időjárás 12°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo
Idősebb Lomnici Zoltán döbbenetesnek tartja, hogy valakit származása alapján diszkriminálnak

Szlovákia ma is ragaszkodik a jogfosztó Benes-dekrétumokhoz

Borsodi Attila
2022.09.22. 19:08
Szlovákia ma is ragaszkodik a jogfosztó Benes-dekrétumokhoz

A Benes-dekrétumok élnek Szlovákiában, és a származási alapon diszkrimináló jogszabály alapján még ma is meghurcolnak magyar embereket a Felvidéken – hangsúlyozta lapunknak az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Idősebb Lomnici Zoltán szerint döbbenetes, hogy közel nyolcvan évvel a második világháború után az Európai Unió egyik államában valakiket még mindig származása miatt próbálnak megfosztani a tulajdonhoz való jogától.

– A második világháború előtt, alatt és azt követően számos olyan jogszabályt hoztak Európában, amelyek faji, vallási vagy származási alapon diszkrimináltak embereket, ezeket a törvényeket azonban hatályon kívül helyezték, így nem alkalmazhatók. Ezalól jelent kivételt a Benes-dekrétumok néven elhíresült jogszabály, amely ma is él Szlovákiában

– jelentette ki lapunknak az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Idősebb Lomnici Zoltán ezt azért is döbbenetesnek tartja, mert a Benes-dekrétumok miatt annak idején körülbelül 120 ezer felvidéki magyar volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, több mint negyvenezer honfitársunkat pedig kényszermunkára hurcoltak.

– A vagyonukat elkobozták, vagyis származási alapon háborús bűnösnek minősítették a felvidéki magyarokat. Egy ilyen jogszabály nem lehetne hatályban sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió tagállamaiban, Szlovákiában azonban a Benes-dekrétumokat a mai napig alkalmazzák

– hangsúlyozta.

A volt főbíró példaként hivatkozott egy jogerősen lezárult perre, amelyről a napokban a Ma7.sk adott hírt. Eszerint az ügy 2009-ben indult Bosits és társai ellen a Bártfai Járásbíróságon az állami erdővállalat keresete alapján. Ebben azt állították, hogy az érintett erdő jogos tulajdonosa a szlovák állam.

Ezt azzal indokolták, hogy az alperes nem lehet az érintett erdőterületet jogos tulajdonosa, hiszen az ingatlant a Benes-dekrétumok alapján 1946-ban az alperes édesapjától el kellett volna kobozni, csupán azért, mert magyar nemzetiségű volt, csak ez valamilyen technikai ok miatt elmaradt.

2013-ban a per végül Bosits és társai javára jogerősen ért véget azzal, hogy elutasították az állam keresetét, megerősítve ezzel Bositsék tulajdonjogát. A perbe azonban egy évvel később beavatkozott Szlovákia főügyésze, és a már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket. Kérték új eljárás lefolytatását azzal, hogy a Benes-dekrétumok alapján meg kell fosztani az alperest a per tárgyát képező erdőterülettől.

Az ügyben az jelentett mérföldkövet, hogy a strasbourgi bíróság a panaszos bejelentése alapján 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. 

Vagyis először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Benes-dekrétumok alapján ma is koboznának el vagyont Szlovákiában. Az ügy közben 13 év után, a közelmúltban másodszor is jogerősen lezárult, ismét Bositsék javára, talán most már végleg.

Idősebb Lomnici Zoltán döbbenetesnek tartja, hogy a Benes-dekrétumok élnek Szlovákiában, és a származási alapon diszkrimináló jogszabály alapján még ma is meghurcolnak magyar embereket a Felvidéken. – A jogszabályt ma is alkalmazzák, és a tulajdonhoz való jogot még ma is a Benes-dekrétumok alapján sérti meg a szlovák állam. Nem tudom, a legfőbb ügyésznek milyen fogalma van a jogállamiságról – hangsúlyozta idősebb Lomnici Zoltán.

A témához kapcsolódik, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az ENSZ-közgyűlésen, a kisebbségi jogok nyilatkozatáról szóló ülésen éppen arról beszélt, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme a magyar külpolitika egyik központi eleme, amiért a kormány nemzetközi szinten is kiáll.

Hozzátette: ez nem is meglepő, minthogy történelmi okokból kifolyólag a magyarok egyharmada az ország határain kívül rekedt. – A hazánkkal szomszédos országok mindegyikében élnek magyarok, és bizonyos esetekben vannak kihívások a jogaik érvényesülését illetően, márpedig ennek kapcsán a kormány továbbra is határozottan fel fog szólalni a nemzetközi szervezetekben – fűzte hozzá.

Borítókép: Idősebb Lomnici Zoltán (Fotó: Tumbász Hédi)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.