Kisgyermekes szülők, figyelem, fontos határidő közeleg

Április 20-án kezdődött és május 20-ig tart az óvodai beiratkozás, Hal Melinda klinikai szakpszichológus arra figyelmeztet: az egész családot érinti a változás, ilyenkor a szülő és a gyermek is szeparációs szorongáson megy keresztül, ezért fontos, hogy felkészüljünk erre az időszakra és ne csak a gyermeknek hagyjunk időt az átállásra.

20220920 geberjen falu riport havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az új élethelyzet előkészítésére jó alkalmat jelentenek az óvodai nyílt napok, ahol az egész család megismerheti azt a környezetet, ahol jó eséllyel a gyermek a következő éveit eltölti majd. Az „óvodába hívogató” események segítenek abban is, hogy az óvó nénikkel, óvó bácsikkal találkozva kialakuljon egy benyomás az intézményről és az ott dolgozókról. Érdemes kihasználni az alkalmat és bátran feltenni azokat a kérdéseket a pedagógusoknak, amelyek fontosak számunkra, legyen szó a vegyes csoportok előnyeiről, hátrányairól vagy arról, milyen alapelvek mentén zajlik majd az élet az intézményben, továbbá milyen foglalkozásokra van lehetőség. Az óvoda kiválasztásánál – amennyiben van lehetőség válogatni – vegyük figyelembe a munkahelyünk elhelyezkedését, hogyan tudunk akár több gyermekkel együtt útnak indulni, mennyi időt vesz el az utazás a közös, családi élet idejéből. A beiratkozást követően pedig van még időnk felkészülni, hogyan is zajlanak majd a mindennapok szeptembertől. Sétáljunk el alkalmanként az óvoda felé közösen, beszélgessünk arról, milyen játékok vannak az udvaron vagy épp hány játszótér esik útba majd hazafelé jövet.

Hal Melinda szerint az óvodai fejlesztők helyett inkább válasszuk a szabad játékot. Fotó: Demokrata/Vogt Gergely

– A szocializációs folyamat teljesen más azoknál a gyerekeknél, akik korábban már jártak közösségbe. Ilyenkor az átmenetre is érdemes legalább akkora hangsúlyt helyezni, mint a bölcsődei beszoktatás idején, hiszen egy teljesen új közegbe érkeznek a kicsik. Ezekben az esetekben leginkább a közösségváltás, az új barátok megtalálása, a más napirendhez való hozzászokás a fontos – sorolta a klinikai szakpszichológus. 

Kiemelte: lehetséges, hogy nagyobb a közösség, többfelé kell figyelni és már több szabályt kell megtanulni. A gyerekek élete ilyenkor már reggeltől délutánig a szabálykövetés körül forog, éppen ezért engedjünk helyet a dühnek, makacsságnak és a szomorúságnak is. A szülő esetében az érzelmi támasz nyújtása a legfontosabb a változó környezetben. 

– A nevelőkkel való bizalmi kapcsolat elengedhetetlen, mind a szülő-nevelő, mind a gyermek-nevelő viszonylatban. A folyamatos kommunikáció a segítőkkel biztonságot ad a gyermeknek és szüleinek is – hívta fel a figyelmet Hal Melinda, aki a vegyes csoportokról is beszélt.

Álláspontja szerint ezeknek a csoportoknak előnye lehet, hogy a nagyobb gyermekek érettebben állnak bizonyos kérdésekhez. – Olyan megoldásokat nyújthatnak, amit a kisebbek elleshetnek tőlük. Ugyanakkor ez kudarcélményhez is vezethet, ezért ennél a csoportnál figyelni kell rá, a kicsik se maradjanak le nagyon, náluk is lehessen sikerélményt átélni. A nagyobbak talán hamarabb elfogadják, hogy a kisebbek még nem tudnak annyi mindent, de ennek az ellenkezője is megeshet. Személyiség, képesség és nevelői módszerek függvénye, hogyan tud jól működni egy vegyes csoport – magyarázta az MCC szakembere.

Az, hogy a kicsiknek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy beszokjanak és a közösség tagjai tudjanak lenni, teljesen egyéni. Az óvodák többsége rugalmasan áll a kérdéshez és figyelembe veszik a szülő és a gyermek igényeit, a tapasztalatok viszont azt mutatják, nem éri meg elhúzni, és a szokásos három-négy napnál több ideig jelen lenni.

A klinikai szakpszichológus szerint minél hosszabb ez az idő, az azt jelzi a gyermek számára, hogy a szülő is bizonytalan.

– Nagymértékben személyiség és kötődési stílus kérdése, hogyan működik a gyermek az első időben. A legjobb tanácsunk ilyenkor a fokozott figyelem a szülők részéről és hogy az érzelmeit bátran kifejezhesse a gyermek. A szülő iránt érzett harag normatív, hiszen az elhagyatás félelme valósággá válik. Erősítsük meg gyermekünkben, hogy mikor találkozunk aznap, mondjuk el neki, mi fog történni, például, hogy amikor felkel és meguzsonnázik, utána jövünk érte – javasolta.

Átlagosan három hónap szükséges ahhoz, hogy valóban beszokjon egy óvodáskorú gyermek. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindennap sírva válunk el tőle, sokkal inkább arról van szó, hogy ennyi időre van szükség ahhoz, hogy kisgyermekben kialakuljon a kötődés az óvó nénik felé, megszokja és számontartsa a csoportban a gyerekeket, valamint gördülékennyé váljon az új napirendje. Hal Melinda szerint ugyanakkor a legfontosabb a bizalmi légkör megteremtése. Ehhez pedig arra van szükség, hogy ne terheljük túl a gyermeket különfoglalkozásokkal, és hagyjunk időt a közös játékra, hogy le tudja vezetni a napot és az ott felhalmozódott esetleges feszültséget. – Legyen megfelelő játékidő, szabadidő, és helyezzük az érzelmi kommunikációra a figyelmet! Ez segíteni fogja kognitív és lelki fejlődését is, amelyre alapozhatunk a későbbiekben – összegezte az MCC Tanuláskutató Intézet vezető kutatója.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)