A 2022-es országgyűlési választások apropóján újra terítékre került a külhoni magyarok szavazati jogának kérdése, amelynek megvonásáért Gyurcsány Ferencék már 2010 óta kampányolnak. Nem volt ez másképpen a választás estéjén sem, amikor a DK-s Rónai Sándor a Napi.hu-nak nyilatkozva kijelentette:
Nem szabadna olyannak szavazati jogot biztosítani, aki soha nem élt Magyarországon.
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője szerint önmagában már az is választási csalás, hogy a külföldön élő magyarok csak hosszú utazás árán adhatják le a szavazataikat, míg a határon túli magyarok levélben voksolhatnak a pártlistákra, ezáltal pedig könnyen vissza lehet élni az adatokkal. Róna Sándor továbbá, a külhoni választások tisztaságát firtatva, a határon túl megsemmisített levélszavazatokat sem felejtette el megemlíteni.
A Marosvásárhely mellett kidobott, félig elégetett szavazólapokkal kapcsolatban a Fidesz és az RMDSZ is felhívta a figyelmet, hogy egyértelmű provokációról van szó, amelynek az a célja, hogy a határon túli szavazatokat hiteltelenítsék.
A baloldal állítása egyébként azért is megkérdőjelezhető, mivel a levélszavazatok hitelesítésére szolgáló azonosító lapokat és népszavazási íveket nem lehetett látni, és az is szokatlan, hogy a HVG-nek és a Magyar Narancsnak is dolgozó újságíró, Parászka Boróka az elsők között volt a helyszínen, mivel épp a közelben lakik.
A történtek kapcsán sokan, köztük a baloldal miniszterelnök-jelöltje is szóvá tette, reméli, hogy nem ezeken a megsemmisített szavazatokon fog múlni majd az összefogás győzelme. Utólag kiderült, hogy mindössze 13 szavazólapról és hatvan borítékról volt szó, tehát nem ezeken a szavazatokon múlt az országgyűlési választás végkimenetele.
Rónai Sándorhoz hasonlóan április 3-án Karácsony Gergely sem hagyta szó nélkül a határon túli magyarok választójogát.
Budapest főpolgármestere közölte: győzelmük esetén a baloldali pártok nem vennék el, de átalakítanák a külhoniak szavazati jogát, speciális mandátumokat biztosítva nekik.
