Magyarországon a várólisták hossza 2010 környékére rendkívüli módon megemelkedett: 2013-ban mintegy hetvenezer ember szerepelt a várólistákon, ezt azonban a jelentős kormányzati támogatásoknak köszönhetően 2019-re 28-26 ezer főre lehetett leszorítani – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a témában tartott sajtótájékoztatón.
A várólisták csökkentésének szempontjából Kásler Miklós a 2019-es évet rendkívül dinamikusnak nevezte, amikor a magyar várólisták az európai országok első harmadában helyezkedtek el, így körülbelül a svédországival megegyező számokat mutattak.
A koronavírus megjelenése miatt azonban a halasztható műtéteket mindenhol, bizonyos országokban pedig az életet veszélyeztető betegségek kezelését is hosszabb vagy rövidebb ideig halasztani kellett, így a várólisták Magyarországon is megemelkedtek. Magyarországon ugyanakkor minden sürgősségi esetet, így a daganatos és a keringési betegségekben szenvedőket diagnosztikájában és terápiájában is azonnal el kellett látni – rögzítette a tárcavezető.
A kormány egyébként már a tavaly ősz folyamán is 12,2 milliárd forint támogatást biztosított a pandémia miatt halasztott műtétek várólistáinak csökkentésére, hogy a járványhullámok alatt felhalmozódott beavatkozásokat mielőbb el tudják végezni.A most meghozott kormányzati intézkedés pedig egyrészt a kiemelt várólista-csökkentési program végrehajtásának 2022 végéig történő meghosszabbításáról, másrészt a programban elvégzett ellátások elszámolásának új, a korábbinál kedvezőbb feltételeiről rendelkezik annak érdekében, hogy minél több szolgáltató vehessen részt a várólistán szereplők ellátásában.
Ennek megfelelően általános szabály a fekvőbeteg- és a járóbeteg-szakellátásban is, hogy a többletfinanszírozási programba azokat az ellátásokat lehet bevonni, amelyeket 2021. szeptember 1-jétől kezdődően láttak el, ha a szolgáltatók a 2019. márciustól decemberig tartó időszakban időarányosan elvégzett, 1-es térítési kategóriával jelentett és elszámolt műtéti esetszámok 10/12-ed részét teljesítették. Mint kiderült, a finanszírozási díj mértéke nem változott, a többletként végzett ellátásoknál továbbra is harminc százalékkal magasabb, a többletfinanszírozás nyolcvan százaléka a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók személyi juttatására, míg húsz százaléka a kórház dologi kiadásaira fordítandó.
Borítókép: Egy férfit készülnek kezelni az új Halcyon lineáris gyorsító sugárterápiás berendezéssel, amellyel daganatos betegek terápiás besugárzását végzik az Uzsoki utcai kórházban (Fotó: MTI/Soós Lajos)
