Egyre erőszakosabban próbálnak áttörni a határon a migránsok

Kizárólag az interneten – közösségi oldalakon, Messengeren, chatszobákban – kommunikálnak a nemzetközi embercsempészbandák, amelyek erőszakkal osztották fel a magyar–szerb határ szerbiai oldalát, ahol kizárólag ők juttathatják át a schengeni határon az illegális bevándorlókat – mondta a lapunknak nyilatkozó Boross Zoltán ezredes. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda nemzetközi bűnözés elleni főosztálya vezetője egyre nagyobb migrációs nyomásról számolt be, tömegesen érkeznek a szírek, akik közül három és fél millióan élnek törökországi táborokban, sőt afgán bevándorlók millióira is kell számítani, akik feltartóztatására Ankara gőzerővel építi az új „nagy falat” az iráni határukon.

– Említette, hogy nő a magyar embercsempészek száma, ők, gondolom, magyar rendszámú személyautókkal közlekednek.

– A gépjárművek vizsgálata a felségjel alapján megdöbbentő eredményt hoz: toronymagasan a magyar rendszámos elkövetés a jellemző, általában bérelt autókat használnak. A magyar után a román, a szerb, az osztrák és a német rendszám következik. A szerb kakukktojás, de kitűnik, hogy a csempészek az uniós rendszámokat kedvelik, amik nem annyira feltűnőek. Korábban elsősorban személygépkocsis embercsempészet folyt, napjainkban szinte teljes egészében kisteherautós, mikrobuszos zajlik. Sokszor húsz fő fölötti csoportokat zsúfolnak be egy-egy járműbe. 

– Mióta nő újra a magyar határokon a migrációs nyomás?

– Augusztustól kezdtük el tapasztalni, hogy fokozottan nő a migráció. Ez arra az időszakra tehető, amikor az afganisztáni helyzet nagyon leromlott, és mindenki arra számított, hogy az afgánok tömegesen elindulnak. Kiderült  azonban, hogy a migránsok számának növekedése nem ezért történt. Jelenleg is a szírek jönnek nagy létszámban, azok, akik Törökországban menekülttáborokban voltak eddig. A törökök által elismerten három és fél millió szír menekült él még mindig náluk. 

Ami aggasztó, hogy a legújabb török jelentések szerint elkezdett növekedni a Törökországban elfogott afgánok száma, ami havi 45 ezer főre ugrott. Ez az összes elfogott migráns számához képest nem nagy, mindössze egyszázalékos növekedés, 16 százalékról 17 százalékra nőtt, ám folyamatosan nő az a számuk azóta is. Azt tudjuk, hogy Afganisztánon belül 4,5 millió fő a belső migráns, akik elhagyták a lakhelyüket, és akik vélhetően csak az alkalomra várnak, és elindulnak nyugatra. 

El is kezdték a törökök gőzerővel kiépíteni a falat az iráni határukon. Három méter magas és két méter széles, kéttonnás betonelemekből építik, egy betongyárat telepítettek közvetlenül a határhoz, és ott gyártják helyben az elemeket. A kerítés tetejére pedig hatvan centiméter magas Gyoda szögesdrótrendszert telepítenek. A falrendszert teljes technikarendszer egészíti ki reflektorokkal, mozgásérzékelőkkel, kamerákkal, átjátszó állomásokkal, valamint lőtornyokkal.

– A migrációs nyomást észlelve mit léptek a magyar hatóságok a fenyegetésre?

– A rendészet és a bűnügyi terület közösen egy új módszertant dolgozott ki a migránsok és az embercsempészek elleni fellépésre. Ez is eredményezte azt, hogy szeptembertől látványosan megnőtt az elfogások száma hazánkban, ugyanakkor lecsökkent Ausztriában. Másrészt az osztrákokkal nagyon magas vezetői szintű, országos főkapitányi, illetve bűnügyi főigazgatói szintű megbeszélésen több pontos intézkedési terv készült arról, hogy pontosan melyek azok a területek, ahol az osztrák és magyar rendőrök együtt dolgoznak. Egyebek mellett megállapítottuk, a XXI. században elengedhetetlen a közös kockázatelemzés, ami napjainkra nemcsak a rendészet és a bűnügyi terület között működik, hanem az osztrákokkal napi kapcsolatban is vagyunk, és átadjuk a bűnügyileg lényegesnek értékelhető adatokat egymásnak. Közös súlyponti ellenőrzések kezdődtek a Győr-Moson-Sopron megyei határszakasz mentén, 50-50 kolléga részvételével. Bűnügyes osztrák kollégák érkeztek hozzánk, és harmadik hete két nyomozónk már Ausztriában dolgozik. Részt vesznek az osztrák területen elfogott migránsok kihallgatásán, ami komoly információbázist jelent számunkra. Fontos megjegyezni, az elfogások számának a növekedése következtében az embercsempészek egyre agresszívabbak. Nagyon gyakori, hogy megtámadják a magyar határrendészeket, katonákat.

– Az embercsempészet a szervezett bűnelkövetés egyik rendkívül jól jövedelmező ága. Tapasztalják a „maffiák” szervezettségét?

– Az embercsempészbandák egymás között felosztották a szerb–magyar határt a szerb oldalon 5-6 szakaszra. Vagy megveszik egymástól a területet, vagy a másiktól erőszakkal elfoglalják azt, ahol aztán kizárólag ők csempészhetik az illegális bevándorlókat. Szó szerint értendő, hogy bárki – akár saját nációból is –, aki a területükre tévedve embert akar csempészni, azt agyonverik. Véres leszámolásokat rendeznek egymás között. A csoportok vezetői irakiak, szírek, afgánok és marokkóiak. A szervezettség egyértelmű, az óriási bevétel szintén; Bécsig 3-4 ezer eurót is elkérnek fejenként a migránsoktól.

– A csempészek ásnak még alagutakat a műszaki határzár alatt?

– Az alagútásás gyakorlatilag megszűnt, most létráznak. Szerb taxisok viszik a határhoz az alumíniumlétrákat, a határ menti településeken már elfogyott az üzletekből. Vigyáznak is rá a csempészek; ha a létrázást megzavarja a magyar határrendész, a legfontosabb számukra, hogy az eszközt mentsék. 

Folyamatosan létráznak, fényes nappal is, és támadják a magyar határvédőket husángokkal, nagy kövekkel. Védőeszközöket – például testpáncélt – kell hordani a rendőröknek, katonáknak, a járőrautókat is sorra megrongálják.

Múlt héttől közös járőrszolgálatot adunk a szerbekkel, s amennyiben szükség van rá, a szerb járőrrel kimehet a magyar is az esemény helyszínére, az egyezmény szerint pedig át is mehetünk a szerb oldalra. Mindez visszatartó erő lehet. A veszélyt azonban jelzi, hogy a migránsok elmondása szerint a csempészek szúró, vágó eszközökkel rendelkeznek, kés, jatagán lóg az övükön, és használni sem restek. A bandák szervezettségét jellemzi, hogy az embercsempészet során maximálisan kihasználják az internet lehetőségeit. Különböző közösségi oldalakon, chatszobákban, Messengeren kommunikál a főszervező az úgynevezett sétáltatóval, illetve a gépjárművezetővel. A sétáltató viszi a zöldhatáron „átlétrázott” migránsokat gyalogosan a felvevő pontra, és ő nem is tudja, ki jön majd a bevándorlókért gépjárművel. A szervező navigálja mindkettejüket, és csak koordináták alapján tájékozódnak. A koordinátákat szakaszonként kapják a telefonjukra. A gépjárművel érkező embercsempész azt sem tudja, hogy milyen útvonalon kell majd eljutni az osztrák határig, ezt nem ő, hanem az határozza meg, aki küldi a navigációs adatokat. Ismét ki kell emelnem, hogy az esetek nagy százalékában agresszió várható az embercsempészektől, és az is egyfajta agresszió, amikor kivonja magát a rendőri intézkedés alól és elszalad. Akár úgy is, hogy menet közben kidobja a migránsokat az autópályán, majd elmegy, később megáll és otthagyja a járművet.

– A 2015-ös népvándorláshoz képest mi várható?

– Hat éve, a válság évében 1117 embercsempész ellen jártunk el, most átlag napi hat csempészt fogunk el, ha marad ez a tendencia, év végére meghaladjuk a krízis adatait. Ez is jelzi, hogy a Nyugat-Balkánon egy nagyon komoly migrációs mozgás indult be. Ennek csak az egyik oka, mint említettem, hogy a szírek tömegesen indultak el Törökországból. Nem látják értelmét visszamenni Szíriába, inkább elindulnak Nyugat-Európába. Van köztük, aki már tíz éve egy török tábor lakója, és most indul el. Az afgánok pedig még csak most készülődnek.

Borítókép: Magyarország Kormánya/Facebook