Ma is háborúba sodorná Magyarországot a dollárbaloldal

Nem lankad a háború eszkalációját előidéző európai uniós és amerikai kardcsörtetés, amit itthon a magyarországi dollárbaloldal is teljes gőzzel támogat az orosz–ukrán konfliktus kezdetétől. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által indított háborúpárti plakátkampányt is magáévá tette a baloldal, ami nem meglepő, hiszen ismert tény, hogy a 2022-es választások előtt négymilliárd forintnak megfelelő dollár érkezett az ellenzékhez Amerikából. Összeállításában az Origo felidézte a baloldal legmarkánsabb háborúpárti megnyilvánulásait és annak hátterét.

Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Teknős Miklós)

Emlékezetes: Márki-Zay Péter volt baloldali miniszterelnök-jelölt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMN) elnöke 2022. február 13-án egy Partizán interjúban azt mondta:

Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be... ha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt, azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának. (...) Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.

A bukott kormányfőjelölt a német Tagesspiegelnek adott interjúban így vélekedett:

Természetesen Magyarországnak, mint NATO- és EU-tagnak, csatlakoznia kell minden Oroszország elleni szankcióhoz. Ez elvi kérdés – még akkor is, ha ez gazdaságilag árt nekünk. A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU e mellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2022. február 28-án a Facebookon azt írta:

Például azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét (Orbán Viktor – a szerk.), hogy »azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek.« Szegény Orbán, félreértette a helyzetet, azt hitte, az oroszoknak kellene fegyvert adni. Nem, nem azoknak. Az EU a hazájukat védő ukrán népnek ad, akik között sok nemzetiségű állampolgár él, köztük magyarok is. 

Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke, jelenleg országgyűlési képviselője egy 2022. február 1-jén megjelent publicisztikában azt írta:

Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2022. február 28-án a Facebookon ezt írta:

Mélyen szégyellem magam Szijjártó miatt, a szégyenemet csak még jobban mélyíti az, hogy az oroszok talpát nyalva nem engedjük át hazánkon az ukránok honvédő háborújához a fegyvereket. Pedig, ha valakiknek, a magyaroknak '56 óta tudniuk kell, milyen az, amikor »pragmatikus és bölcs« vezetők odadobnak egy országot az oroszoknak és együttérző szavakon kívül nem adnak más »segítséget«.

Az idézett nyilatkozatok és írások egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a dollárbaloldal a kezdetektől a háború eszkalálását előidéző európai uniós és amerikai álláspontot visszhangozta, de az április 3-i országgyűlési választások eredménye ennél is markánsabban igazolta azt a tényt, hogy a magyar emberek döntő többsége a Fidesz–KDNP békepárti politikája mellett áll – olvasható az Origón.

Borítókép: Baloldali nagygyűlés a kampányban. Fotó: Teknős Miklós