időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo
A tegnap elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás jövő év január 1-jétől lép életbe

Innováció, értékteremtés és digitalizáció a képzésekben

Szabó Réka Zsuzsanna
2022.12.08. 07:20 2022.12.08. 08:52
Innováció, értékteremtés és digitalizáció a képzésekben

A felsőoktatási törvény tegnap elfogadott módosítása értelmében gyorsabb és rugalmasabb lesz egyes mesterszakok indítása, az egyetemek dönthetnek arról, hogy a képzéseken a diplomához milyen nyelvi ismeretet kérnek, így megszűnik az egységes nyelvvizsga-kötelezettség, újabb jelentős lépés tesz a felsőoktatás és a felnőttképzés a digitalizáció irányába – mondta lapunknak Hankó Balázs. A közelmúltban kinevezett felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárral a jogszabály részleteiről, a szakképzés jellegzetességeiről és a közelgő felvételiről is beszélgettünk.

 – A felsőoktatásnak, az innovációnak, a szakképzésnek és a felnőttképzésnek direkt társadalmi, gazdasági kapcsolódási pontjai vannak, ezeket szükséges továbberősíteni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Hankó Balázs, akit a közelmúltban neveztek ki az említett területekért felelős államtitkárnak. Hangsúlyozta: a szakképzésnek szakembereket, mestereket kell képeznie, a felsőoktatásnak pedig a magyar nemzet versenyelőnyét, innovációképességét és a tudásgazdaság megerősödését kell garantálnia. 

Rámutatott: az innovációnak a magyar gazdaság érdekeit kell szolgálnia technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal, válaszolva korunk kihívásaira, a felnőttképzés pedig gyors reagálású lehetőség arra, hogy a változó munkahelyi elvárásoknak való megfelelést biztosítsuk. Úgy fogalmazott: az elmúlt évek során megújított felsőoktatási, szakképzési, innovációs és felnőttképzési struktúráknak mindezek mellett kiemelt célja az értékteremtés, mert ez szolgálja a felsőoktatásban és a szakképzésben tanuló csaknem hatszázezer hallgató és diák érdekeit. 

– A mai változó világunkban azokat a válaszokat kell megtalálni, amelyek segítik a magyar társadalom továbberősödését a Kárpát-medencében

– tette hozzá az államtitkár.

Az Országgyűlés által tegnap elfogadott felsőoktatási törvénymódosításról Hankó Balázs kifejtette: a megújult felsőoktatáshoz kapcsolódóan azok az intézmények, amelyeknek hatályos akkreditációjuk van és az adott képzési területen alap, illetve mesterképzést is nyújtanak, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően gyorsabban és rugalmasabban indíthatnak saját mesterképzést. Emlékeztetett: korábban egy szakindítás ideje másfél-két évig is elhúzódhatott, így az egyetemek nem tudták megfelelő ütemben kielégíteni a munkaerőpiaci igényeket. A másik változás a nyelvvizsga-követelményeket érinti, ugyanis korábban Magyarország volt az egyetlen az Európai Unióban, ahol nyelvvizsgához kötötték a diploma kiadását. A Covid-járvány után azonban ennek hiányában is megkaphatták oklevelüket a hallgatók, a munkaerőpiac visszajelzései pedig pozitívak voltak – tette hozzá. 

– Természetesen szükség van idegennyelv-ismeretre, de a munkaerőpiac is a nyelvtudást és nem a papírt várja el – hangsúlyozta az államtitkár. Örvendetes ugyanakkor, hogy mára a köznevelésben végzőknek egyre jobb a nyelvismeretük, és míg négy évvel ezelőtt 12 ezren, addig ma már 22 ezren – tehát az érettségizők harmada – emelt szintű nyelvi érettségit tesz, ami középfokú nyelvvizsgának felel meg – emelte ki. Nyelvvizsga helyett azt tartják fontosnak, hogy a hallgatók a saját képzési területüknek megfelelő szaknyelvet ismerjék, az egyetemek pedig ennek megfelelően alakítják át képzéseiket. Hozzátette: minden olyan hallgató megkapja a diplomáját, aki 2022. augusztus 31-ig záróvizsgázott, de nem volt nyelvvizsgája. 

Hankó Balázs beszélt arról is, hogy a törvény értelmében komoly digitalizációs fejlesztés indul, így a bizonyítványt vagy a kreditigazolásokat is elérhetik majd a hallgatók digitális formában.

Elmondta: egyes intézmények kreditelismeréseihez a többi egyetem is hozzáférhet ezentúl, ezzel a képzések könnyebb elismerhetőségét szeretnék erősíteni. Emellett meghatározzák a digitális tananyagok minimális minőségi elvárásait, így a kulcsszavak kereshetőségét, a saját jegyzetek készítését és számos, a hallgatók felkészülését segítő szolgáltatást – részletezte.

– Az Európai Unió is támogatja azt az elképzelést, hogy a felnőttek is egyre több képzésben vehessenek részt, ezért ne nagy, hanem kisebb, az adott munkához kapcsolódó tanegységeket, vagyis mikrotanúsítványokat szerezhessenek – számolt be a felsőoktatási törvény újabb fontos módosításáról az államtitkár, kiemelve: ezt a rendszert bevezetik a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is, mert a jelenlegi gazdasági kihívásokra így tudunk a legjobban reagálni. A foglalkoztatási alapban ugyanakkor elkülönítenek egy részt a felnőttképzésnek. Megemlítette: a győri Széchenyi István Egyetemen a közfeladatként rögzített autóipari képzés és innováció fejlesztésére a fenntartó alapítvány kiemelt vagyonjuttatást kap. 

– Fontos módosítás az is, hogy míg a tanév hossza 12 hónapra nő – ami segít kezelni a maihoz hasonló rendkívüli helyzetek oktatásszervezését – a félévek hosszát öt hónapban maximálják, így az egyetemek döntése szerint sokkal rugalmasabb képzés jöhet létre – fejtette ki az államtitkár. Hangsúlyozta: az alapképzés mellett a hallgatók felvehetnek olyan tanári modulokat, amelyek az államilag finanszírozott félévek számát nem csökkentik. A módosítás 2023. január 1-jétől lép életbe, ám a digitalizációs átalakításra szeptemberig kapnak időt a felsőoktatási intézmények. Hankó Balázs a szakképzésről szólva felidézte, hogy a 2020-as átalakítás óta a képzés kimeneti követelmény rendszere, a munkaerőpiachoz való közelítése hasonló a felsőoktatáséhoz. Emlékeztetett: hamarosan végeznek azok az okleveles technikusok, akik olyan képzésben részesültek, amelynek tartalma harmonizált az adott felsőoktatási intézménnyel. 

Kijelentette: ez jó azoknak is, akik a megszerzett szakmájukban szeretnének elhelyezkedni, de lehetőséget nyújt azoknak is, akik a felsőoktatásban tanulnának tovább, hiszen több speciális felvételi szabály segíti őket.

A felvételiről az államtitkár úgy fogalmazott: a felsőoktatás az elmúlt két évben alapvetően változott meg, és a hallgatók nyolcvan százaléka vagy közfeladatot ellátó alapítványi vagy egyházi felsőoktatási intézménybe jár. A felvételi követelmények változásával kapcsolatban Csák János kulturális és innovációs miniszter szavait idézte, aki korábban elmondta: „Ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség”. Hankó Balázs kijelentette: az oktatókkal és a hallgatókkal folytatott egyeztetés után világossá vált, hogy a felvételi rendszer megfelelően működik, de szükség van arra, hogy az egyetemek nagyobb szabadságot kapjanak a követelmények meghatározásában. Felidézte, hogy az intézmények idén szeptember 30-ig határozhatták meg, milyen követelmények alapján veszik fel a hallgatókat 2024-től. Egyes, a hallgatók helyzetét könnyítő változások azonban már a 2023-as felvételiben is lesznek – tette hozzá az államtitkár. Hozzátette: ezentúl a jelentkezés teljes mértékben elektronikusan zajlik, a jelentkezés pedig már egy telefonos applikáción keresztül is elvégezhető lesz.

Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.