Böröcz László: Az emberek problémáira keressük a megoldást

Visszahódítaná a budapesti 1. számú választókerületet a baloldaltól áprilisban Böröcz László. Az országgyűlési képviselő, aki korábban a Belváros alpolgármestere is volt, azt mondja, nem lehet kikövetkeztetni a baloldal kommunikációjából, mit kezdenének az országgal, ha ők irányítanák. A Magyar Nemzetnek adott interjúban jelezte azt is, hogy a Fidesz nem mondott le Budapestről, a fővárosban is győzelmekre készülnek.

2022.02.09. Budapest Böröcz László Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

– Az előbb említett ellenfele szivárványos szívecskével hirdeti a profilképén, hogy „Szeretni emberi jog”. Ezek szerint ő felveszi a kesztyűt a gyermekvédelem témájában…

– Nem vádolható jobboldali elhajlással, az biztos, a megnyilvánulásai baloldaliak, neoliberálisak. A következetesség helyi ügyekben egyébként elég távol áll a baloldal jelöltjétől: a már előbb említett Galvani híd megépítését korábban ellenezte az LMP, most a kampányban már arról beszél, hogy teljes mellszélességgel támogatják. A politika nyelve persze ilyen, de már annyi ügyben megfigyelhető ez a következetlenség, hogy kezd nevetségessé válni. Például amikor Csárdi Antal az V. kerületben épülő futókör mellett kiáll az egyik nagy építőipari vállalat autója elé, és elmondja, hogy ez egy jobboldali, gonosz cég, ami túlárazva dolgozik. Hozzáteszi, hogy Egerben egy ennél nagyobb futókört 25 millió forintból építettek. Ebben sem mondott igazat, ugyanis valójában 95 millió forintba került. A Bakáts tér felújításáról egyébként elismerően posztolt a Facebookon, miközben a kivitelező ugyanaz a cég volt, amit most támad. Az nagyon látszik, hogy a hatalmat akarják megszerezni, de hogy merre mennének, azt nem nagyon lehet kikövetkeztetni. Emlékezhetünk viszont, hogy 2002 és 2010 között mit csináltak: jó ideig érvényes lesz tehát az a mondás, amely szerint a magyar baloldali szavazók azzal is jól járnak, ha a jobboldal nyer, de ha a baloldal győz, azzal az egész ország veszít.

– Egyik helyi témája volt a budavári bérlakások ügye, a benyújtott törvényjavaslatát végül el is fogadták, ez alapján vannak, akik már megvehették a lakásukat a várban? Beszélt ottani emberekkel? 

– Folyamatos a kapcsolattartás a helyiekkel. Ez az ügy egy jó lakmuszpapír volt, méghozzá arra vonatkozólag, hogy mit várhatunk a baloldal politikusaitól. Az alaphelyzet az volt, hogy V. Naszályi Márta polgármester asszony a kampányban megígérte a helyieknek; elintézi, hogy megvehessék a lakásukat. Sőt, az önkormányzati választások előtt – csak, hogy milyen mélységei vannak a győzni akarásnak – teleszórták a Várat olyan papírokkal, amelyekben azt írták, hogy a kormány ki akarja sajátítani a lakásokat és el fogja üldözni az ott lakókat. Ebből természetesen egy szó sem volt igaz. Ezek után 120 szavazattal nyerte meg a választást; talán mondhatjuk azt, hogy ebben valamennyi része volt a lakásvásárlásra vonatkozó kampányígéretnek.

Miután nyert, ahelyett, hogy beváltotta volna az ígéreteit, Csárdi Antallal kéz a kézben kijelentették, hogy nem hajlandók eladni a lakásokat, sőt egy novemberi fórumon azt is felvázolták, hogy milyen lakbéremeléseket terveznek. Én ez ellen felemeltem a szavam, majd közösen invitáltak egy beszélgetésre, hogy tisztázzuk ezt a – szerintük – „félreértést”. Válaszoltam, hogy szívesen megyek, de azóta sem küldték se a helyszínt, se az időpontot.

A történet folytatását mindenki ismerheti: benyújtottunk egy törvényjavaslatot, ami először országos hatályú lett volna, és ebből végül is maradt a világörökségi terület 30 évvel ezelőtti problémáit kezelő verzió. Nem lehet olyan döntést hozni, ami minden egyéni szempontot figyelembe vesz, mi az általános szabályokat tudtuk módosítani. Ha az önkormányzat normálisan működne, akkor az egyedi eseteket helyben méltányosan tudná kezelni. Jelenleg a törvény hatályban van, miután az Alkotmánybíróság kérésének megfelelően módosítottuk, az önkormányzatnak most hat hónapja van arra, hogy a beérkező kérelmek alapján elkezdje a lakások társasházzá alakítását és felmérését. Utána, akik kérik, azoknak kötelezően el kell adniuk a lakásokat.

– Ezek szerint nyártól várhatunk ebben az ügyben előrelépést? 

– Vélhetően igen, érkeznek olyan információk is, amelyek szerint a polgármester asszonyék arra bazíroznak, hogy egy kormányváltás esetén ezt visszacsinálják. Annak ellenére, hogy a hivatalos kommunikációjuk szerint ők is eladnák a lakások egy részét. Amikor látták, hogy az Országgyűlés el fogja fogadni a törvényt, akkor szélkakasként irányt változtattak, és már azt mondták, hogy a javaslat bizonyos részeit ők is támogatják. Magát a törvényt azonban nem támogatta V. Naszályi Márta, Csárdi Antal pedig nem szavazta meg a parlamentben. Igazából csak a szokásos baloldali politikának lehettünk szemtanúi, amely szerint ha kell, akkor mindent megígérnek, de egyébként egy pillanat alatt meg tudják változtatni a véleményüket, ha az érdekük úgy kívánja.

– Közösségi oldalán többször utal arra, hogy a fővárosi önkormányzattal is kapcsolatot kell tartania a kerületekben megválasztott országgyűlési képviselőknek. Ez a gyakorlat most nem jellemző, mi lehet ennek az oka?

– Elég régóta foglalkozom a belső kerületekkel, korábban leginkább az V. kerülettel és egy jó ideje már a teljes választókerülettel. Arra próbálok koncentrálni, hogy az embereknek mik a hétköznapi problémáik és ezekre hogyan találhatnánk megoldást. Ez igaz a vári lakásokra is, de a Mészáros utcai buszparkoló ügye is idetartozik. Alapvetően a politika szerintem a közösségekről szól. Ha van közösség, akkor van miért dolgozni, és akkor az emberek véleménye is sokkal könnyebben becsatornázható egy képviselő számára, legyen akár önkormányzati, akár országgyűlési megbízatása.

Szentgyörgyvölgyi Péterrel, a Belváros polgármesterével régóta kiváló kapcsolatban vagyunk. Vele könnyű együtt dolgozni, segítem a munkájukat, ahol tudom. Számos újításnak az éllovasa az V. kerület, például speciális fatelepítés, fejlesztések, zöldítés területén.

A főváros tekintetében, és egyébként az I. és IX. kerület esetében is nagyon sok olyan hangzatos kijelentés van, amely hasonló fejlesztéseket takar, azonban a megvalósulás után egy lebutított, sok szempontból a zöldterület növelését kispóroló megoldás születik. Jó példa erre a Belgrád rakpart ügye, ami fejlesztés alatt áll. Olyan terveket ismerünk, amelyekben sem a forgalomcsökkentés, sem a zöldterületek növelése nem prioritás. Pozitív, hogy abban most sikerült megegyezni a fővárossal, hogy ezt a tervet újragondolják. Azt csak említés szintjén jegyezzük meg, hogy sok esetben el sem jutnak a fejlesztésig a sokpárti koalíciók által irányított kerületek, mert már korábban összevesznek.

– Politikai közhellyé kezd válni, hogy a Fidesz lemondott a fővárosról a 2022-es választásokon. Ez igaz? 

– Ez visszatérő elem a politikai kommunikációban, de egyáltalán nem igaz. Ha a feleségemet kérdezik, ő egészen biztos nem úgy gondolja, hogy a Fidesz elengedte a fővárost, mert akkor sokkal többet lennék otthon. Mi éjt nappallá téve azon dolgozunk, hogy a Fidesz jó eredményt érjen el Budapesten. Biztos vagyok benne, hogy nyerhető a választókerület, ahol indulok, szerintem sokat számít, hogy mit tesz az ember. Ha az emberek látják, hogy valakiben van tenni akarás, és nem csak alibizik, annak meglesz az eredménye. Biztos vagyok benne, hogy április 3-án a választásokon Budapesten több körzetben is nyerni fogunk, az 1-es választókerületben pedig le fogom győzni Csárdi Antalt.

Borítókép: Böröcz László (Fotó: Kurucz Árpád)