A rendőrre támadók ítéleteinek nincs elég visszatartó erejük

Szakmai körökben ismét fellángolt a vita az újbudai rendőrgyilkosság kapcsán, hogy az igazságszolgáltatás eléggé megtorolja-e a hatósági személyek elleni erőszakot vagy sem. Az erdőkertesi rendőröket megszurkáló elkövető pere igazolja, hogy az ügyészség a legsúlyosabb ítéletre törekszik, ám a bíróság jóval kisebb büntetéseket szab ki, mint amit jogilag lehetne.

A vádirati tényállás kiegészítésének lényege szerint 

a bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló férfi elhatározta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a rendőrség munkatársai részéről őt ért sérelmek miatt az őt kísérő rendőröket bosszúból megöli, és megszökik a hatóságok elől. A gyilkossággal a vádlottnak az volt a célja, hogy elmeállapota aznapra tervezett megfigyelését a szökésével elkerülje, és a vélt sérelmei az addigiakhoz képest nagyobb sajtónyilvánosságot kapjanak.

A bűnügyi felügyeletben lévő V. Lászlónak 2020. január 23-án meg kellett volna jelennie a Budakörnyéki Járásbíróság ülésén, amelyet az elmeállapota megfigyeléséről tartottak. V. László azonban el akarta kerülni ezt, ezért felhívta a 112-es segélyhívószámot, azt állítva, megsérült a válla. Rendőröket kért, hogy kórházba szállítsák, majd egy kést rejtett el a ruházatában. A rendőrök a férfit a vállsérülése miatt nem bilincselték meg. Még mielőtt hazaértek volna, V. László a két rendőrt a nála lévő késsel megszúrta a nyakukon, a kezükön és az arcukon. Végül az egyenruhások le tudták fegyverezni a férfit, akit helikopterrel szállítottak kórházba, életveszélyes sérülésekkel. 

Az elsőfokú ítélet szerint V. László megúszta 17 évvel, az ügyészség azonban súlyosításért fog fellebbezni.

Borítókép: V. László a bíróság folyosóján (Forrás: Borsonline)