Brüsszelnek tetszik a több sebből vérző román igazságszolgáltatás

Idősebb Lomnici Zoltán: Nincs még egy olyan uniós állam, ahol nem tudja az elítélt, hogy miért marasztalták el.

TGM korábban idősebb Lomnici Zoltánt (képükön) is felháborította durva támadásával Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

Megdöbbent idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke a sajtóhír hallatán, amely szerint az Európai Bizottság (EB) úgy véli: lezárható Románia igazságügyi megfigyelése.

Az EB kedden ismertetett országjelentésében, amelyről a Krónikaonline.hu számolt be, egészen pontosan az szerepel: a Románia által elért előrelépések elegendőek ahhoz, hogy teljesítse az együttműködési és megfigyelési mechanizmus (CVM) feltételeit, amelyek teljesítését az uniós csatlakozáskor vállalta, teljesítménye kielégítő, így lezárható az ország megfigyelése.

Mint ismert, az együttműködési és megfigyelési mechanizmusban a korrupció, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az igazságügyi reform hatékonyságát követték nyomon az uniós illetékesek.

A több mint négy évtizedes bírói gyakorlattal rendelkező idősebb Lomnici Zoltán azonban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évtizedben volt alkalma tanulmányozni a román igazságszolgáltatást, és egészen más tapasztalatokat szerzett, példaként említette az egyházi ingatlanok ügyét. Elmondta, hogy Romániában a kommunista uralom idején, 1990 előtt elvett egyházi ingatlanok jelentős részét a mai napig nem adták vissza eredeti tulajdonosának.

Sőt, arra is volt példa, hogy egy-egy már visszaadott ingatlant bírói úton visszavettek, ami sok mindent elárul a román igazságszolgáltatás állapotáról

– tette hozzá. A témában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kedden nyílt levelet írt, ebben arra kérte a schengeni térség tagállamainak külügyminisztériumait, hogy mielőtt Romániának felvételéről döntenének a schengeni térségbe, kérjenek tájékoztatást a romániai magyar egyházak és magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőitől az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok romániai helyzetéről.

Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben

– áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban. Kiemelték továbbá, hogy Románia ma sem tartja tiszteletben és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait.

Idősebb Lomnici Zoltán kitért továbbá a Beke–Szőcs-ügyre, a két székely fiatalembert, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt ugyanis terrorizmus vádjával úgy ítélte el a román bíróság, hogy nem lehet tudni, mi a vád alapja, mivel a döntő bizonyítékok egy részét titkosították. Azt sem a vádlottak, sem védőik, sem az Emberi Méltóság Tanácsa nem ismerhette meg.

Az eljárás jogszerűségét az Emberi Jogok Európai Bíróságra vizsgálja.

– Aligha hiszem, hogy van még egy állam az Európai Unióban, ahol úgy marasztalnak el valakit, hogy még az elítéltek sem ismerik teljes egészében a döntés alapját képző vádpontokat – mutatott rá a volt főbíró.

Borítókép: Idősebb Lomnici Zoltán (Fotó: Mónus Márton)