Vizsgálták egy fehérjealapú, szabályozható működésű, mesterséges nukleáz kifejlesztésének lehetőségeit is.
Javaslatot dolgoztak ki a fémionháztartás zavarával járó betegségek kismolekulás kezelésére, valamint a biológiai és környezeti mintákban lévő fémionok alacsony koncentrációban történő detektálására alkalmas eljárásokra, fémion- vagy molekulaszenzorként működő arany nanorészecskékre.
Emellett kifejlesztettek olyan arany-ezüst nanorészecskéket is, amelyek jelentősen képesek csökkenteni a tumorok áttétképzését, valamint csökkentik a rákos sejtek életképességét ionizáló sugárzás mellett.
Sikeresen állítottak elő új kolloidális nemesfém- és liposzómális alapú gyógyszerhordozó nanorészecskéket, amelyek gyógyszermolekulák, többek között mesterséges nukleázok hatékony célba juttatását segíthetik.
A programban az SZTE három karának nyolc kutatócsoportja, csaknem ötven szakembere vett részt.
A program fontos célja volt a tudományos utánpótlás nevelése is, 16 doktorandusz védte meg PhD-dolgozatát, két kutató pedig MTA doktori disszertációját.
A projekt megvalósítását 879 millió forint uniós támogatás tette lehetővé.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pixabay)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!