Kötelesség is a képviselői munka

Valamennyi országgyűlési képviselő közös kötelezettsége, hogy a parlamenti üléseken és szavazásokon jelen legyen – mondta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, jelezve: ha egy képviselő ennek ellenére sem hajlandó a tőle elvárt módon részt venni a törvényhozás munkájában, vagyoni természetű szankciók is kiszabhatók vele szemben.

Ifj Lomniczi Zoltán CÖF Sajtótájékozatató 20211020 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Közölte: az alaptörvény rögzíti, hogy az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha egy évig nem vesz részt az Ország­gyűlés munkájában.

Emellett az Ország­gyűlésről szóló törvény vonatkozó része kifejezetten előírja, hogy a képviselőknek nemcsak joga, hanem kötelessége is kezdeménye­zően részt venni az Országgyűlés tevékenységében, és elősegíteni annak eredményes működését. Ebből követke­zően valamennyi országgyűlési képviselő közös kötelezettsége, hogy a parlamenti üléseken és szavazásokon jelen legyen

– hangsúlyozta az elemző, aki hozzátette, amennyiben egy képviselő ennek ellenére sem hajlandó a tőle elvárt módon részt venni a törvényhozás munkájában, abban az esetben vagyoni természetű szankciók is kiszabhatók vele szemben.

A törvény értelmében ugyanis, ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban feltüntetett szavazások időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti

– emelte ki az alkotmányjogász. Továbbá – mint fogalmazott – ha a képviselő igazolatlanul távol marad az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy – több ülés esetén – üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről, adott havi teljes tiszteletdíja az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken. – Igazolatlannak minősül az a távolmaradás, amelyet – képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén – a képviselőcsoport vezetője nem igazolt, vagy amelynek az igazolását a házelnök nem fogadta el – sorolta.

A parlamenti képviselőkkel szemben támasztott minimumkövetelmények és az ezek megsértése esetén előirányzott lehetséges szankciók nemcsak a hatályos magyar jogban jelennek meg, azokat a világ megannyi parlamentáris berendezkedésű országának jogrendszere tartalmazza.

A brit parlament alsóházában például, ha egy képviselőt legalább tíz ülésnapra felfüggesztettek, a választópolgárok időközi választást kezdeményezhetnek, amennyiben a választásra jogosultak legalább tíz százaléka aláírja a visszahívási petíciót. Ausztriában az alsó- és a felsőházban is kötelező a megjelenés. Ha a képviselő több mint harminc napot meghaladóan nem jelenik meg az üléseken, indokolt ok nélkül marad távol, mandátumának sorsa az alkotmánybíróság elé kerülhet.

Lengyelországban is kötelesek a képviselők megjelenni a parlament ülésein. Ha ennek a kötelességüknek több mint két héten át nem tesznek eleget, ezen időtartamra nem kapnak fizetést. Koszovóban pedig a képviselő automatikusan veszíti el mandátumát, ha hat hónapon belül nem vesz részt a törvényhozás egyetlen ülésén sem. Guyanában és Ugandában is szigorú szankciókat határoznak meg a jogszabályok. Míg előbbi országban ha egy képviselő a házelnök engedélye nélkül több mint hat egymást követő parlamenti ülésről távol marad, elveszíti mandátumát. Utóbbi államban a mandátumvesztés tizenöt egymást követő parlamenti ülésről történő távolmaradás esetén következik be – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.

Borítókép: Ifjabb Lomnici Zoltán (Fotó: Bach Máté)