A trianoni évfordulón most nem a békediktátumról adunk önöknek részletes elemzést, hanem arról, miként alakulhatott ki az a helyzet, hogy egy nagy kerek egész Magyarországot meg tudjanak csonkítani a nagyhatalmak. A Sorsfordító című podcastműsorunkban Vésey Kovács László, a Pestisrácok.hu munkatársa Nagy-Luttenberger Istvánnal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatójával beszélgetett, ahol a demográfia és a magyarság kérdését részletezték. Ne számítsanak vidám adásra, de sok olyan részlettel is szolgál műsorunk, amelyekről eddig talán nem is volt tudomásuk.
Műsorvezetőnk és vendége bele is vágott, arra keresték a választ, hogy a magyarság milyen erőt képviselt és demográfiai szempontból ez hogyan értékelendő, értelmezhető. Mielőtt száraz adatokat dobtak volna be, fontos volt megérteni, hogy a népszámlálás, mint olyan II. József óta létezik. Napjainkban ez jóval egyszerűbb a módszertanoknak köszönhetően, gyakorlatilag tíz éve tartanak hazánkban népszámlálást, az eredményeket két kattintással megtudhatja bárki a BM honlapján. A valóságosnak, tényszerűnek mondható népszámlálás az 1870-es évek után alakult ki, akkor már tendenciákat is láthatunk. Ha az annál korábbi időszakokat nézzük, komoly bajban vannak a kutatók is, olyan fennmaradt leírásokat tudnak csak használni, amelyek hitelességét is többször ellenőrizniük kell. Tényként jelölték meg, ha nincs a török hódoltság, a magyar felfokozott identitás sem lenne. Az, hogy miként jutunk el betelepítésektől, a demográfiai változásoktól a magyar identitástudatig, az összetartó erőhöz, részletesen bemutatják szakértőink.
Borítókép: A Sorsfordító című podcastműsorunkban Vésey Kovács László, a Pestisrácok.hu munkatársa Nagy-Luttenberger Istvánnal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatójával beszélgetett. (Fotó: Képernyőkép – YouTube)
