– A világ minden pontján a „dobd el!” kultúra a jellemző, ami nem fenntartható – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a fenntarthatósági témahetet megnyitó tanórán a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a budapesti Piarista Gimnázium diákjainak tartott előadásában. Idén hetedik alakalommal rendezik meg a fenntarthatósági témahetet, amelynek ez évi kiemelt témái a víz, az egészségvédelem és a felelős fogyasztás.
Áder János A vízválságtól a fenntartható fejlődésig című előadásában kiemelte: a „dobd el!” kultúra magában foglalja azt, hogy a nyersanyagokból terméket gyártanak, amit aztán rövid ideig használnak, majd eldobják azokat, és mivel a rendszerben nincs helye az újrahasznosításnak, a hulladék mennyisége egyre csak nő.
Hangsúlyozta: ha továbbra is „felesleges termékeket vásárolunk, akkor a lakosság ellátásához szükséges víznek is előbb- utóbb híján leszünk”. Hozzátette, a lakosság ellátása mellett a mezőgazdasági műveléshez, az állattartáshoz és az ipari termeléshez is jó minőségű vízre van szükség. A mostani túlfogyasztás miatt azonban a világ több pontján is hamarosan fel kell tenni a kérdést, hogy a lakosság, a mezőgazdaság vagy az ipar vízellátását biztosítsák, mert mindháromra nem fog jutni.A köztársasági elnök szerint magánszemélyként is van mód és lehetőség a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Ilyen terület szerinte például az ételpazarlás, amelynek következtében főként a fejlett országokban a megtermelt élelmiszer egyharmada a szemétben végzi. Ezzel az emberek a pénz mellett energiát és vizet is pocsékolnak – emelte ki.
Áder János a mérnöki pályára készülőknek azt mondta, rájuk vár például a fenntarthatóság szempontjából olyan fontos problémák megoldása, mint a nap- és a szélenergiát hosszú távon, környezet barát módon és olcsón tárolni képes rendszerek kidolgozása, vagy annak kitalálása, hogyan lehet energiát szállítani nagy távolságra jelentős hálózati veszteség nélkül. Az informatikai pálya iránt érdeklők figyelmébe pedig egy olyan rendszer kidolgozását ajánlotta, amely adatok segítségével pontos képet tud adni a környezet és azon belül a talaj nedvességtartalmának változásáról, az invazív fajok (állatok, növények) megjelenéséről.
Borítókép: Áder János (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)