Utólag kritizálják az előválasztást a „Soros-blogon”

Az egyik baloldali hírportálon hosszú elemzés jelent meg a nyíregyházi 2. számú országos egyéni választókerületről, ahol a szerzők szerint az előválasztás „rossz főpróbája volt” az idei országgyűlési választási kampánynak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett több, egykor baloldalinak elkönyvelt választókerületben fulladt érdektelenségbe a kampányesemény, illetve választottak rutintalan jelölteket a baloldali törzsszavazók.

20211010 Budapest Kormányváltó nagygyűlés fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke, miniszterelnök-jelölt Fotó: Kurucz Árpád

Ennél több kell, ha nyerni akar az ellenzék Szabolcsban – ezzel a címmel közölt hosszú elemzést a 444.hu. A baloldali portál vendégszerzői azt a nyíregyházi központú országos egyéni választókerületet vizsgálták meg, amelyben a Jobbik egykori „fővárosa”, Tiszavasvári is található. Arra a következtetésre jutottak, hogy a baloldal esélyeinek nem tett jót az előválasztási procedúra. Beszámolójuk szerint a háziversenyen két jobbikos jelölt között oszlott meg a leadott szavazatok több mint ötven százaléka, ennek is köszönhetően pedig az MSZP jelöltje (akit a DK is támogatott) lesz a Fidesz kihívója a körzetben áprilisban. 

Bár a baloldali portálon értelemszerűen nem írják le teljesen a szivárványkoalíció esélyeit, de azt megjegyzik, hogy az előválasztás rossz főpróbája volt az országgyűlési választások kampányának, holott a baloldalnak hoznia kellene a körzetet, ha kormányra akar kerülni. 

A Soros György által is támogatott híroldal szerint „az előválasztás összességében nem nagyon hozta lázba a helyieket”, emellett pedig a Jobbik jelöltjét, aki a jelenleg is aktív országgyűlési képviselő, Gyüre Csaba volt, jobb kihívóként próbálják láttatni elemzésükben, mint a végül nyertes, korábban kampányaktivistaként tevékenykedő politikusjelöltet. 

A részvételi adatok alapján több értelmező cikk is született, melyek az előválasztás sikerességét próbálták alátámasztani. A narratívába jól illeszkedik például, hogy a legtöbb szavazatot a szocialista fellegvárnak számító Angyalföldön adták le, illetve hogy Budapesten és azon megyei jogú városokban, ahol a baloldal adja a polgármestert, magasabb volt a részvétel, mint országszerte. 

Ezzel együtt, mint azt az említett cikk szerzői is megjegyzik, sok helyen nagyon kevesen voltak kíváncsiak a baloldali előválasztásra.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két másik egyéni választókerülete is bekerült azok közé, ahol a legkevesebb szavazatot adták le, annak ellenére, hogy 2010 előtt az ország legkeletibb megyéje a baloldal számára kedvező terepnek számított, 2006-ban például tízből hét választókerületben még az MSZP–SZDSZ jelöltjei nyertek. 

Az alacsony előválasztási aktivitás több más vidéki választókerületet is érint, ilyenek például a Fejér megyei 1. számú választókerület, ahol a DK offshore-botrányba keveredett jelöltje kapott ki végül a legutóbbi polgármester-választáson harmincszázalékos eredményt elérő összbaloldali jelölttől. A székesfehérvári, kis alapterületű választókerületet is általában baloldal számára nyerhetőnek próbálják beállítani, azonban a mozgósítás még a saját háziversenyén sem volt túl sikeres. A szomszédos dunaújvárosi választókerületben is több mint ezerrel többen támogatták az egyedül induló baloldali jelöltet. 

A korábban szintén baloldali fellegvárnak számító Tatabányán is egy regnáló országgyűlési képviselő, Gurmai Zita kapott ki DK-s kihívójától, hasonlóan a már említett Gyüre Csabához. Kérdés, hogy az újsütetű politikusok hogyan teljesítenek majd az országgyűlési kampányban. Annyi bizonyos, hogy amennyiben a baloldal nyerni akar, úgy a régi vidéki fellegváraik egy jelentős részét is vissza kellene foglalniuk, például az említett három megye választókerületeiben.

Borítókép: Kormányváltó nagygyűlés (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)