A rendőrre támadók ítéleteinek nincs elég visszatartó erejük

Szakmai körökben ismét fellángolt a vita az újbudai rendőrgyilkosság kapcsán, hogy az igazságszolgáltatás eléggé megtorolja-e a hatósági személyek elleni erőszakot vagy sem. Az erdőkertesi rendőröket megszurkáló elkövető pere igazolja, hogy az ügyészség a legsúlyosabb ítéletre törekszik, ám a bíróság jóval kisebb büntetéseket szab ki, mint amit jogilag lehetne.

A társadalom biztonságérzetét erősen befolyásoló bűncselekmények, mint például egy rendőrgyilkosság esetében az emberek igazságérzete a legsúlyosabb büntetés kiszabását várja el. A jog- és az igazságérzet elvárása azonban a legtöbb esetben nem fedi egymást. 

A múlt heti újbudai rendőrgyilkosság beismerő vallomást tevő elkövetőjére tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását várja a közvélemény döntő többsége, ám az ítélkezési gyakorlat eltér a közvélekedéstől.

Az igazságszolgáltatás résztvevőivel folytatott háttérbeszélgetés során egy sor fontos megállapításra juthattunk.

Jogászi körökben régóta téma, hogy a meghozott ítéletek eléggé elrettentő erejűek-e a hivatalos személy elleni erőszak elkövetése esetén. Abban egyetértés van, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint adható ítéletek elegendők, azokat nem kell súlyosítani, ám abban már vita van, hogy a gyakorlatban mindez hogyan érvényesül.

Az adott ügyet nézve: Sz. Szilárdot több hivatalos személy elleni emberöléssel gyanúsítják megalapozottan. Ez a bűncselekmény a Btk. szerint minősülve tíztől húsz évig, illetve életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő. A bíró számára igen széles az ítélkezési sáv: tíz évtől életfogytiglani. 

Azt a Btk. nem szabja meg, hogy az életfogytiglani tényleges vagy megszabható legyen, hogy 20–40 év múlva vizsgálható meg a feltételes szabadlábra helyezés. Ez is a bírói ítélkezési szabadság része.

Sz. Szilárd büntetett előéletű. Forrás: Borsonline

Az ügyészség hiába törekszik a lehető legsúlyosabb ítéletre, a bíró szabadon dönt, és általánosságban is igaz, hogy időnként lényegesen enyhébb ítéletet hoz, mint amit a vádhatóság indítványoz. 

Tipikus példa erre az erdőkertesi ámokfutó esete. Január 6-án tizenhét évnyi börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék az Erdőkertesen 2020-ban két rendőrre késsel támadó V. Lászlót. Az ügyészség életfogytiglanit indítványozott, és per közbeni vádmódosítás után azt is, hogy a vádlott ne harminc, hanem csak negyven év után szabadulhasson feltételesen. A nyomozó ügyészek a per kezdetén még csak aljas indokból elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal vádolták az elkövetőt, ám a bizonyítási eljárás során aljas indokból és célból – mint további minősítő körülménnyel – elkövetett emberölés bűntettének kísérletével is megvádolták.

A vádirati tényállás kiegészítésének lényege szerint 

a bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló férfi elhatározta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a rendőrség munkatársai részéről őt ért sérelmek miatt az őt kísérő rendőröket bosszúból megöli, és megszökik a hatóságok elől. A gyilkossággal a vádlottnak az volt a célja, hogy elmeállapota aznapra tervezett megfigyelését a szökésével elkerülje, és a vélt sérelmei az addigiakhoz képest nagyobb sajtónyilvánosságot kapjanak.

A bűnügyi felügyeletben lévő V. Lászlónak 2020. január 23-án meg kellett volna jelennie a Budakörnyéki Járásbíróság ülésén, amelyet az elmeállapota megfigyeléséről tartottak. V. László azonban el akarta kerülni ezt, ezért felhívta a 112-es segélyhívószámot, azt állítva, megsérült a válla. Rendőröket kért, hogy kórházba szállítsák, majd egy kést rejtett el a ruházatában. A rendőrök a férfit a vállsérülése miatt nem bilincselték meg. Még mielőtt hazaértek volna, V. László a két rendőrt a nála lévő késsel megszúrta a nyakukon, a kezükön és az arcukon. Végül az egyenruhások le tudták fegyverezni a férfit, akit helikopterrel szállítottak kórházba, életveszélyes sérülésekkel. 

Az elsőfokú ítélet szerint V. László megúszta 17 évvel, az ügyészség azonban súlyosításért fog fellebbezni.

Borítókép: V. László a bíróság folyosóján (Forrás: Borsonline)