Cigányügyben látni kell, hogy honnan indultunk és hova jutottunk el – vezette fel előadását Sztojka Attila egy mai konferencián. A romaügyi kormánybiztos és országgyűlési képviselő a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) Roma családok felfelé című konferenciáján tartott előadásában elmondta: van még dolguk romaügyben, politikai felelősség is felmerül a témával kapcsolatban.
Mi volt a valódi romaügyi rendszerváltás?
A romák voltak az egyik legnagyobb vesztesei az 1989-es rendszerváltásnak, nagyon sokan elvesztették közülük a munkahelyüket – magyarázta Sztojka Attila. Hozzátette: a romaügyi lépések nem koncentráltak a munkahelyek újbóli megteremtésére 2010-ig.
Ekkor a segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat kezdett építeni a hatalomra jutó jobboldali kormány.
Sztojka Attila szerint Magyarországon és Európában is kezelni kell a cigánykérdést. Foglalkoztatási szempontból hazánk jól áll: Európában Magyarországon dolgozik a legtöbb roma. Az unió alapjogi ügynökségének (FRA) jelentése szerint 81 százalékos a roma férfiak foglalkoztatottsága, az EU-ban 58 százalékuk dolgozik csak. Az asszonyok szintén nagyobb arányban dolgoznak Magyarországon az uniós átlagnál.
Európai szinten nem állunk rosszul, de országon belül még van feladatunk – jelentette ki a kormánybiztos. A jelenleg kihasználatlan munkaerőnek a gazdaságban kellene hasznosulnia Sztojka Attila szerint.
A kormánybiztos szerint fontos, hogy minél előbb megérkezzenek az uniós felzárkóztatási források, hiszen az eddigi eredmények jók, a programokat folytatni kell. Készen áll az ország a 2010-ben megkezdett út folytatásához, minden adott ahhoz, hogy a romaügyben bevált módszereket kiterjesszük az ország egészére – magyarázta Sztojka Attila.
A kormánybiztos kijelentette: nem szakmai okok miatt nem jutunk hozzá az uniós forrásokhoz, hanem politikai és ideológiai okok miatt.
Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium felzárkózásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy nagyon fontos a családok szerepe a felzárkóztatásban. Óvodától egyetemig működik a felzárkóztatási rendszer, de az állam egyedül nem tud eredményeket elérni. Új operatív programok kidolgozásán munkálkodik a kormány, várva az uniós forrásokra, amelyekből ez megvalósulhatna – fejtette ki Radomszkiné.
Történelmünk szerves része
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy a hazai cigányok egyszerre vallják magukat büszkén magyarnak és romának, a történelmünk szerves része ez a kisebbség. A fiatalokért felelős helyettes államtitkár a roma tehetségek helyzetéről is beszélt, akiket a Nemzeti tehetség program keretei között a kormányzat is segít. Nem automatikus a tehetségek kifejlődése, ezt már Klebersberg Kuno is kijelentette, ezért van szükség a Nemzeti tehetség programra – magyarázta Nagy-Vargha Zsófia.
A roma családok körében is csökkent a szegénység – erről Fűrész Tünde, a Kincs elnöke beszélt a konferencián. Mint mondta, a roma családok is igénybe veszik az állami családtámogatásokat, a csok igénybevételi számai például nem térnek el az országos aránytól a roma településeken.
Fűrész Tünde szerint csökken a különbség a roma és a nem roma nők gyermekvállalási kedvében is.
2010-ben elindultunk a felzárkózás útján, amely egységben a munkaalapú gazdaságpolitikával minden lehetőséget megad roma honfitársaink számára, hogy továbbra is felfelé haladjanak az úton – vázolta az elnök.
Salamin Géza, a Kincs tudományos elnökhelyettese a Kapocs folyóirat friss számát mutatta be. A tematikus lapszámban szó van a családtámogatásokról a romák körében, a felsőoktatásban való részvételükről és az idősgondozásról is köreikben. A kiadványt ITT lehet elolvasni, regisztráció után.
Borítókép: Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a mai konferencián (Fotó: KINCS)
