Magyarságkutató Intézet: A vármegye egyidős a magyar állammal

Egész Európában találkozhatunk a hagyománytisztelettel a közigazgatási egységek elnevezésében.

Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása 2023. január 1-étől az 1949-es kommunista alkotmány által bevezetett megye helyett újra az azt megelőzően 950 évig használt vármegye elnevezéssel illeti a magyar közigazgatás alapvető területi egységét 

– ismertette a Magyarságkutató Intézet (MKI) a vármegyék megszervezéséről szóló elemzésében a Facebookon. 
Nagy-Luttenberger István vezető kutató írásából kiderül: 

a keresztény magyar állam megalapításának egyik legfontosabb feltétele a területi közigazgatás, a vármegyék megszervezése volt. Szent István munkásságának kiemelten fontos részének tekinthetjük a várak köré szerveződő területi egységeket, amelyek az állam egyik legfontosabb gerincévé váltak.

Magyarországon tehát a vármegye egyidős az állammal, immáron ezer évnél is idősebb. A magyar állam egyik legrégebbi szervezeti egysége visszanyerte tehát azt az elnevezést, amit történetének elsöprően nagy részében viselt. A döntés jelentőségét a magyar történelem és a hagyományok előtti tisztelgés adja – írták. 

Az MKI arra is kitért az írásban: a magyar történelem tragédiája, hogy a 20. század második felében a múltat végképp eltörölni vágyók külföldi katonák és harckocsik által hatalmon tartott csoportja szakított a magyar hagyományokkal, és egy torz világkép jegyében a magyar hagyományoktól idegen belső berendezkedést és közigazgatást – pártállamot és tanácsrendszert – vezetett be. Ugyanez történt a szocialista blokk minden országában, de Magyarországon az ősi elnevezést is megváltoztatták. 

A világ szerencsésebb részein, ahol az ordas eszméket és ideológiákat nem engedték hatalomra, sok helyen másként alakult a hagyományos közigazgatási egységek elnevezésének sorsa.

– hangsúlyozták. 

A legkézenfekvőbb példa a tradíciók tiszteletére az Egyesült Királyság. A mai brit közigazgatási egységek elnevezése a county, amit a 11. században a normannok hoztak magukkal. Az angolszászok korábbi területi elnevezése, a shire településnevekben fennmaradt ugyan, de az általános elnevezés a county lett, aminek élén a count állt. A count magyarul grófot, a county szó szerint tehát grófságot jelent, mivel a grófi arisztokrata rang a county élén álló tisztségből fejlődött ki. 

Az Angol Királyság abban a rendkívül szerencsés helyzetben volt, hogy külső ellenség nem befolyásolta a magterületét, így a legtisztábban őrizhette meg az ősi területi beosztási rendszert. Az angolok megtartották az ősi elnevezésüket, sem okuk, sem akaratuk nem volt változtatni ezen 

– tért ki rá bejegyzésében az intézet. 

Európa középső és nyugati részei az elmúlt ezer évben alapvető területi átrendeződéseken mentek keresztül, ez lehetetlenné tette a régi elnevezések, hajdani területi rendszerek megőrzését. 

A mai nyugat-európai államok többsége a középkorban nem képezett egységet. A legszemléletesebb példa Németország és Olaszország, de a mai Spanyolország utolsó muszlim emírségét is csak 1492-ben foglalták el a keresztények.

– mutatott rá tanulmányában a Magyarságkutató Intézet. 

Aragónia és Kasztília 1516-tól került ugyanazon király, V. Károly uralma alá, de az egységes Spanyolország csak 1715-ben került deklarálásra V. Fülöp által. Franciaország egészen a francia forradalomig különböző jogcímeken bírt területek összessége volt. Az egységesítés igénye Richelieu bíborosnál jelent meg, de egészen a forradalomig nem sikerült a belső vámhatárok felszámolása, a jogrendszer és számos más dolog eltért az egyes területeken, de még a kusza határvonalakat sem tudták egyszerűsíteni. A mai francia közigazgatás alapját a forradalom során kialakított département-ok jelentik, tehát ez a rendszer is csaknem negyed évezredes. Spanyolországban 1833-ban alakították ki a máig is élő közigazgatási rendszert.

A svájci kantonok elnevezése középkori eredetű, maguk a területi egységek különböző kiváltságok alapján szerveződő völgyközösségekből alakultak ki. Az első szövetségekre már a 13. századból van adatunk, azóta a szövetségük tartalma többször változott, de az elnevezésük nem.

A Benelux államok középszintű igazgatási egységeit ma tartományoknak, hollandul provincie-nek, franciául province-nek, németül Provinznek nevezik. Ezek eredete a középkorba nyúlik vissza, amikor a különböző grófságok és hercegségek a Német-római Birodalomba tartoztak. A Burgund Hercegséghez tartozó területek az utolsó burgund herceg, Merész Károly 1477-es halálát követően a francia király és a Habsburg család között kerültek felosztásra, de már ekkor Tizenhét Tartományként emlegették őket. A spanyol uralom ellen felkelt hét tartomány 1579-ben kötötte meg szövetségét és két évvel később deklarálták függetlenségüket, ekkor hagyták el hivatalosan is a középkori elnevezéseket és vették fel a tartomány elnevezést. 

A francia forradalmi és napóleoni háborúkat követő rendezés során Holland Királyság egész területén a tartomány lett a hivatalos név, Belgium 1830-as függetlenedésével megtartották ezt a kifejezést a belső közigazgatásban. A Benelux tartományok elnevezése tehát saját függetlenségük és nemzeti önrendelkezésük szimbóluma

A skandináv területeken is ragaszkodnak a régi elnevezésekhez. A svéd területi beosztás 1634-ig nyúlik vissza, ekkor alakították ki az új területi beosztást, amit Lännek neveztek el, ez a mai napig a magyar vármegyék szintjének megfelelő közigazgatási egységek elnevezése. A Län mellett a tartománynak fordított, még régebbi landskap elnevezés is használatban van, de nem mint közigazgatási, hanem mint kulturális egység. 

Norvégiában története során több elnevezéssel is illették a területi egységeket, a 10-12. században a fylke, a 12. század végétől a syssel, 1308 és 1662 között a len, 1662 és 1919 között az amt volt használatos. 1919-ben a közigazgatás átszervezésekor viszont a legősibb fylke mellett döntöttek hangsúlyozva saját hagyományaikat, így a norvég vármegyék ma is ezt a nevet viselik

– világított rá Nagy-Luttenberger István munkája.

Lengyelországban a területi közigazgatás alapja a vajdaság, lengyelül Województwo. A lengyel államot korai története óta vajdaságok alkotják, tehát itt is az ősi, hagyománytisztelő elnevezés maradt meg. A szocializmus alatt az elnevezést nem változtatták meg, de 1975-ben az addigi 17, történelmi alapokon nyugvó vajdaságot 49 részre osztották fel, amikor az eddigi három szintű közigazgatást két szintre csökkentették le. 

A mintát később Magyarország is átvette a járások 1983 végi megszüntetésével. Lengyelországban 1998-ban helyezték új alapokra a közigazgatást 16 vajdaság kialakításával. Az egyes területek kijelölésekor a történelmi beosztást vették alapul, amiben a hagyományok mély tisztelete nyilvánult meg

– hozott még egy példát az MKI írásában a folytonosságra. 

A tanulmány arra is felhívta a figyelmet: Horvátországban a vármegyéket a középkori eredetű županija elnevezéssel illetik, ez magyarul szó szerint ispánságot jelent.
Az Európán kívüli világban is találkozhatunk a hagyománytisztelettel a közigazgatási egységek elnevezésében. Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállamából 48-ban a magyar vármegyéknek megfelelő területi egységeket – a britekhez hasonlóan – county, a helyi sajátosságok tiszteletben tartása miatt Louisianában parish, Alaszkában borough névvel illetik.

 A világ talán legmélyebb köztársasági hagyományokkal rendelkező országában tehát szó szerinti fordításban grófságoknak nevezik a közigazgatási egységeket, ami az amerikai társadalom hagyománytiszteletének erőteljes megnyilatkozása. 

Nincs ez másként Kanadában sem, ahol a sűrűbben lakott területek többségén szintén a county szót használják. Érdekesség, hogy Kanadában összeér az angol county szó normann eredetének angol és francia variánsa, mert a francia grófság (comté) Quebecben máig használatos.

Sokkal nehezebb dolgunk van, ha az ázsiai névhasználatát szeretnénk áttekinteni, mivel a sok helyi nyelv és nyelvjárás elnevezései között nehéz pontosan eligazodni, ezért csak két példát említünk meg. Kínában a tartományok alatti szinten lévő egységet (átírva) többnyire Xiàn névvel illetik, aminek eredete a Han korba (Kr. e. 206-tól Kr. u. 220-ig) nyúlik vissza. Japán közigazgatási egységeket magyarul – portugál elnevezést átvéve – prefektúrának hívjuk, ami japánul (átírva) ken, fu, dō és to elnevezéseket fogja össze. A japán elnevezés a helyi sajátosságokhoz és hagyományokhoz igazodik. A ragaszkodás ezekhez olyan erős, hogy Koizumi Dzsunicsiró miniszterelnök 2010-es átszervezési tervezetét nem fogadták el.
Ebből a rövid, vázlatos áttekintésből is kiderül, hogy a közigazgatási egységek elnevezései erősen tükrözik az adott ország hagyományoktiszteletét. Az organikus fejlődésű államok legtöbbjében az elnevezések nem újkeletűek, legalább a 19. századra nyúlnak vissza, de jellemzően ennél sokkal régebbiek. Az egykori szovjetrendszert átvett országok közül az ősi államisággal rendelkezők számára fontos a hagyományos, történelmi elnevezések használata.

A magyar állam Európa legrégebbi államai között van

 – hangsúlyozták. 

Hatalmas érték ez, de egyben nagy felelősség is. A magyarság történetének fennmaradt értékeit ápolni, az elfeledetteket felkutatni kell, mindezeket megőrizni, átörökíteni a következő nemzedékekre, mert a jövőbe az út a múlt tiszteletén, nem pedig eltörlésén át vezet

Borítókép: Az organikus fejlődésű államok legtöbbjében az elnevezések nem újkeletűek, legalább a 19. századra nyúlnak vissza (Fotó: Facebook/Magyarságkutató Intézet)