Miért kell még mindig komolyan vennünk – a jelek szerint idővel az influenza szintjére szelídülő – koronavírust? Például azért, mert a kiszámíthatatlansága miatt felkészülni is nehezebb rá, ráadásul több korosztályra nézve is súlyos következményei lehetnek, amelyek nagy részét csak most ismerjük fel. A long Covid (hosszú koronavírus) lényege, hogy sokan a fertőzés után hónapokkal is komoly tünetekkel küzdenek, a stroke és a szívinfarktus kockázata például jelentős mértékben megnő a betegségen átesettek körében. Érdemes tehát úgy gondolni a koronavírus elleni oltásra, mint a szezonális influenza ellenire – írja az Egy.hu Kemenesi Gábor virológus szavai alapján.
Az influenza esetében sokkal jobban előre tudunk tervezni az oltásokkal a várható mutációk alapján, a koronavírus esetében azonban egyelőre utólag alakul ki, milyen mutáció ellen érdemes újabb oltást fejleszteni. Ráadásul sok országban már nem követik megfelelően a variánsokat, pedig fontos lenne annak érdekében, hogy időben észrevegyük, merre tart a vírus
– magyarázza a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa. Kemenesi Gábor hozzátette, az influenzához képest a koronavírus még mindig veszélyesebb, például azért, mert sokkal több embert ér el. A Magyar Nemzet írt róla korábban, hogy
a kínai lakosság akár nyolcvan százaléka is elkaphatta a koronavírust.
Miután Peking feloldotta szigorú zéró-Covid-politikáját, cunamiként söpör végig az országon a fertőzés, amelyet a hétvégén kezdődő kínai holdújév-ünnepségsorozat csak tovább szíthat.
Sokan aggódnak a kínai helyzet miatt, de Európára nézve ez valószínűleg nem jelent kockázatot az ECDC szerint sem. Azokkal a variánsokkal, amelyekkel ott küzdenek, mi már bőven találkoztunk, és egy teljesen más védettségi állapotú társadalomról beszélünk.
Kemenesi Gábor véleménye szerint Kínában a legtöbb ember nem találkozott még a koronavírussal, hiszen erőteljes korlátozásokat vezettek be korábban, illetve más vakcinákat is használnak. Hozzáfűzte, hogy ezenfelül nem jönnek tömegével ide kínai turisták, de ha mégis, szűréssel és karanténnal hatékonyan lehet védekezni.
Mennyit számít a koronavírus elleni oltások száma?
Jól látszik az eddigi tudományos eredményekből, hogy az omikron variáns ellen az mRNS vakcina emlékeztető hatása a jobb a többi oltóanyagéhoz képest. Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója egy konferencián ismertette az oltások eredményességét vizsgáló HUN-VE kutatás eredményeit. Eszerint
- két dózis a delta variáns (4. hullám) időszakában 73 százalékkal, három dózis 95 százalékkal csökkentette a koronavírus-halálozás kockázatát
- az omikron variáns (5. hullám) idején a két oltás 40, a három oltás 82, míg a négy oltás 98 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát.
Tehát a különbség a két és a három oltás hatásossága között tetemes.
Magyarországon a lakosság 63,2 százaléka kért eddig két oltást, 39,7 százalék harmadikat is, 4,2 százalék vette fel az első emlékeztető és 0,1 százalék a második emlékeztető oltást.
Kemenesi Gábor szerint azoknak a száma, akik megkapták a harmadik oltást, még mindig rendkívül alacsony, erről többet kellene beszélni.
Ő úgy látja, hogy a harmadik oltásra már úgy kell tekintenünk, mint az alap oltási sor végére. Megmagyarázta azt is, hogy, miért van ez így. „Az elhunytak között nagyon nagy arányban szerepelnek az oltatlanok, másodsorban pedig a kétszer oltottak. Azt látjuk, hogy alapvetően a 70 év felettiek kerülnek most már kórházba, illetve a tartós betegséggel küzdőkre kell vigyáznunk” – részletezte, és hozzáfűzte, hogy ezenfelül még nem értjük a hosszú Covid kialakulásának okait és a működési mechanizmusait, pedig emberek milliói szenvednek miatta.
Borítókép: páciensek egy sanghaji kórház előtt egy fertőző betegek számára felállított sátorban 2022. december 23-án. December 7-én Kína radikálisan enyhítette a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett szigorításokat, azóta egyre növekszik a vírusfertőzöttek száma (Fotó:MTI/EPA/Alex Plavevski)
