– Az egyetemi rendszer átalakítása után újabb mérföldkőhöz érkeztünk – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol a György László és Hankó Balázs államtitkárok jelenlétében az egyetemi felvételi rendszer továbbfejlesztésének lépéseit ismertette. Csák János tájékoztatása szerint a mostani változtatások célja – amit részletes egyeztetések előztek meg az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal is –, hogy növeljék a választás szabadságát az egyetemek, illetve a leendő hallgatók és családjaik számára is. Mint fogalmazott,
az egyetemeknek ezentúl jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztására.
Ezzel együtt viszont a hallgatók és a családjaik lehetősége is megnő, hogy tájékozódva az egyetemek kínálatáról kiválasszák a számukra leginkább alkalmas intézményt.
A tárcavezető kiemelte:
az ötszáz pontos számítási rendszer továbbra is megmarad. Az ötszázból pontból száz a középiskolai eredményektől, háromszáz az érettségi eredményektől függ, száz pontról pedig maga az egyetem határozhat, akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény figyelembevételével.
Az ötszázon kívüli pluszpontokat azok tarthatják meg, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak – részletezte a miniszter. Csák János tájékoztatása szerint továbbra is minden hallgató hat helyre tudja beadni a pályázatát, a Felvi-rendszer pedig ezt követően is közvetít a hallgató és az egyetem között.
A nyelvvizsga kapcsán közölte:
Továbbra is érettségi követelménynek számít vizsgát tenni egy választott idegen nyelvből, ugyanakkor az, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen további nyelvet kíván meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támaszt, az egyetemre van bízva.
Ez tehát azt jelenti, hogy megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban, a jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett, a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat.
A felsorolt változtatások 2024 őszétől lépnek életbe, tehát azokra vonatkozik, akik 2023 decemberében adják be a jelentkezésüket – rögzítette a tárcavezető.
Borítókép: Csák János miniszter (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
