Legutóbb a közbeszerzési eljárás elindulásakor, 2021 májusában tájékoztattuk olvasóinkat Debrecen környezetének egyik legnagyobb fejlesztéséről a Civaqua-programról. Azóta a tervek szerint folynak a nagyberuházás 16 milliárdos első ütemének munkálatai. A hatalmas feladatot az Aqua-General Szennyvíztechnológia-építő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte el. Ők bevonták a munkába a tiszakécskei Duna Aszfalt Zrt.-t és a debreceni székhelyű Keviép Kft.-t is.
A tényleges munka idén márciusban kezdődött el. A víz a Keleti-főcsatornából részben a felszínen, részben csővezetéken közelíti meg a Hajdúhátság északi részét, a terület legmagasabb pontjáig, Bodaszőlő térségéig. Itt éri el a vezeték a Tócó vízfolyást, amelyet a beruházás első ütemének végétől már nemigen szabad patakként emlegetni. (Századokkal ezelőtt sem így említették, Debrecen térségében egy időben öt vízimalmot is forgattak habjai, s a város lakosai illő távolságban építkeztek tőle, nehogy az árvíz öntse ki őket.) A szükséges tizenhárom kilométernyi csővezetékből már kilencet lefektettek, pedig a csőfektetést egyeztetni kellett a közbeeső szántóföldeken folyó mezőgazdasági munkákkal is. A majd egy méter átmérőjű csöveken kívül szivattyúkat is telepítettek a rendszerbe, oda, ahonnan nem jutott volna át a víz gravitációs úton. Ezenkívül munkálatok folynak a Tócó medrében is, hiszen a vízállása jóval magasabb lesz, ha másodpercenként 270 liter vizet engednek bele. A Tisza vize tehát a mederben éri el Debrecent, amelynek a szélén egy víztározót is építenek, hogy kiegyenlítsék a vízszint ingadozást. A városon keresztül futó medret szintén előkészítik a nagy vízhozamra, s Debrecen délnyugati részén másik, nagyobb víztárolót, valóságos tavat alakítanak ki, amelynek környékén szabadidősport-központot hoznak létre.
Ez tehát az első ütem, amelynek novemberben érik el a félidejét, átadása 2023 novemberében lesz.
A második ütem tervezése is folyik már. Ennek során a debreceni Nagyerdőtől északra, egy ott kialakított tározón keresztül korábbi kiszáradt patakmedreken át engedik rá a vizet az erdőterületre. (A víz útja közben öntözési célokat is szolgál majd, ami ezekben az aszályos időkben létfontosságú.) Ettől a talajvízszint megemelkedését, s ennek köszönhetően az ősi tölgyfák csúcsszáradásának megszűnését, az erdő éltetését érik el. A harmadik ütemben pedig a víz a várostól keletre fekvő, ma is létező, ám csekély vízhozamú patakok segítségével jut a délkeleti erdőspusztai tavakhoz. Ezeket a múlt század hatvan-hetvenes éveiben azért hozták létre, hogy a tavasszal keletkező belvizektől mentesítsék a környék lakosságát és mezőgazdaságát. Ma már belvízről szó sincs, a tavak többsége kiszáradt. Megelevenedésüket, az újra megteremtett kirándulási lehetőségeket hozza majd el a Civaqua-program harmadik része.
Borítókép: Civaqua-program. Bodaszőlőn ágazik el a vezeték (Fotó forrása: Debrecen.hu)
