Magyarország a vonuló madarak európai paradicsoma

A napfelkeltét várja reggelente több tízezer vadlúd a tatai Öreg-tónál, ahogyan a kardoskúti Fehér-tó szikes medrében álldogáló darvak is, hogy egyszerre repüljenek ki a vizeket övező táplálkozóhelyekre. A fészkelő és telelő területeik között több ezer kilométert átszelő vonuló madarak heteket töltenek hazánk értékes vizes élőhelyein, mielőtt a hideg szorítása elől délebbre mozdulnának. A madárcsapatok esti pihenőhelyre behúzása felejthetetlen vizuális és akusztikus élményt jelent a természetbarátoknak – hangsúlyozzák a nemzeti parkok szakemberei, akik ma már madárleseken és vezetett túrákon mutatják be a vonuló fajokat és lenyűgöző teljesítményüket.

20211126 Tata Vadludak az Öreg-tó partján, fotó Győrffy István GYI Zalai Hírlap Fotó: Győrffy István

Pihenő darucsapat a kardoskúti Fehér-tónál Fotó: Török János

A Körös–Maros Nemzeti Park igazgatósága minden szombaton darulest tart a novemberi időszakban, amikor a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai teleszkópokkal, távcsövekkel várják az érdeklődőket – mondta el Ezer Ádám. – A biztonságos megfigyelés kulcsa a nyugalom, hiszen csak így tartható fenn a madárparadicsom.

A ludak a hűség szimbólumai

Körülbelül kétezer vadlúd érkezett vissza a kukoricatarlókról a tó vizére pihenni, amikor a tatai Öreg-tónál állomásozó madarakról kérdeztük Csonka Pétert, a tatai vadlúdsokadalom főszervezőjét.
 

A madármegfigyelés, a madarak monitorozása csaknem negyven éve folyik a tónál, ez Magyarország legjobban kutatott területe a vadlúdsorakozásban

 – avatott be a tájegységvezető.

A nyolcvanas évektől kezdődően számoljuk a madarakat két-három naponta, idén már mintegy ötvenezer lúd érkezett.

Mint mondta: 

a főként nagylilikből és nyári lúdból álló csapatok költőterületei az északi sarkkörön túl húzódnak, Szibéria északi és Skandinávia leg­északibb részén fészkelnek, olykor hat-hétezer kilométert tesznek meg a Kárpát-medencéig. 

– Az Öreg-tónál pihenő madarak ébredés után megéheznek, ekkor sokezres csapatokban felkerekednek, és elindulnak a táplálkozó helyeik­re. Ilyenkor a tó szinte kiürül, majd délben 10-12 ezer lúd érkezik vissza pihenni – számolt be a főszervező a vonuló madarak szokásairól.

Csonka Péter arról is beszélt, hogy az elmúlt hétvégén, 22. alkalommal megrendezett tatai vadlúdsokadalom mögött – amely egy vurstlihangulattól mentes madár és természetvédelmi találkozópont – öt-hat ember ötlete húzódik. Felidézte: 

tisztelegni szerettek volna a ludak előtt, amelyek hatalmas vándorutat tesznek meg. Kiemelte: a ludak a hűség szimbólumai, hiszen mind párhűségben, mind területbéli ragaszkodásukban ez mutatkozik meg.

– Nem különben a mozgásuk során, ugyanis a vadlibák egymásra odafigyelve repülnek, a haladásukat segítő, jellegzetes V alakzatban. 

Az elöl repülő vezérmadár légörvényt kelt a többieknek, így a hátsó madarak nem fáradnak el annyira, éppen ezért mindig másik lúd kerül a vezér helyébe fáradás esetén, nehogy baja essen. A hátrébb repülő libák hangos gágogással biztatják az elöl haladókat. Így, csoportosan több mint hetven százalékkal hosszabb utat képesek megtenni, mintha csak egyetlen pár lúd repülne. A megsebesült, beteg ludakat sem hagyják magukra, ketten közrefogják, és gyógyulásáig vagy elpusztulásáig vele tartanak

Vonulásuk során a madarak pihenőhelyeket keresnek fel nyugalom és táplálék reményében: ezek nélkül nem is tudnák átvészelni a hosszú utazást, ezért fontos, hogy ne bolygassuk őket ezeken a területeken – hívta fel a figyelmet a tájegységvezető.

A behúzás varázsa

– A vadlúdsokadalom alkalmával bemutatjuk a madármegfigyeléshez szükséges eszközparkot, ismertetjük a madár- és természetvédelem programjait, akcióit, védelmi munkáját és annak eredményeit is – közölte Csonka Péter. 

– A környezeti érzékenyítésnek sok elemével jelenünk meg a tóparti rendezvényen, amely csaknem 15 ezer embert mozgat meg évről évre.

Ma már hat-hét hétre koncentrálódik a vadlúdsokadalom, hiszen kiscsoportos vadlúdtúrákat indítottak, amelyekre karácsonyig nevezhetnek a természetbarátok.

A szakember kiemelte: a tatai Öreg-tó és a rendezvény egyedülállósága abban rejlik, hogy a város szívében terül el a vizes élőhely. A település patkó alakban veszi körbe a mintegy két négyzetkilométernyi vízfelületet. – Másrészt – folytatta a főszervező – a rendezvény Kelet-Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi eseménye, amely világviszonylatban is egyedülálló, hiszen önkéntes alapon szerveződik, állami és civil, hiteles természetvédelmi szakemberek valósítják meg.
– Mindig a behúzás a rendezvény csúcspontja – árulta el Csonka Péter –, a többi program ráadás, így az emberek egy egész napot eltölthetnek Tatán.

Amikor a ludak megérkeznek este, mi pedig tízezren figyeljük a parton némán és elmélyülten a hangjukat, jelenlétüket és mozgásukat, az adja a legnagyobb erőt a munkánkhoz, szenvedélyünkhöz 

– fogalmazott.

Borítókép: vadludak az Öreg-tó partján (Fotó: Győrffy István/Zalai Hírlap)