Segíteni akarnak a magyarság megélésében és megtartásában

Két év szünet után a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága ismét meghirdette a 2013-ban indult Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek részeként ebben az évben az északi félteke országaiba pályázhatnak a jelentkezők. A 2015-ben indult Petőfi Sándor-programmal ugyanakkor a Kárpát-medence szórványmagyarságához utazhatnak az ösztöndíjasok. A pályázatok benyújtási határideje július 15.

20220707 Budapest Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– A Kőrösi Csoma Sándor-program célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, a magyar közösségi és kulturális élet erősítése szerte a világon kiküldött ösztöndíjasokon keresztül 

– mondta lapunknak Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Hozzátette: az ösztöndíjasok feladata, hogy közösségszervező munkájukkal segítsék az anyaországtól távol élő – gyakran másod- vagy harmadgenerációs – magyarokat a magyar nyelv, a kultúra és az identitás megőrzésében, magyar gyökereik ápolásában és az anyaországgal való kapcsolataik szorosabbra fűzésében. 

A cél az, hogy ne helyben foglalkoztassák az ösztöndíjasokat, hanem egy másik országban élő magyar közösségnek segítsenek a magyarságuk megélésében és megtartásában, ami az ösztöndíjasoknak köszönhetően az elmúlt években jelentősen erősödött

– emelte ki. Mint mondta, az elmúlt két évben a fő problémát az jelentette, hogy a különböző országok eltérő utazási szabályai miatt nem tudták egységesíteni a pályázati kiírást. Idén viszont az oltásnak és a szabályzott utazásnak köszönhe­tően ismét meg tudták hirdetni a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programot – tette hozzá. Hangsúlyozta: most csak az északi félteke országaiba lehet pályázni, jövő tavasszal pedig a déli féltekére írnak ki pályázatot.

Szilágyi Péter kiemelte, az ösztöndíj megszerzésének feltételei lényegében nem változtak: a nyerteseknek heti negyven órát kell dolgozniuk egy mentor irányításával, de van szabadságuk is. Az indulás előtt felkészítőn kell részt venniük, a program végén pedig beszámolási kötelezettségük van – tette hozzá. 

Kifejtette: a pályázók olyan partnerszervezetekhez kerülnek, amelyek igényeltek ösztöndíjast, mert fontos, hogy lássák, milyen tevékenységre van szükség az adott helyen. Négy témakört határoztak meg, amiben a jelentkezők pályázhatnak: egyházi munka és cserkészet, hagyományőrzés, oktatói és nevelői munka, illetve közösségi, sport-, média- és kulturális tevékenység ellátása – részletezte a helyettes államtitkár. 

Hangsúlyozta, hogy elsősorban olyanok jelentkezését várják, akiknek az adott témakörben már van tapasztalatuk. Pályázni húszéves kortól lehet, felső korhatár nincs, az alapkövetelmény az érettségi – tette hozzá, nyomatékosítva, hogy a jelentkezőknek magyar állampolgársággal kell rendelkezniük, ezért határon túliak is pályázhatnak. Felidézte: volt már példa arra, hogy Kárpátaljáról vagy a Vajdaságból mentek fiatalok Nyugat-Európába, de olyan is előfordult, hogy Uruguayból utazott egy magyar lány a felvidéki Kassára. Beszélt arról is, hogy a jelentkezők megjelölhetik, melyik városban vagy szervezetnél szeretnének dolgozni, illetve a szervezetek is igényelhetnek egy adott jelentkezőt, ha korábban már kapcsolatban álltak vele és ismerik a munkáját. 

A célországok között van idén számos nyugat-európai állam, mint Olaszország, Németország, Franciaország vagy Spanyolország, de Észak-Amerikába és Kanadába is lehet pályázni – mondta, hozzátéve, hogy jövőre Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland várja az ösztöndíjasokat.

Szilágyi Péter emlékeztetett: 2013-ban 47 ösztöndíjasuk volt, a világjárvány előtti évben pedig már 150 ösztöndíjas utazhatott a két félteke országaiba. A jelenlegi felhívással 75 pályázó nyerhet ösztöndíjat. A helyettes államtitkár rámutatott: a Kárpát-medencén túl élő, két és fél milliós diasz­póra magyar közösségeinek vezetői sokszor a szabadidejüket és saját anyagi forrásaikat áldozzák arra, hogy a közösséget egyben tartsák, az ösztöndíjasok pedig sokat tudnak segíteni nekik abban, hogy a feladataik egy részét átvállalják, támogatják az ottani pedagógusok munkáját, programokat szerveznek. 

Úgy fogalmazott: az ösztöndíjasok több helyen voltak kovászai a magyar közösségi élet elindításának, mert nekik köszönhe­tően több helyen indult a diaszpórában hétvégi magyar iskola, rendeztek magyar napot és nemzeti ünnepi megemlékezést, de volt olyan hely is, ahol az ösztöndíjas megírta a helyi magyar közösség történetét.

 Felhívta a figyelmet arra, hogy a diaszpóra magyar közösségeire is rossz hatással volt a világjárvány, hiszen az egymástól több órára élő magyarok a hét végi, személyes összejövetelekből merítenek erőt, amit az elmúlt két évben csak ritkán tehettek meg.
Szilágyi Péter kitért a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi-programra is, amit a Kőrösi-program mintájára 2015-ben indított a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság. 

Kifejtette: idén ötven ösztöndíjas vehet részt a programban öt országban, Ukrajna jelenleg nincs a célországok között.

Kiemelte, hogy a Petőfi-program célja is alapvetően a magyarság megélésének elősegítése, bár a feladatkör némileg eltér, hiszen a szórványban élő honfitársaink közelebb vannak a tömbhöz, mint a diaszpórában élők. A nyerteseknek részt kell venniük egy felkészítőn, a program végén pedig be kell számolniuk a tevékenységükről
– tette hozzá.

Mindkét programra július 15-ig lehet jelentkezni elektronikusan, a részletekről a www.kulhonimagyarok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Borítókép: Szilágyi Péter helyettes államtitkár az ösztöndíjasok közösségszervező munkáját hangsúlyozta (fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)