A 2022-es országgyűlési választások apropóján újra terítékre került a külhoni magyarok szavazati jogának kérdése, amelynek megvonásáért Gyurcsány Ferencék már 2010 óta kampányolnak. Nem volt ez másképpen a választás estéjén sem, amikor a DK-s Rónai Sándor a Napi.hu-nak nyilatkozva kijelentette:
Nem szabadna olyannak szavazati jogot biztosítani, aki soha nem élt Magyarországon.
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője szerint önmagában már az is választási csalás, hogy a külföldön élő magyarok csak hosszú utazás árán adhatják le a szavazataikat, míg a határon túli magyarok levélben voksolhatnak a pártlistákra, ezáltal pedig könnyen vissza lehet élni az adatokkal. Róna Sándor továbbá, a külhoni választások tisztaságát firtatva, a határon túl megsemmisített levélszavazatokat sem felejtette el megemlíteni.
A Marosvásárhely mellett kidobott, félig elégetett szavazólapokkal kapcsolatban a Fidesz és az RMDSZ is felhívta a figyelmet, hogy egyértelmű provokációról van szó, amelynek az a célja, hogy a határon túli szavazatokat hiteltelenítsék.
A baloldal állítása egyébként azért is megkérdőjelezhető, mivel a levélszavazatok hitelesítésére szolgáló azonosító lapokat és népszavazási íveket nem lehetett látni, és az is szokatlan, hogy a HVG-nek és a Magyar Narancsnak is dolgozó újságíró, Parászka Boróka az elsők között volt a helyszínen, mivel épp a közelben lakik.
A történtek kapcsán sokan, köztük a baloldal miniszterelnök-jelöltje is szóvá tette, reméli, hogy nem ezeken a megsemmisített szavazatokon fog múlni majd az összefogás győzelme. Utólag kiderült, hogy mindössze 13 szavazólapról és hatvan borítékról volt szó, tehát nem ezeken a szavazatokon múlt az országgyűlési választás végkimenetele.
Rónai Sándorhoz hasonlóan április 3-án Karácsony Gergely sem hagyta szó nélkül a határon túli magyarok választójogát.
Budapest főpolgármestere közölte: győzelmük esetén a baloldali pártok nem vennék el, de átalakítanák a külhoniak szavazati jogát, speciális mandátumokat biztosítva nekik.
De mivel erről csak kétharmados többséggel lehet dönteni, nem valószínű, hogy hozzá tudnak majd nyúlni ehhez, mivel nincs esélye annak, hogy bármelyik oldalon kialakuljon ilyen többség – állapította meg. A határon túli magyarok választójogának megreformálása egyébként már több alkalommal is felmerült a baloldalon.
Korábban Jakab Péter, a Jobbik elnöke vetette fel, hogy a határon túli magyaroknak a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan szószólókat kellene küldenie az Országgyűlésbe, azoknak viszont nem lenne szavazati joguk. Később kiderült, a Jobbik elnökének választójogi reformját tartja követendőnek Márki-Zay Péter is, ami egyet jelentene a határon túliak szavazati jogának eltörlésével.
Borítókép: Balról Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)
