A közép-európai országok együttműködésre vannak ítélve

Az ukrajnai háború miatti elhidegülés után újra felmelegedhetnek a magyar–lengyel kapcsolatok.

T. Kovács Péter
2022. 10. 26. 6:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közép-európai országoknak együtt kell működniük különböző keretekben, hogy „win-win helyzetet” alakíthassanak ki, mert minden egyes ország győzelme az egész régiót felemeli, de bármelyikük veresége felhívás a nagyhatalmaknak, hogy a saját rendjüket honosítsák meg, amivel Közép-Európa sohasem járt jól – jelentette ki Maciej Szymanowski professzor, a varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet igazgatója a Do Rzeczy lengyel hetilapban megjelent interjújában.

Szymanowski szerint már fordulat történt az ukrajnai orosz agresszió után elhidegült lengyel–magyar kapcsolatokban.

Utalt arra, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök júliusban még úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország és Magyarország útjai szétváltak, de nemrég már azt mondta, vissza akar térni az együttműködéshez azokon a területeken, „amelyeken az értékek és érdekek összekötnek bennünket”.

A két országot harmadik államok megpróbálják kijátszani egymás ellen, különösen az Európai Unióban − mondta. Sokakat bosszant, hogy Lengyelország és Magyarország kölcsönös garanciát vállalt a vétóra, ha Brüsszel túlságosan messzire menne szuverenista politikájuk elnyomásában. − Az elmúlt hónapokban számos példa volt arra, hogy milyen gyakran bedőlünk álhíreknek − fogalmazott. – Még az is előfordult – mondta −, hogy a lengyel miniszterelnöknek célzottan manipulatív kérdést tettek fel Orbán Viktor egy állítólagos kijelentéséről.

A Varsó és Budapest közötti különbségtétel hátterében bizonyos körök taktikája vagy Brüsszel és Berlin politikája húzódik meg: megpróbálják eltérően kezelni őket abban a reményben, hogy megszűnnek egymást támogatni.

A térség többi országában ingatag a belpolitikai helyzet, kormányválságok vannak, kisebbségi vagy többpárti koalíciós kabinetek kormányoznak, amelyek egyáltalán nem tudnak aktív politikát folytatni az unióval és Németországgal szemben. Varsó és Budapest kivételek: ők szuverenista politikát visznek, és helyesen teszik. Sokan nem értik, pedig egyszerű alapelv, hogy lehet egy ország szuverén és nem demokratikus, de egy nem szuverén ország sohasem lehet demokratikus, mert a politikusok nem a választók, hanem más érdekkörök vagy országok elvárásait teljesítik. Ezt Varsóban és Budapesten jól tudják – mondta Szymanowski.

Az uniós helyreállítási és kohéziós pénzek visszatartásáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország nem teljesen kiszolgáltatott, vannak bizonyos eszközök a kezükben az ilyen brüsszeli próbálkozásokkal szemben, például a külföldi tőkével szembeni adópolitikában.

A két ország és a tágabb régió kölcsönös kapcsolataiban Szymanowski szerint nagyon fontos szerepük lehet olyan tapasztalt, és a térséget, benne Magyarországot jól ismerő politikusoknak, mint amilyen Marek Kuchcinski, a szejm korábbi elnöke, akit a közelmúltban neveztek ki a varsói miniszterelnöki hivatal vezetőjének. Tevékenységének köszönhetően sikerült sok országnak megmutatni, hogy „egy stabil Közép-Európa kialakításában gondolkodunk, ahol – ahogyan ő szeret fogalmazni – úgy élünk, mint szabadok a szabadok, és egyenlők az egyenlők között” – mondta Maciej Szymanowski.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kétoldalú megbeszélést folytat Prágában, az európai uniós csúcstalálkozó helyszínén 2022. október 6-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.