Ismét lelőttek egy migránst Szerbiában – helyszíni riport

Minden jel arra utal, hogy ismét afgán migránsok lövöldözhettek a határ túlsó felén. Horgoson a bevándorlók és a hozzájuk köthető bizniszekben érdekelt személyek szempontjai ütköznek a helyi lakosokéval, akiknek a félelme nem alaptalan. Amíg a településen voltunk, egyetlen járőrt sem láttunk. A Szabadka melletti Makkhetes-erdőből a közelmúltban átszállították az afgán bevándorlókat Horgosra, azonban azok már visszaszivárogtak a búvóhelyeket biztosító zöldfelületre. Őrszemek figyelik az arra járókat.

Szerbia migráns Fotó: Havran Zoltán

Ismét lövöldöztek a migránsok a határ túloldalán: ezúttal Horgosnál. Sajtóinformációk szerint a határátkelőhelytől mindössze néhány kilométerre fekvő településen egy fiatal illegális bevándorló holttestét találta meg a rendőrség csütörtök este, testén lőtt seb volt látható. A férfinál nem voltak iratok, így származását nem tudták beazonosítani.

„Az afgánok őrültek”

Szerbiába belépve azonnal látható, hogy a hatóságok nemrégiben intézkedhettek a migránsokkal szemben. A Röszke–Horgos kettes számú határátkelőhelye mellett fekvő régi határrendészeti épületeket teljesen kiürítették. Csupán néhány szemétkupac, hátrahagyott sátor árulkodik arról, hogy valamikor bevándorlók tanyázhattak itt. Horgos felé haladva már látszik, hogy tömegével vannak jelen bevándorlók a településen.

A horgosi telephelyen az angol nyelvet beszélők aránya elég csekély. Fotó: Havran Zoltán

A migránskaravánokat követve jutunk el a most is működő Bácska-birtok magán-mezőgazdasági szövetkezet tőszomszédságába, ahol az illegális bevándorlók tanyáznak. A telephelyen az angol nyelvet beszélők aránya elég csekély. Származásuk lévén – egykori francia gyarmatokról érkeztek elsősorban – inkább franciául beszélnek, így néhány percbe beletelik, míg találunk egy angolul kommunikálni tudó bevándorlót.

Hallottunk a lövöldözésről, igen. Azt, hogy pontosan ki lőtt és miért, nem tudjuk, viszont biztosak vagyunk benne, hogy afgánok voltak. Azok a fickók őrültek. Mi is tartunk tőlük

– árulja el Aatmik, aki éppen a tábortűznél melegszik. A Bácska-birtoknál nincsenek afgánok. Velük senki nem közösködik szívesen, és ők sem másokkal. Horgos túloldalán telepedtek le egy elhagyott tanyán. Az indiai származású férfi nem ajánlja, hogy odamenjünk hozzájuk.

Ők nem így fogadnak majd benneteket, mint mi

– mondja enyhe mosollyal. Aatmik vállalja, hogy mielőtt továbbállunk telephelyükről, körbevezet bennünket: megmutatja, hogy ők milyen körülmények között élnek itt.

Néhány lépést tudunk csak megtenni a horgosi telephelyen. Fotó: Havran Zoltán

Csak néhány lépést teszünk meg a sátrak körül, amikor egy bolgár rendszámú, fehér kisbusz érkezik a helyszínre. A bevándorlók felállnak a tűz mellől, kimásznak a sátrakból és a tábor elé rohannak. Ételt hoztak nekik. Aatmik úgy tudja, „valami Amnesty nevű szervezettől jöttek” (ugyan nem sikerült kideríteni, de feltételezhetően a Soros Györgyhöz köthető Amnesty Internationalról lehet szó).

Figyelmeztet bennünket: kerüljük el őket, mert nem igazán szeretik a média jelenlétét.

A kisbuszból kiszállók sem magyarul, sem szerbül nem beszélnek. Később kiderül, Angliából, Németországból és Bulgáriából érkeztek.

Kértek engedélyt a fotózásra? Azonnal töröljék ki a képeket!

– szólít fel bennünket az egyik külföldi hölgy. Amíg a helyszínen vagyunk, addig nem akarják elkezdeni az ételosztást, ezért inkább továbbállunk.

Fejszenyél az ajtó mellett

„Drága vendégek, vigyázzatok a csontjaitokra” – ez a felirat szerepel egy horgosi főutcán található ház kapuján. A lakóktól megtudjuk, a két hatalmas cane corso kutyát a bevándorlók fokozott jelenléte miatt szerezték be, a táblát pedig kötelező figyelmeztetés gyanánt szerelték fel. Az épület udvarát kamerákkal figyeltetik.

„Drága vendégek, vigyázzatok a csontjaitokra” – ez a felirat szerepel egy horgosi főutcán található ház kapuján. Fotó: Havran Zoltán

A neve elhallgatását kérő hölgy szerint az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a migránsok száma a településen. Jelenlétükhöz hozzászoktak ugyan, de „esténként magyar embert már nem lehet látni az utcán”. Hiába vannak kutyák a ház udvarában, amikor a férje távol van, mindig ott van egy jókora fejszenyél a bejárati ajtó mellett: hátha szükség lesz rá. A nő hallott a lövöldözésről, ám annak pontos helyszínéről, okáról semmit nem tud.

Kígyózó sorok állnak Horgoson az élelmiszerboltok előtt. Fotó: Havran Zoltán

Míg tavaly decemberben csak néhány bevándorlót láttunk Horgos központjában, most rengetegen vannak. Kígyózó sorok állnak a helyi élelmiszerboltok előtt. Egy építőipari kellékeket árusító hölgytől megtudjuk, a bevándorlók gyakran betérnek hozzájuk is.

Munkáskesztyűket (a kerítésmászáshoz), metszőollókat (a kerítés átvágásához), nejlonzsákokat (a sátrak letakarásához), ásót és köteleket vásárolnak.

Az eladó elmeséli, a szomszédságban nemrégiben zártak be egy – nem sokkal a migránsválság kezdete után megnyitott – üzletet, amely kizárólag létrákat árult. Amikor fotókat készítünk, egy helybeli a fényképek törlésére szólít fel bennünket, így ismét jobbnak látjuk, ha továbbállunk.

Prostitúció, kábítószer, üzlet

Az afgán migránsok telephelyéhez az Alkony utcán keresztül vezet az út. A keskeny, aszfaltozott úton mintegy harminc migráns korzózik, amikor megérkezünk. Árgus szemekkel figyelnek bennünket. Néhányan telefonhívást kezdeményeznek közülük. Pista bácsi az utcáról szemléli az eseményeket.

Az afgán bevándorlók jelentik egymásnak, amikor újságírók tűnnek föl az utcában. Fotó: Havran Zoltán

Elárulja nekünk: rendszeresen cselekszik hasonlóképpen. Megfigyelése szerint a bevándorlók jelentik egymásnak, amikor újságírók tűnnek föl, s nem sokkal utána csökken a számuk az utcában. Így is történik. Néhány perc elteltével mérséklődik a migránsok jelenléte. Az utca túlsó oldalán egy idős hölgy ruhákat, cipőket és különböző ételeket, befőtteket árul a bevándorlóknak. Sokan meglátták az üzleti lehetőséget a migránsok jelenlétében – tudjuk meg Pista bácsitól.

Prostitúció, kábítószer, van itt minden. A helyi romák tisztes összegért kiadják asszonyaikat a migránsoknak. Emellett számtalan alkalommal láttam, hogy kis zacskóban adnak át nekik különböző termékeket

 − meséli. Azt is megtudjuk tőle: a migránsokat szállító belgrádi taxisok a közelben vásároltak házakat. Így az embercsempészekkel együttműködve a környéken is dolgozhatnak. A lövöldözésről viszont nem csak hallomásból tájékozódott. Maga is hallott fegyverropogást az esti órákban.

Az utca túlsó oldalán egy idős hölgy ruhákat, cipőket és különböző ételeket, befőtteket árul a bevándorlóknak. Fotó: Havran Zoltán

Konkrétumot azonban ő sem tud mondani. Információi szerint a régi határrendészeti épületek kiürítésével egy időben néhány nappal ezelőtt a Makkhetes-erdőből Horgosra szállították az afgánokat is, akik korábban már lövöldöztek Szabadka környékén. Pista bácsi azt mondja, feleségével tartanak a bevándorlóktól. Kutyájuk nekik is van, emellett esténként felkapcsolják a villanyt a kertben, mert így a bevándorlók nem jönnek be.

A helyi lakosok félelme egyébként nem alaptalan: amíg a településen tartózkodunk, egyetlen járőrt sem látunk.

Az afgánok telephelye felé megyünk tovább. Egy frissen felújított épület előtt egy helybelinek tűnő, márkás sportruhába öltözött ember és néhány migráns konzultál. Ez a férfi is arra kér bennünket, hogy töröljük a képeket, és tűnjünk el a helyszínről.

Az őrszemek

A Makkhetes-erdő Szabadka, Kelebia, Palics és Magyarország fizikai határzárának négyes ölelésé­ben fekszik. A liget évek óta fontos stratégiai pont az illegális bevándorlók számára, miután vannak olyan részei, amelyek közvetlenül a magyar kerítés mellett helyezkednek el. A migránsok az erdő sűrűjében ezért alkalmi táborokat vernek.

Itt várják ki a legmegfelelőbb pillanatot, hogy a közeli kerítésen átjutva elinduljanak nyugat felé.

Az erdő mélyébe egy széles földes út vezet, amelynek mentén végig szeméthegyek állnak. Néhány perc autózás után négy bevándorlót látunk meg a távolban. Mire közelebb kerülünk, már csak ketten maradnak. Az út szélén állnak, kezükben telefon. Minket figyelnek.

Őrszemek vigyázzák az utat. Fotó: Havran Zoltán

Az erdő felé tekintgetve próbáljuk megtalálni a többieket, de senkit sem látunk. Egy tisztásra érünk a zöldterület szélén. Már látszik a magyar határt védő fizikai határzár. Itt található a migránstanya néven híressé vált Napfény tanya, amelynek gazdája örömmel fogad bennünket. Antunovity Mihály elmeséli, délelőtt hallott lövöldözéseket az erdő felől. Gyakorlatilag nem múlik el hét lövöldözés nélkül.

Miközben beszél, bevándorlók tűnnek fel a birkanyáj mögött. Fotó: Havran Zoltán

Ő már nem fél, az évek alatt hozzászokott a helyzethez, a magyar határőröket sajnálja csak. Gyakran a kerítés közelében legelteti birkáit, sokszor végignézte már, hogy a migránsok megpróbálnak átmászni a kerítésen. Közben cseréppel, kövekkel, esetenként létrákkal dobálják meg a magyar rendőröket.

Az őrszemeket látták?

 – teszi fel a kérdést. – Itt állnak a bejáratnál. Ha valaki erre jár, azt jelentik a táborlakóknak – mondja. Antunovity Mihály elmeséli nekünk, a napokban valóban elszállították a rendőrök az erdőből a migránsokat, azonban gyorsan visszajönnek. Miközben beszél, bevándorlók tűnnek fel a birkanyáj mögött. – Ne féljenek, vízért jöttek csak. Nem bántanak. Korábban többször loptak tőlem birkát, de amióta adok nekik vizet, nem lopnak tőlem – mondja.

Mi a megoldás?

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója lapunknak korábban kifejtette: pontosan nem tudják megbecsülni, mennyien torlódhattak fel a Nyugat-Balkánon – több tízezer emberről lehet szó –, az viszont kétségtelen, hogy nőttek a számok. – Ennek egyik oka, hogy az elmúlt egy évben jelentősen megromlott a biztonságpolitikai helyzet a világban.

Afganisztánban a Nyugat által támogatott modernizációs kísérlet összeomlott.

Sokan nem várnak tovább, megindulnak Európa felé. Ez igaz arra az afgán diaszpórára is, amely eddig még fontolgatta a hazatérést. Az orosz–ukrán háború kapcsán kialakuló élelmezési válság sem javított a helyzeten.

Az illegális bevándorlók emellett rájöttek, hogy számos országból – például Indiából vagy Tunéziából – vízummentesen be tudnak utazni Szerbiába.

A szakember ennek kapcsán elmondta: a legutóbbi szerb–osztrák–magyar hármas csúcstalálkozónak egyik kulcskérdése az volt, hogy mit kezdenek majd a szerb hatóságok ezzel a vízummentességgel. Emellett Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos is jelezte Szerbiának, hogy mindezt felül kell vizsgálni. A kutató úgy látja, a Szerbia déli határára felhúzott kerítés, illetve a vízummentesség eltörlése jelentősen csökkentheti majd a nyomást Magyarország déli határain. –  Sajnos azt látjuk azonban, hogy az embercsempészek nagyon gyorsan reagálnak ezekre a helyzetekre, s valószínűleg megtalálják a módját, hogy kijátsszák a hatóságok intézkedéseit – zárta gondolatait a szakember.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)