A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján mindenekelőtt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitát a béketeremtés helyett továbbra is a büntetőintézkedések uralták, holott már bebizonyosodott, hogy azok „kudarcot vallottak és elhibázott politikát jelentenek”.
Ennek ellenére azt jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalások során a kormány érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, így nem lesznek újabb, energiaszektort érintő intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát minden esetben.
Fontos volt számunkra, hogy az energiaellátás biztonságát semmilyen módon ne veszélyeztethesse a csomag […] És ezt, a dolgok jelenlegi állása szerint, sikerült elérni
– szögezte le.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a tervek szerint 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét.
Aláhúzta: a kormány több személy törlését is kérte ezen jegyzékből, esetükben ugyanis a lépés súlyos kockázatot jelentene a még nyitott kommunikációs csatornák ellehetetlenülését illetően, márpedig a háború lezárásához tárgyalásra van szükség, annak híján a békének még a reménye is feladásra kerül.
És aki feladja a béke iránti erőfeszítéseket, az a történelem rossz oldalára fog kerülni
– fogalmazott.
A miniszter ezt követően elmondta, hogy a tanács kétmilliárd euróval megnövelte az Európai Békekeret forrásait, a közösség így ennyivel nagyobb értékben finanszírozhatja azt, hogy a tagállamok fegyvereket adjanak Ukrajnának.
Kiemelte, hogy ebből a keretből olyan projekteket is finanszírozni kellene, amelyek segítenek a külső partnerek, például a nyugat-balkáni, észak-afrikai és közel-keleti országok stabilitásának és védelmi kapacitásainak megerősítésében, ezáltal pedig az Európát érő bevándorlási nyomás csökkentésében.
Tájékoztatása szerint ezért a tanácsülésen jelezte kollégáinak, hogy Magyarország mostantól a földrajzi kiegyensúlyozottság megközelítését fogja alkalmazni. – Nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből a keretből – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kormány elkülönítette az Európai Unió Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási programjából Magyarországra eső 187 millió eurót, és értesítette az ukrán külügyi tárcát, hogy készen állnak tárgyalni a kétoldalú megállapodásról.
Az ukrán külügyminisztériumtól olyan választ kaptunk, amely úgy szól, hogy számukra az európai uniós támogatás az elsődleges, így annak keretein kívül nem kívánnak tárgyalásokat folytatni, csak annak keretein belül
– jelentette ki.
Hogy most ez pontosan mit jelent, azt majd tisztázzuk az ukránokkal. De a lényeg az, hogy mi továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a közös európai hitelfelvétel számunkra nem elfogadható
– tette hozzá.
Végül tudatta, hogy a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei is részt vettek az ülés egy részén, ami fontos, mivel az energiaválság még inkább aláhúzza az együttműködés jelentőségét, már csak az új energiaforrások bevonása szempontjából is, aminek terén leginkább Azerbajdzsán jöhet számításba.
Mint mondta, ehhez növelni kellene a Törökországon keresztül vezető földgázvezeték kapacitását, illetve meg kellene teremteni Közép-Európa fizikai hozzáférését a déli földgázfolyosóhoz.
Ezek mind-mind európai feladatok, ezeket mind-mind koordináltan az EU-nak kellene elvégezni. Tehát amikor arról beszélnek itt Brüsszelben, hogy fontos a diverzifikáció, fontos hogy függetlenedjünk az orosz forrásoktól, akkor ez egyelőre sajnos megmaradt a beszéd szintjén
– vélekedett.
