Extrém év az idei biztonsági szempontból, hiszen a politikai, gazdasági, biztonsági és katonai kihívások egymást felerősítve vihart gerjesztettek, amire Európa egyáltalán nem volt felkészülve
– fejtette ki lapunknak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Hozzátette: Magyarországon azért érezhetjük, hogy még mindig a béke szigetén élünk, mivel az elmúlt tizenkét évben a magyar kormány tudatosan készült arra, hogy hazánk a nehezebb időkben is „viharálló” legyen. Idetartozik, hogy elindult a Zrínyi 2026 program, Magyarország visszavásárolta az előző kormányok által elkótyavetyélt, stratégiai fontosságú területeket, például a gáztározókat. Zajlik a hadiipar újrahonosítása, több lábon áll a külpolitikánk.
Hibrid módszerek
Horváth József emlékeztetett, hogy 2020-ban ránk zúdult a Covid-járvány, amit tetézett az év elején kitört ukrajnai háború, majd a migráció növekedése, ami már-már eléri a 2015-ös szintet. Ráadásul az idei és az azt megelőző választások folyamatába is intenzív külső befolyásolási kísérletek történtek – ezt a guruló dollárok botrányaként ismerte meg a közvélemény –, ami felfogható a hibrid hadviselés egy részének. – Egy éve még azt gondoltuk, a klasszikus háborúk kora lezárult Európában. Döbbenten tapasztaltuk, hogy milyen könnyen, gyorsan eszkalálódik egy háborús helyzet, aminek a végét, a következményeit még nem is látjuk – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy több állam klasszikus és hibrid háborús eszközöket együtt használ katonai, politikai, gazdasági céljai elérése érdekében.
Zsigeri félelmek
A tanácsadó szerint jelenleg az orosz–ukrán háború a legsúlyosabb fenyegetés, ami nemcsak biztonsági szempontból, hanem gazdaságilag is érinti Magyarországot. – A háború a napi komfortérzetünket, biztonságérzetünket vette el. Egyik pillanatról a másikra veszett el az a tudat, hogy Európában biztonságban, nyugalomban lehet élni, a félelem beköltözött a zsigereinkbe – fogalmazott. A tanácsadó szerint az idei választás eredménye is bizonyítja: az emberek olyan kormánynak szavaztak bizalmat, amelytől azt remélik, hogy – ahogy eddig, ezután is – meg tudja védeni őket.
Kiemelte, hogy a magyar kormány évekkel a krízis előtt kidolgozta az új nemzetbiztonsági stratégiát, amely konkrét katonai konfliktusok, lokális háborúk lehetőségéről, ezzel kapcsolatosan Magyarország biztonsági helyzetének megszilárdításáról szól. Horváth József hangsúlyozta, hogy az új stratégia kiállja az idő próbáját.
– A haderőreformot, a hadsereg fejlesztését már akkor megkezdtük, amikor még jelzés sem volt az ukrajnai háborúról. Nemcsak technikai fejlesztésben gondolkodott a kormány, hanem komplex módon, teljes összhaderőnemi technikai, technológiai megújulásban, a legmodernebb XXI. századi technika beszerzését tűzte ki célul – részletezte.
Visszaépülő haderő
A hadiipar tudatos visszaépítése szintén előremutató döntésnek bizonyult. Horváth József felhívta a figyelmet: védelemre képtelen az az ország, amelyik nem képes önállóan lőszerrel, robbanóanyaggal ellátni a hadseregét. Magyarországnak önálló hadiiparra és olyan képességre van szüksége, ami például a lőszer-, a fegyver-, az alkatrész-utánpótlást is biztosítani tudja saját erőből – mondta a tanácsadó.
Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás után Magyarországon érthetetlen módon megszűnt a teljes fegyvergyártási spektrum. – Nem tudtunk a katonáink kezébe megfelelő fegyvert adni, ugyanakkor az egyik legjövedelmezőbb iparágból vonult ki önként Magyarország. Most azonban nemcsak fegyvert vásárlunk, hanem technológiát is, illetve közös kutatás-fejlesztésbe és gyártásba is bekapcsolódunk, és Magyarország néhány éven belül Közép-Európában hadiipari központtá válik – emelte ki.
A szakértő úgy véli, a következő hónapok sorsdöntő fontosságúak lesznek az ukrajnai háborúban. Szerinte a kérdés az, hogy a nyugat-európai és amerikai politikai erők képesek lesznek-e felülemelkedni a rövid távú érdekeiken, és belátják-e azt, hogy a háború folytatásával az egész bolygó biztonságát destabilizálják. Ellenkező esetben a jövő év még sokkal súlyosabb lehet Európára nézve
– figyelmeztetett.
A migráció fokozódására is készülni kell. Éhínség, vízhiány, ingatag, zavaros politikai helyzet, háborúk miatt milliók indulnak útnak. Afganisztánban, amióta az amerikaiak és szövetségeseik elhagyták az országot, a talibánok fizetés- és működésképtelenné tették az országot, az iszlám radikalizmus irányába tolva azt, ami biztonsági fenyegetést jelent a keresztény világra. Fekete- és Észak-Afrikától a Közel-Keletig a migráció kiemelt célpontként kezeli Európát. Az Egyesült Államokba milliószámra, ellenőrzés nélkül érkeznek az illegális bevándorlók. Mindez a biztonsági kockázati szintet olyan magasra emeli, amivel szemben a biztonsági szolgálatok tehetetlenek – tette hozzá.
MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA AZ ELSŐ
A kormánynak 2022-ben is Magyarország biztonsága volt az első, a háború ügyében a békét szorgalmazzuk, a migráció ügyében pedig Európa védelmét – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára tegnapi videónyilatkozatában. Közölte, hogy 2015 óta szinte teljes mértékben magyar forrásból biztosítják Európa déli határszakaszának védelmét, és a nyomás a déli határszakaszon évről évre nő. Míg két évvel ezelőtt 46 ezren akartak átjönni a határon, tavaly 122 ezren, az idén pedig több mint 260 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg – ismertette. Hangsúlyozta: Brüsszel politikája nem változott. Továbbra is folyamatosan jönnek az újabb és újabb javaslatok, amelyek a migrációt ösztönöznék – tette hozzá.
Borítókép: Ejder Yalcin (Gidrán) típusú, támogató feladatú páncélozott jármű, amely a Magyar Honvédség alapvető támogató harcjárműve lesz. (Fotó: Zantleitner Ingrid)
