A kora újkorban pedig megjelent a parasztvármegye, amely a megyék határain belül működő közbiztonsági szervezet volt. A vármegye szinte minden időszakban védelmet (legyen az fizikai vagy jogi) képviselt, és az autonómia megtestesítője volt.
A magyar kora újkor egyik legintuitívabb és korát messze meghaladó gondolatokkal rendelkező kutatója Salamon Ferenc volt, aki a következőket írta a kora újkori, királyi Magyarország területén lévő vármegyék szerepéről: „Először egyes főurak, aztán a szomszédos nemesség közösen, azaz a megyék gondoskodtak magokról égető szükség esetén. […] a viszonyok rendkívülisége mellett mondhatni a túlságig kifejlett az önkormányzat is.
Az alispán valós hatalom lett. […] a megyék határozottan felülkerekedtek az oligarchákon, […] a várkapitányságokon is […] Megyék szerint vettetvén ki a várak fentartására szolgáló ingyenmunka is, a várkapitányok önkénye ellen a megye szolgált védelmül. Szóval, mind a nagy bandériumok elenyészte, mind a védelmi erő helyhezkötöttsége által előidézett változás a megyeiség szóban foglalható össze.” (1)
Bár a Hódoltságot és a királyi Magyarország területét az oszmán, és a vele szemben álló magyar végvárrendszer választotta el egymástól, ez nem egy hermetikusan lezárt, áthatolhatatlan rendszer volt. Az oszmán csapatok rendszeresen átjártak fosztogatni a királyi Magyarország területeire, míg a Magyar Királyság fenn tudta tartani a magyar államiságot a hódoltsági, fizikailag oszmán ellenőrzés alatt álló területeken is. Ez utóbbi jelenség a condominium.
Ennek csak egyik eleme volt a közismert, ún. kettős (valójában „többes” adózás), amelyben a Hódoltság területén élő jobbágyság adót fizetett magyar részre, és új urainak, az oszmánoknak is. Másik eleme viszont az, hogy a magyar állam fenntartotta a bíráskodás jogát, illetve a hódoltsági területen korábban működő magyar vármegyerendszerek nem megszűntek, hanem tisztviselői karuk és nemességük átköltözött a királyi Magyarország területére, és ún. kihelyezett vármegyeként működve továbbra is fenntartotta a jogfolytonos közigazgatási működést a hódoltsági területen, azaz nem adta fel a magyar állami kontinuitást.
A condominium (kettős adózás, bíráskodás és vármegyei működés) legnagyobb jelentőségét az adja, hogy – számos történész szerint – ennek köszönhető az, hogy az oszmán ellenőrzés teljes megszűnése után (1718. pozsareváci béke) a korábbi hódoltsági terület lakossága továbbra is keresztény identitással rendelkezett, azaz bő 150 év alatt sem törökösödött el.
(1) Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Franklin-társulat, Budapest, [é. n.]. Második, javított kiadás. 173.
A szerző Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A pápa látogatásának több beszédében utalt a katolikusok közéleti kiállásának fontosságára. Nem fogadta el a becsületrendet, nem kívánt nobilitásokkal díszvacsorázni, a lehető legtöbb időt szerette volna híveinek szentelni.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
