Magyarország a mai napig küzd a nemzet érdekeiért + videó

Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár angol podcastsorozatának második részében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kommunizmus magyar történelemben betöltött szerepéről fejtette ki a véleményét. A beszélgetésből kiderült, hogy a kommunizmus miként alapozta meg Magyarország és a világ történéseit.

1956-ban nagyon súlyos megtorlást szenvedett el Magyarország, ami erőt adott nekünk a kommunizmus további időszakában, és mind a mai napig büszkeséggel tölti el minden magyar ember szívét – tudatta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár angol nyelvű internetes podcastjában.

A Széchenyi-díjas magyar történész elmondta, hogy a kommunista rendszer bukása után legfőbb ideje volt, hogy birtokunkba vegyük a saját nemzeti történelmünket, a saját nemzeti múltunkat, hiszen 45 éven keresztül csak egyfajta történelemszemlélet volt nálunk engedélyezve. Tíz évvel a diktatúra bukása után sikerült egy olyan múzeumot megnyitni, amely egymás mellé tette a náci diktatúrát és a kommunista diktatúrát, amely mérhetetlen szenvedést zúdított a magyar emberekre. 

Kiemelte, hogy 

a Terror Háza Múzeum épületének helyszíne a terrorrendszerek szimbolikus helyszíne, hiszen ez az épület volt a magyar náciknak, a nyilaskereszteseknek, és a kommunista politikai rendőrségnek is a központja. A múzeum elmeséli, hogy a magyarok milyen szenvedéseken mentek keresztül az idegen elnyomás idején, hogyan lázadtak fel a kommunizmus ellen, és hogyan folytattak hősies szabadságharcot, amíg csak lehetett. 

Kovács Zoltán a műsorban felidézte, hogy amikor 2000–2001-ben a múzeum ötlete és koncepciója napvilágot látott, akkor sokan provokációnak tekintették.

Hozzátette, hogy a hosszú időn át tartó kommunista propaganda és történelemtanítás, úgy férkőzött a fejekbe, hogy képes volt eltorzítani a magyar történelemről alkotott felfogásunkat. 

Schmidt Mária megjegyezte, hogy azért tekintették provokációnak mindazt, amit mondtak, mert ugyan 90-ben megdőlt a kommunista rendszer, de a marxizmus megmaradt, részben Nyugaton vezérideológiává vált, még az Egyesült Államokban is. Másrészt pedig a gazdasági rendszer és a politikai intézmények átalakulása megtörtént a demokráciának megfelelően, de a kultúra, az oktatás, a tudomány, az értelmezési monopólium továbbra is megmaradt azoknál, akiknél előtte is volt.

Bizonyos értelmiségi réteg továbbra is ragaszkodott ahhoz a történelemszemlélethez, amelyben felnőttek. Amikor ezzel szemben egy másfajta szemlélettel találkoztak, akkor ezt mindenki személyére nézve egy támadásként élte meg – tette hozzá.

Schmidt Mária elmondta, hogy amikor a múzeumot megnyitották, akkor voltak, akik úgy várták el a megfelelő történelemszemléletet, mintha lenne a pártközpontban egy illetékes elvtárs, akinek az a dolga, hogy eldöntse, hogyan kell magyarázni valamit, és hogyan nem szabad. 

Mára gyakorlatilag az összes ilyen értelmezési csatát megnyertük: ’56-tal kapcsolatban, a II. világháborúval kapcsolatban, és a rendszerváltoztatásról magáról, hogy mi ment végbe harminc évvel ezelőtt velünk, ezt is megnyertük. Ezt rosszul viselik – tette hozzá a Széchenyi-díjas történész. 

Kovács Zoltán felvetette, hogy sosem gondolták volna, hogy a két világháborút követő kommunista eszmének a megítélése nem a volt Szovjetunió országaiból, hanem Nyugat-Európából fog megértő formában újra megjelenni és szinte megvalósulni – jelentette ki.  

Schmidt Mária kiemelte, hogy bizakodó a jövőre nézve, ugyanis a magyar embereket ellenérzéssel, sőt viszolygással tölti el, amikor Nyugaton Marxnak, Németországban pedig Leninnek állítanak szobrot. Azok, akik nem akarnak tanulni tőlünk, ragaszkodnak az illúzióikhoz, és ahhoz, hogy a marxista tanítások és a szocializmus majd valami igazságosabb és jobb jövőt fog eredményezni. 

Az ’56-os forradalom és szabadságharc volt az egyetlen olyan ellenállás, ami a kommunizmust magát utasította el, mert mi szabadságot, nemzeti önrendelkezést akartunk és demokráciát. Ennek az egyik legfontosabb oka az volt, hogy a nemzeti megmaradásunk veszélyben volt – hangsúlyozta Schmidt Mária, aki felidézte, hogy Magyarországon, amikor szabad választásokon a magyarok dönthettek, akkor ’45-ben 83 százalék szavazott a kommunisták ellen, ahogyan aztán az első szabad választáson, 90-ben is tíz százalékot kaptak.

Kovács Zoltán felvetette, hogy szinte új korszakát éljük a koncepciós pereknek és eljárásoknak, amikor az Egyesült Államoktól, Nyugat-Európán át megbélyegzik azokat, akik nem egyfajtaképpen gondolkodnak. Az államtitkár példaként említette azokat a helyzeteket, amikor a magyar nemzeti önállóság érdekében tett lépések miatt kell ezeket az eljárásokat elszenvedni.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója ezzel egyetértve azt állította, hogy Brüsszel, Washington, és Berlin sem tűri el az ellentmondást. Kezdetben a hála irányába mutattak az érzéseink, és abba az irányba, hogy reménykedtünk egy olyan életszínvonalban és szabadságfokban, mint ami náluk található. Mára ez teljesen megváltozott, főként, amikor 2015-ben, a migrációs válságban kinyílt a szemünk. A múlt béli tapasztalatok alapján, mi pontosan tudjuk, hogy hogy nem engedhetjük meg, hogy a megkérdezésünk nélkül már megint Berlinben és Brüsszelben döntsenek a jövőnkről és az életünkről – tette hozzá.

Erre példaként említette, hogy megváltozott a világ, nálunk természetes, hogy sajtószabadság és szólásszabadság van, senkinek nem jut eszébe, hogy a véleménye miatt bármilyen hátrány érhetné. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Amerikában boszorkányüldözés folyik, és olyan jelzőkkel illeti az amerikai elnök az ellenzéket, mint amilyennel a kommunisták illették a maguk idejében azokat, akik velük nem értettek egyet. 

Németországra kitérve megjegyezte, hogy tapintható a félelem az emberek körében, akik nem merik elmondani a véleményüket. Németország egy kulcsországnak számít, mert a fele mégiscsak velünk együtt a kommunizmusban élt 45 évig. Éppen ezért akik tiltakozni mernek és nem tűrik a terrort, azok a kelet-németek, akik velünk együtt sokkal érzékenyebbek ezekre a dologra. 

A beszélgetés végén szóba került az orosz–ukrán háború. Az államtitkár felidézte Schmidt Mária Látlelet az orosz–ukrán háborúról című írását, mely véleménye szerint metsző pontossággal tárja fel azokat a tényeket, amelyek kibontják ennek a konfliktusnak a valódi létét. A könyvben Schmidt Mária arról is ír, hogy birodalomépítéseknek egy új szakaszát látjuk, amelyben mi, ha az Amerikai Birodalom építése szempontjából nézzük, akkor a periférián vagyunk találhatóak. 

Ehhez kapcsolódóan az államtitkár utalt Orbán Viktor a Cicerónak adott beszélgetésére, melyben a miniszterelnök elmondta, hogy amiatt is érdekelt a különböző együttműködésekben, mert például egy európai–orosz vagy egy európai–kínai együttműködésben Magyarország már rögtön nem a periférián lenne, hanem ennek az együttműködésnek a középpontjában. 

Arra a felvetésre, hogy mennyi esélye van a jelenlegi helyzetben a magyar nemzeti önérdek-érvényesítésnek, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a magyar történelmi tapasztalatból kiinduló gondolkodás is benne van Orbán Viktor érveléseiben. Kiemelte, hogy amikor a miniszterelnök egy órán át adott interjút a német újságíróknak, akkor azok el voltak képedve azon, hogy itt van egy értékrend és egy gondolatvilág. 

Schmidt Mária úgy véli, a világon mindig kellett egy ember, aki azt mondta, hogy nem, és megmondta, hogy merre. A miniszterelnök leszögezte, hogy le kell ülni, fegyverszünetet kell kötni, és meg kell állapodni a békéről, és emiatt támadják sokan. 

A történész szerint Orbán Viktor bátor és szabad, aminek nagy ereje van és mindig is az volt a történelemben. 

Kifejtette, hogy 

Németország és Európa azért van ilyen reménytelen helyzetben, mert Németországban meghalt a bátorság, és meghalt emiatt a szabadság, ami jelenleg egész Európára elmondható.

Hozzátette, hogy amíg nem mer senki kiállni és elmondani a véleményét, addig nem a politikusok, hanem a mainstream újságírók véleménye fogja a passzátszelet fújni Európába.

Borítókép: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából Budapesten, a Terror Háza Múzeumban 2022. augusztus 23-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)