Trump üzenete: mi is készenlétben állunk

Az orosz–amerikai feszültség újabb fordulóponthoz érkezett, miután Donald Trump pénteken bejelentette, hogy két amerikai atom-tengeralattjárót vezényelt a „megfelelő térségekbe”. A lépés közvetlen reakció Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnökének, az orosz Biztonsági Tanács alelnökének kijelentéseire.

Vlagyimir Putyin nem ijedt meg Donald Trump nukleáris fenyegetésétől Fotó: Olga Maltseva Forrás: AFP

Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy két amerikai atom-tengeralattjárót küld a megfelelő régiókba, válaszul Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnökének és a Biztonsági Tanács jelenlegi alelnökének kijelentéseire.

Donald Trump amerikai elnök újságírókkal beszélget az Air Force One közelében (Fotó: Getty Images/AFP/Anna Moneymaker)

Arra adtam utasítást, hogy két nukleáris tengeralattjáró helyezkedjen el a megfelelő térségben, arra az esetre, ha ezek az ostoba és izgató nyilatkozatok többek lennének annál

– fogalmazott az elnök. A világ egyik legjobban őrzött katonai titka, hogy hol járnak éppen az Egyesült Államok atom-tengeralattjárói. Most azonban a Fehér Ház szándékosan engedett bepillantást a kulisszák mögé. 

A cél világos: Washington erőt demonstrál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője (Fotó: Anadolu/AFP/Sefa Karacan)

A Kreml hűvösen reagált

Moszkva nem vette komolyan az amerikai elnök intézkedését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az amerikai tengeralattjárók „egyébként is harci szolgálatban vannak”, és elutasította az eszkaláció vádját.

„Nagyon összetett, nagyon érzékeny kérdésekről folyik a megbeszélés, amelyeket természetesen sokan nagyon érzelmileg érzékelnek” – mondta Peszkov, ugyanakkor figyelmeztetett: „nagyon óvatosnak kell lenni a nukleáris retorikával”.

A szóvivő kiemelte: a legfontosabb, amit Moszkvában figyelembe vesznek, továbbra is „Putyin elnök álláspontja”, hiszen – mint fogalmazott – „nálunk a külpolitikát az államfő alakítja ki”.

Elrettentés és valós képességek

A közvélekedés szerint Oroszország és az Egyesült Államok egyenrangú atomhatalmak – a számok alapján azonban ez részben igaz: mindkét ország hozzávetőleg 1800 bevethető stratégiai robbanófejet tart szolgálatban, tartalékokkal együtt a készletük öt-hat ezerre tehető. A különbség azonban nem a számokban rejlik, hanem a rendszer felépítésében.

Orosz korai észlelési radarok lefedése (Forrás Reddit)

Az Egyesült Államok globális korai riasztórendszere technológiai fölényben van. Szenzorokkal sűrűn átszőtt műholdrendszere, többrétegű radarhálózata és redundáns kommunikációs csatornái lehetővé teszik, hogy a legkisebb aktivitás is gyorsan detektálható legyen.

Ezzel szemben Oroszország infrastruktúrája – a korszerűsítések ellenére – szerkezeti hiányosságokat mutat. Egy tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát például az orosz rendszer csak a repülés utolsó szakaszában, a becsapódás előtti öt-hat percben érzékelne. Ez a rövid idő gyakorlatilag kizárja a hatékony válaszlépést egy meglepetésszerű első csapás esetén.

Az amerikai Cheyenne Mountain atombunker vezérlőterme (Forrás Reddit)

Jelen helyzet szerint Oroszország elrettentő ereje mögött gyengébb észlelőrendszer és bizonytalanabb döntéshozatali mechanizmus áll, míg az Egyesült Államok szenzortechnológiában és adatfeldolgozásban generációs előnyt élvez.

Mit üzen ezzel Trump?

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint Trump döntése egyértelmű politikai demonstráció.

Ez egy propagandalépés Washington részéről. Azt nyilvánítja ki az elnök, hogy nem ijed meg Medvegyev fenyegetésétől, és azt mutatja, hogy mi is készenlétben állunk

– mondta a szakértő a Magyar Nemzetnek.

Gyarmati István (Fotó: Milton Friedman Egyetem)

Gyarmati István felidézte Trump korábbi elnökségének egy emlékezetes pillanatát is, amikor az amerikai elnök Kim Dzsong Unnak üzent a Észak-Korea atomfenyegetésére.

Nekem is van egy piros gombom, csak az enyém nagyobb és működik.

A biztonságpolitikai szakértő szerint most is hasonló logika mentén lépett az elnök: az üzenet nem annyira Moszkvának, mint a nemzetközi közvéleménynek szól. A cél: megőrizni a kezdeményezés látszatát.

Trump döntése hadászatilag mit jelent?

Bár a tengeralattjárók mozgatása komoly döntésnek tűnik, hadászati szempontból nem jelent nagy változást. Az amerikai Ohio-osztályú atom-tengeralattjárók által hordozott rakéták hatótávolsága eléri a 10 ezer kilométert. Vagyis ezek a fegyverek akkor is képesek elérni orosz célpontokat, ha épp az Atlanti-óceán közepén járnak.

Ezek a tengeralattjárók egy része állandóan kinn van a világtengereken, és annak a célnak a közelében, amit esetleg támadniuk kell. Most lehet, hogy közelebb kerültek Oroszországhoz, de ez katonailag irreleváns

– mutatott rá Gyarmati István.

A tengeralattjárók mozgásának nyilvános bejelentése kevésbé a stratégiai hadviselés, sokkal inkább a politikai pszichológia eszköztárába tartozik. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel világossá tette: nem hagyja szó nélkül az orosz nukleáris fenyegetés retorikáját.

A tét azonban nagyobb: a világ két legnagyobb atomhatalma ismét szóbeli tűzvonalban áll, és a retorikai „izmozás” könnyen félreértéseket, vagy épp valódi válságot is szülhet. Az atomhatalmak játékterében pedig minden gesztusnak – legyen az nyilatkozat vagy tengeralattjáró – súlya van.

Borítókép: Vlagyimir Putyin nem ijedt meg Donald Trump nukleáris fenyegetésétől (Fotó: AFP/Olga Maltseva)