Magyarország 2015 óta közel 650 milliárd forintot fordított a déli határ védelmére, ennyi pénzből építették meg a kerítést, gondoskodtak a szükséges technikai berendezésekről és az üzemeltetésről. Ennek két százalékát biztosította az Európai Unió, az összeg nagy részét Magyarország tehát meghitelezte az EU-nak
– közölte Rétvári Bence az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt szerdán Budapesten. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszámolt arról is, hogy 894 határvadásznak jelentkező személlyel kötöttek szerződést, és 636-an már sikeres vizsgát is tettek. Szintén pozitív, hogy
továbbra is hetente százas nagyságrendben kezdik el a képzést az új szerződésesek, és várhatóan télre eléri a határvadász ezred létszáma az ezret.
Ekkor a katonák levonulhatnak a határról, a parancsnoki, tiszti állományt továbbra is a rendőrség biztosítja majd. Mint fogalmazott, sikeres a határvadász ezred felállítása, a déli határ elrettentő ereje nőtt, és ennek tudható be, hogy továbbra is sok illegális migráns próbál bejutni az országba még a teljes ezred felállítása előtt. Magyarázatként hozzáfűzte, a kibocsátó országokba is eljutott a déli határkerítés megerősítésének és a határvadász ezred felállításának a híre, ezért igyekeznek minél többen minél hamarabb átjutni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén november 1-jéig 234 ezren próbáltak bejutni az országba, ez a szám tavaly 122 ezer volt, előtte pedig hatezer. Idén már 1624 embercsempészt fogtak el, míg tavaly 1277-et, tavalyelőtt pedig 455-öt. Jellemző az is, hogy az illegális migránsok menekülés helyett sokszor inkább fizikai konfliktusba bocsátkoznak a határt védőkkel, és súlyos fizikai atrocitásokra is sor kerül a határnál. Közölte azt is,
zajlik a határkerítés megerősítése, a hódunai szakaszon pedig új kerítés épül.
Harangozó Tamás (MSZP) kevesellte a határvadászok egyhetes lőkiképzését, és azt jósolta, hogy a munkakörülmények változása miatt várhatóan sokan fognak leszerelni. Novák Előd (Mi Hazánk) pedig felvetette az elrettentő hatályú tűzparancs bevezetését a déli határon, arra hivatkozva, hogy elmúlt az idő a kísérgetés, börtönben etetés felett, valamint javasolta az illegális határátlépőkkel szemben több milliós helyszíni bírság kiszabását. Véleménye szerint elfogadhatatlan a kormány terve, hogy a 4–12 órás szolgálatteljesítési időt 12–16 órára bővítsék, és jelezte, információi szerint elkezdődött a határvadászok leszerelése az alacsony fizetésük miatt.
Válaszában Rétvári Bence kiemelte: a határvadászoknak minden jogi garancia, felszerelés és kiképzés a rendelkezésükre áll, hogy meg tudják magukat védeni. A helyszíni bírsággal kapcsolatban megjegyezte: az illegális migránsoknál nincs sok pénz, az embercsempészeknek a családok utalnak. A bérek kapcsán pedig kiemelte:
a határvadászok kiképzésük alatt bruttó háromszázezer, a vizsgát követően pedig négyszázezer forintot kapnak, a felderítők ötszázezer forintot.
Lukács László György (Jobbik) arra volt kíváncsi, miért zártak be több, a déli határhoz közeli rendőrőrsöt, és hogyan oldják meg ezeknek a településeknek a biztonságát. Úgy vélte, az elfogott embercsempészek számának emelkedése azt jelzi, a jelenlegi büntetési gyakorlatnak nincs kellő elrettentő ereje. Az államtitkár válaszul elmondta: a rendőrőrsök átszervezése kismértékű és nem érinti a szolgálatellátást. Az embercsempészekkel szembeni fellépésre pedig azt válaszolta: a kormány nyitott minden életszerű javaslatra, hogy elriasszák őket Magyarországtól.
Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár a képviselők kérdésére válaszolva közölte:
kilencszázalékos a fluktuáció azok körében, akikkel szerződést kötöttek, de szerdán például 103-an tesznek vizsgát.
A szolgálatteljesítési idő átalakításával kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, az azért előnyös, mert a határvadász két hét emelt óraszámú munka után két hetet a családjával tölthet.
Borítókép: Katonák járőröznek Hercegszántón, a határzárnál 2020. november 18-án (Fotó: MTI/Rosta Tibor)