Hangsúlyozta, hogy elsősorban olyanok jelentkezését várják, akiknek az adott témakörben már van tapasztalatuk. Pályázni húszéves kortól lehet, felső korhatár nincs, az alapkövetelmény az érettségi – tette hozzá, nyomatékosítva, hogy a jelentkezőknek magyar állampolgársággal kell rendelkezniük, ezért határon túliak is pályázhatnak. Felidézte: volt már példa arra, hogy Kárpátaljáról vagy a Vajdaságból mentek fiatalok Nyugat-Európába, de olyan is előfordult, hogy Uruguayból utazott egy magyar lány a felvidéki Kassára. Beszélt arról is, hogy a jelentkezők megjelölhetik, melyik városban vagy szervezetnél szeretnének dolgozni, illetve a szervezetek is igényelhetnek egy adott jelentkezőt, ha korábban már kapcsolatban álltak vele és ismerik a munkáját.
A célországok között van idén számos nyugat-európai állam, mint Olaszország, Németország, Franciaország vagy Spanyolország, de Észak-Amerikába és Kanadába is lehet pályázni – mondta, hozzátéve, hogy jövőre Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland várja az ösztöndíjasokat.
Szilágyi Péter emlékeztetett: 2013-ban 47 ösztöndíjasuk volt, a világjárvány előtti évben pedig már 150 ösztöndíjas utazhatott a két félteke országaiba. A jelenlegi felhívással 75 pályázó nyerhet ösztöndíjat. A helyettes államtitkár rámutatott: a Kárpát-medencén túl élő, két és fél milliós diaszpóra magyar közösségeinek vezetői sokszor a szabadidejüket és saját anyagi forrásaikat áldozzák arra, hogy a közösséget egyben tartsák, az ösztöndíjasok pedig sokat tudnak segíteni nekik abban, hogy a feladataik egy részét átvállalják, támogatják az ottani pedagógusok munkáját, programokat szerveznek.
Úgy fogalmazott: az ösztöndíjasok több helyen voltak kovászai a magyar közösségi élet elindításának, mert nekik köszönhetően több helyen indult a diaszpórában hétvégi magyar iskola, rendeztek magyar napot és nemzeti ünnepi megemlékezést, de volt olyan hely is, ahol az ösztöndíjas megírta a helyi magyar közösség történetét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a diaszpóra magyar közösségeire is rossz hatással volt a világjárvány, hiszen az egymástól több órára élő magyarok a hét végi, személyes összejövetelekből merítenek erőt, amit az elmúlt két évben csak ritkán tehettek meg.
Szilágyi Péter kitért a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi-programra is, amit a Kőrösi-program mintájára 2015-ben indított a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!