszerűbb légiharc-rakétákkal bővül a Magyar Honvédség Gripen harci gépeinek fegyverzete – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a napokban. Az IRIS–T típusú, kis hatótávolságú légiharc-rakéták vásárlásáról szóló szerződést pénteken írták alá a gyártó német Diehl céggel.
Maróth Gáspár közölte: az új rakétafegyverzet beszerzése a honvédség 2006 óta szolgálatban álló svéd Gripenjeinek rövidesen kezdődő korszerűsítésével együtt lehetővé teszi, hogy a harci repülőgépek a legmagasabb színvonalon feleljenek meg a XXI. századi repülőharcászat követelményeinek. – Az infravörös önirányítású IRIS–T rakétát sisakcélzója segítségével a Gripen pilótája nagy túlterhelés közepette is alkalmazhatja, amire az eddig rendelkezésre álló fegyver, a Sidewinder rakéta nem alkalmas – jegyezte meg.
Az üldöző rémálma
A rövid hatótávolságú, közeli célok ellen bevethető IRIS–T az eredetileg az amerikai Raytheon által gyártott Sidewinder rakéta AIM–9L változatát fogja leváltani. Az eredetileg a 70-es években kifejlesztett fegyvert licencben szintén az említett Diehl gyártotta és korszerűsítette, a német cégtől kerültek a honvédség Gripenjeire.
Az IRIS–T különlegessége, hogy a gyártó Diehl cég állítása szerint rendelkezik úgynevezett „hard kill” rakéta elleni képességgel – vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve látóhatáron túlról bevetett légiharc-rakéták levegőben történő megsemmisítésére. Az IRIS–T rakéta a képes indítás után „ráfogni” a célra, vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látnia a célt az indítás pillanatában, ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra, illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver – akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS–T rakétával. A norvég légierő 2016-ban földi célok ellen is tesztelte a rakétát, a gyártó szerint sikeresen.
Mint azt a Magyar Nemzet korábban már megírta, a Gripen harci repülőgépek úgynevezett MS20 Block II modernizációs programja révén a látótávolságon túli légi harc, illetve a levegő-föld fegyverzeti képességek jelentős fejlesztése is a tervek között szerepel. A közeljövő fejlesztéseiből adott ízelítőt az augusztusi kecskeméti nemzetközi repülőnapon kiállított egyik magyar felségjelű Gripen. A vadászbombázóra nemcsak az IRIS–T, hanem a francia MBDA cég nagy hatótávolságú Meteor légiharc-rakétájának a makettje is felkerült, a jelenleg is rendszeresített, korszerű, közepes hatótávolságú AIM–120 (AMRAAM) rakéták mellett.
XXI. századi önvédelem
A honvédség szállító repülőgépeinek is fejlesztik a védelmét. A Magyar Honvédség Parancsnoksága haderőtervezési csoportfőnökség légierő-hadfelszerelési rendszerek fejlesztési főnökség vezetője, Nagy László ezredes a Honvédelem.hu-nak elmondta: a 2018-ban beszerzett két Airbus A319-es csapatszállító repülőgép, a két Falcon többcélú gép és a jövőben beérkező KC–390 Millennium katonai teherszállítógépek a védett, rejtjelzett navigációra és kommunikációra alkalmas berendezések mellett 2022–2024 között a piac egyik legmodernebb aktív önvédelmi rendszerét kapják majd meg.
Az izraeli BIRD AeroSystems által szállított védelmi rendszer a radar-, illetve lézeres besugárzás mellett észleli majd a gépek ellen indított rakétákat is, és a megszokott zavarótöltetek kilövése és az elektronikai zavarás mellett az A319 esetében alkalmas lesz a közeledő, infravörös irányítású légvédelmi rakéták keresőfejének lézersugaras megrongálására, semlegesítésére is.
– A rendszerben gondolkodás példája, hogy ugyanezt a rendszert kapják majd meg a magyar KC–390-esek is, a magyar szállítórepülőgép-flotta minden tagját modern, elektronikai önvédelmi rendszerekkel és rakétaelhárító eszközökkel szerelik fel, valamint a navigációs és a kommunikációs berendezések tekintetében is érvényesül az egységes termékcsalád elv, így egyszerűbbé válik a karbantartás, a logisztika és a kiképzés is. Így a már korábban beszerzett szállítógépeket sokkal komolyabb önvédelemmel és rejtjelzett kommunikációs képességgel lehet olyan missziós feladatokra is bevetni, mint amilyen az augusztusi kabuli kimenekítési művelet volt – mondta az ezredes.
Új dimenziók
A KC–390-es nem csak teherbírásában, hatótávolságában vagy utazósebességében fogja alaposan felülmúlni elődjét, az An–26-ost. – A gép jelentős mennyiségű, akár 26 tonnányi terhet képes elszállítani, de a kétoldalt elhelyezett üléssor használatával – teherszállítás mellett – 36 fő szállítása biztosított, a középen elhelyezhető ülésekkel együtt ez 80 főre emelhető. A felszerelt lövészkatonák, ejtőernyősök, különleges műveleti operátorok esetén – a felszerelés jelentette súlytöbblet miatt – ez a szám 64 főre csökken – sorolta Nagy László. Az ezredes szerint szintén fontos volt, hogy a gép rendelkezzen légiteher-dobási képességgel akár éjjel, rossz látási viszonyok között. A gépek emellett a legmagasabb szintű, intenzív egészségügyi ellátásra is alkalmas, palettákra szerelt, mobil intenzív ágyakkal, szám szerint néggyel repülhet. – Ha esetleg tömeges egészségügyi kiürítésre lesz szükség, akkor a gép rakterében 74 hordágy elhelyezésére van lehetőség – tette hozzá.
Végül arról is beszámol a Honvédelem.hu, hogy a kecskeméti Gripenek légi utántöltését is szolgálják majd a gépek: ehhez egy-egy speciális konténer helyezhető el a gép szárnyai alatt. Maguk a KC–390-esek is képesek lesznek ilyen módszerrel kerozint átvenni repülés közben, ezzel is bővítve a hatótávolságukat és a repülhető időt.
Borítókép: A Magyar Honvédség Gripen harci gépe (Fotó: Kurucz Árpád)
