Extrém év az idei biztonsági szempontból, hiszen a politikai, gazdasági, biztonsági és katonai kihívások egymást felerősítve vihart gerjesztettek, amire Európa egyáltalán nem volt felkészülve
– fejtette ki lapunknak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Hozzátette: Magyarországon azért érezhetjük, hogy még mindig a béke szigetén élünk, mivel az elmúlt tizenkét évben a magyar kormány tudatosan készült arra, hogy hazánk a nehezebb időkben is „viharálló” legyen. Idetartozik, hogy elindult a Zrínyi 2026 program, Magyarország visszavásárolta az előző kormányok által elkótyavetyélt, stratégiai fontosságú területeket, például a gáztározókat. Zajlik a hadiipar újrahonosítása, több lábon áll a külpolitikánk.
Hibrid módszerek
Horváth József emlékeztetett, hogy 2020-ban ránk zúdult a Covid-járvány, amit tetézett az év elején kitört ukrajnai háború, majd a migráció növekedése, ami már-már eléri a 2015-ös szintet. Ráadásul az idei és az azt megelőző választások folyamatába is intenzív külső befolyásolási kísérletek történtek – ezt a guruló dollárok botrányaként ismerte meg a közvélemény –, ami felfogható a hibrid hadviselés egy részének. – Egy éve még azt gondoltuk, a klasszikus háborúk kora lezárult Európában. Döbbenten tapasztaltuk, hogy milyen könnyen, gyorsan eszkalálódik egy háborús helyzet, aminek a végét, a következményeit még nem is látjuk – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy több állam klasszikus és hibrid háborús eszközöket együtt használ katonai, politikai, gazdasági céljai elérése érdekében.
Zsigeri félelmek
A tanácsadó szerint jelenleg az orosz–ukrán háború a legsúlyosabb fenyegetés, ami nemcsak biztonsági szempontból, hanem gazdaságilag is érinti Magyarországot. – A háború a napi komfortérzetünket, biztonságérzetünket vette el. Egyik pillanatról a másikra veszett el az a tudat, hogy Európában biztonságban, nyugalomban lehet élni, a félelem beköltözött a zsigereinkbe – fogalmazott. A tanácsadó szerint az idei választás eredménye is bizonyítja: az emberek olyan kormánynak szavaztak bizalmat, amelytől azt remélik, hogy – ahogy eddig, ezután is – meg tudja védeni őket.
Kiemelte, hogy a magyar kormány évekkel a krízis előtt kidolgozta az új nemzetbiztonsági stratégiát, amely konkrét katonai konfliktusok, lokális háborúk lehetőségéről, ezzel kapcsolatosan Magyarország biztonsági helyzetének megszilárdításáról szól. Horváth József hangsúlyozta, hogy az új stratégia kiállja az idő próbáját.
– A haderőreformot, a hadsereg fejlesztését már akkor megkezdtük, amikor még jelzés sem volt az ukrajnai háborúról. Nemcsak technikai fejlesztésben gondolkodott a kormány, hanem komplex módon, teljes összhaderőnemi technikai, technológiai megújulásban, a legmodernebb XXI. századi technika beszerzését tűzte ki célul – részletezte.
