A menekülteket segítjük, a migránsokat országon kívül tartjuk

Bonyolult és nehéz a határőrizeti helyzet a magyar határokon, elsősorban a szerb, de a román és az ukrán szakaszon is – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott interjúban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. A tömeges rendkívüli események rendkívüli terhelésnek teszik ki a rendvédelmi erőket, az alkalmazott honvédségi erőket, az önkéntes segítőket.

– Mi a különbség a menekültek és az illegális migránsok között?

– A helyzet alkalmas rá, hogy markáns különbséget tudjunk tenni az illegális migráció – amelyet a déli határainkon tapasztalunk – és a háború elől vagy a háborúból menekülők között. A kettő más és más. Vannak olyan nyugat-európai, amerikai csoportosulások – elsősorban Soros Györgyre és szervezeteire gondolok –, amelyek szeretnék a két kategóriát összemosni. Azt sugallják, milyen jó lenne, ha ugyanúgy bánnánk azokkal, akik illegálisan, jogszabályokat semmibe véve, gyakran erőszakosan, csoportosan és a legtöbb esetben a szervezett bűnözés támogatásával, embercsempészek segítségével próbálnak jogellenesen bejutni hazánkba, mint azokkal, akik a háború elől vagy a háborúból menekülnek, akik védelemre szorulnak, ám akik legmesszebbmenőkig együttműködnek a magyar hatóságokkal.

– Mit mutat a statisztika a migráció alakulásáról, illetve a menekültekről?

– A bonyolult helyzet érzékeltetésére ismertetnék néhány adatot, elsőként a déli határról. Idén hétfő éjfélig 94 307 határsértőt fogtunk el, ami akkor figyelemre méltó, ha hozzáteszem, tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 41 244 volt. Tehát több mint duplájára emelkedett az illegális, jogellenes átlépések száma. Tavaly ugyanebben az időszakban 376 embercsempészt fogtunk el, míg idén eddig már 705 embercsempész ellen indítottunk büntetőeljárást. Ezek a fő számok azt mutatják, hogy jelentős nyomás alatt van a déli határunk.

– Továbbra is óriási nyomás várható a déli határszakaszon?

– Vizsgáljuk meg, hogy mi a helyzet a balkáni útvonalon, az olasz vagy a spanyol migráns útvonalon, és azt láthatjuk, afgánok, pakisztániak, indiaiak viszonylag nagy számban jelennek meg a határainkon, túl a szíreken és még számos más állam polgárain. Kulcsország az illegális migráció szempontjából Törökország. Falat építettek korábban a szír határon. Több mint 3,7 millió migráns és menekült tartózkodik az országban vegyesen, több mint négy és fél milliónyian várakoznak a török határon, szír területen. A törökök a fal építése mellett megkezdték a visszatelepítéseket Szíriába. A százezret meghaladja a visszatelepítettek száma azokon a szír területeken, amelyek török megszállás alatt vannak. Ott a törökök házakat, objektumokat építenek a visszatelepítetteknek. Ugyancsak kerítést építenek a török–iráni határon. Iránban körülbelül nyolcmillió migráns tartózkodik. Ugyanígy magas az Afganisztánból Pakisztánba átlépők száma is. Egy részük ott akar letelepedni, egy részük tovább akar jönni Európába. Ezekből a tendenciákból adódnak azok az intenzíven növekvő migrációs számok, amiket korábban ismertettem. A jövőbe tekintve azt látjuk, semmi nem mutat arra, hogy csökkenne vagy éppen megállna a bevándorlás. Mivel az Európai Unió ez irányú politikájában érdemi változás nincs, ezért tulajdonképpen a nemzetállamokon múlik, hogy mi történik a határokon. A balkáni útvonalon is azt látjuk, hogy az országok kerítés építésével próbálják kezelni a helyzetet. Magyarország rendszeresen rendőri kontingenst küld Szerbiába és Észak-Makedóniába azért, hogy már a magyar határtól minél nagyobb távolságra feltartóztassuk, távol tartsuk, visszairányítsuk azokat, akik jogellenesen lépnének be.

Mórahalmon elfogott migránsok. Forrás: Police.hu

– A migránsok ráadásul egyre erőszakosabbak.

– Egyre több az erőszakos határátlépési kísérlet idén. Jó néhány videófelvétel látott napvilágot ezekről a támadásokról. Június 8-ig összesen 230 erőszakos cselekmény történt a szerb–magyar határon. A felvételeken az is látható, hogy a határ túloldalán időnként lőfegyverek is feltűnnek, pisztolyok, sőt egy alkalommal géppisztoly is. Levegőbe is lőttek vele. Ezenkívül dobálnak, csúzlival lövik a határvédőket, gázspray-vel lefújják őket. Az erőszak öt fő irányból érkezik. Ásotthalomnál idén eddig 138 erőszakos kísérlet történt, Kunbajánál 28, Kelebiánál 27, Katymáron 12, Mórahalmon tíz, a többi szakaszon egy-három esetben támadtak. Kiemelkedik az ásotthalmi irány, ami az embercsempész-tevékenység tekintetében is fő iránynak számít. Összesen 203 esetben, a határőrizetben részt vevő állományt ért támadás történt, 25 könnyebb sérülés következett be. A határzárat nyolc, a határvédők járműveit 101 esetben rongálták meg.

A műszaki határzárat ostromló migránsok Mórahalomnál. Fotó: Térfigyelő kamera felvétele

– Továbbra is indokolt az erős határvédelem?

– Az erős határvédelem fenntartása egyértelműen indokolt. A magyar határ migrációs nyomása tartósan erőteljes. Az erőszakos határáttörési kísérletek és az államhatárt védőkkel szembeni támadások száma folyamatosan emelkedik. Az embercsempészek tevékenysége egyre erőteljesebb.

– Az illegális migránsokat hol fogják el?

– Idén az illegális migránsok 93 százalékát a határ közelében fogtuk el vagy megakadályoztuk a tiltott határátlépésüket, vagy a schengeni külső határ közelében kerültek rendőrkézre. A több mint 94 ezer elfogott töredékét, néhány százat fogtak el rendőreink a mélységi ellenőrzések során. Az látszik, hogy ha marad az emelkedő migrációs nyomás, év végére a tavalyi 122 ezernél sokkal több migránst foghatunk el.

– Térjünk át a több mint száz napja kezdődött ukrajnai menekülthelyzetre!

– Február 24. és június 12. között a román és az ukrán határon összesen 778 567 fő érkezett hazánkba. Az ENSZ előrejelzése a háború kezdetekor körülbelül 250 ezer Magyarországra érkező menekülttel számolt, a magyar kormány ezzel szemben kilencszázezer körül valószínűsítette a számukat. Még nem tudjuk, meddig tartanak a háborús cselekmények, így nem tudjuk, mennyien menekülnek el. Ma naponta átlag 7–12 ezer körüli a hazánkba érkező menekültek száma. A keddi adatok szerint a menekültek közül 446 839 fő közvetlenül Ukrajnából érkezett, a többiek, 331 728 fő Románián át jött. A menekültek közül 123 434-en kértek ideiglenes tartózkodási engedélyt, 26 645 fő menekültkérelmet nyújtott be, amiből 17 902-en elismerten menekülti státust kaptak. A katasztrófavédelem elsősorban szállást biztosított 11 661 ukrajnai menekültnek, akik nem tudtak hova menni. Közülük 6 321 gyerek volt. Kórházi ellátást 503 fő kapott, jelenleg húsz menekültet ápolnak kórházban.

– Részletezné a magyar segítségnyújtást?

– A magyar segítségnyújtásnak kettős súlypontja volt, illetve van. Az érkezők ellátása már a határ menti pontokon megkezdődik, majd utaztatással folytatódik Budapestre, illetve Nyugat-Európába. Az itt maradók számára lakhatást, iskolát, munkalehetőséget, óvodát biztosítunk a gyerekeknek, és egészségügyi ellátást. Mindez rendkívüli erőfeszítést igényel a hatóságok, a polgárőrség, a civil szervezetek, az önkéntesek részéről. A második súlypontja a segítségnek Ukrajna területén van. Kárpátalján, illetve mélységben, a Nyugat-Ukrajnában tartózkodó több százezer belső menekült ellátásához segítséget nyújtunk. Hárommilliárd forintot meghaladó nagyságrendben szállítottunk ki gyógyszert, élelmiszert, fektető anyagokat. Volt egy donor konferencia, ahol Magyarország 37 millió euró értékben ajánlott föl kórház- és lakásépítést, gyerekek, sebesültek magyarországi fogadását, itt tanuló ukrán fiatalok ösztöndíjellátását. Magyarország mindkét kötelezettségét itthon is, Ukrajnában is teljesítette, illetve teljesíti. Ám továbbra is az az álláspontunk, ami kezdetektől fogva: Magyarország nem részese az ukrajnai háborúnak, és semmiféleképpen nem szeretnénk abba belekeveredni, ezért fegyvereket nem küldünk, és továbbra sem engedélyezzük hazánk területén át halált okozó fegyverek szállítását Ukrajnába. Ennek jogosságát könnyű belátni, hiszen az orosz erők rendszeresen támadják a beérkező fegyverszállítmányokat. Most azért küzdünk, hogy a háború és a brüsszeli embargós politikának súlyos következményeit orvosoljuk, és a magyar embereket megvédjük ennek a negatív hatásaitól, vagyis hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát. Túl azon, hogy Magyarország minden olyan embargós döntést a nemzetközi közösséghez való tartozásunk okán támogatott, ami a háború fékezésére, az oroszok befolyásolására irányult, egyedül az olajszállítások leállításáról mondtuk meg világosan, hogy az egy atombomba ledobásával érne fel a magyar gazdaságra nézve, amelyet nem tudunk felvállalni.

Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: Havran Zoltán)