Miért jelentős a Barátság kőolajvezeték, és milyen alternatívái vannak?

Ha a vezetékkel bármi történik, akkor a tartalékok legalább három hónapig elegendő ellátást tesznek lehetővé. Az alternatíva potenciálisan a Horvátországból érkező Adria-vezeték lehet, de az átállás több évet is igénybe vehet.

Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

A Barátság kőolajvezeték Közép- és Kelet-Európa számos országán keresztülhalad és szállít kőolajat. A Magyarországot is érintő ága Szlovákiát, Ausztriát, Csehországot és Németországot is ellátja. A vezetékek éves névleges összkapacitása Magyarország felé akár 13 millió tonna feletti, de ténylegesen nyolcmillió tonna valósul meg. Ráadásul utóbbi mennyiség sem csupán hazánkat látja el. Maga a Mol is fontos regionális piaci szereplő. Mindazonáltal Oroszország szempontjából a magyar kőolajimport elhanyagolható mennyiségű, kétszázalékos részesedést képvisel, amely nagyságrendileg megegyezik Szlovákiáéval. 

Az Európai Unió kőolajtermékeinek 97 százaléka importból származik. Az Oroszországból érkező import aránya 2021-ben 25,9 százalék volt, majd 2022 első felében 27,7 százalékra ugrott, míg végül az év második felében – a tengeri szállításokra december 5-től életbe léptetett szankciók következtében – egyelőre csupán 21,3 százalékig mérséklődött. Az Európai Bizottság adatai szerint 2019-ben az Oroszországból az EU vezetéken érkező kőolajforgalom teljes kőolajimportjának négy–nyolc százalékát tette ki, és Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország finomítóit látta el. Azzal együtt, hogy az Oroszországból származó import 2023-ban drasztikusan, nyolc százalék alá is csökkenhet, de közvetítőkön – például Indiából, Törökországból vagy Kínából – érkező finomított kőolajtermékeken keresztül eljut Európába.

Magyarország esetében a kőolajimport-arány az uniós átlagnál kedvezőbb, 90 százalék volt 2021-ben. Az import 58 százaléka érkezett Ukrajnán keresztül 2020-as adatok szerint. A fennmaradó hányad az Adria-vezetéken keresztül érkezett. Eközben Szlovákiában a hazánkénál is lényegesen jelentősebb a kitettség a Barátság kőolajvezeték forgalmának, az ország 96 százalékban importálta Ukrajnán keresztül a nyersanyagot.

Mivel a kőolaj Ukrajnán keresztül érkezik, így keleti szomszédunk részesül tranzitdíjból a szállítások után. Idén is sor került már a díj megemelésére. 2022-ben 51 százalékkal nőtt a díj, amit 2023-ban ismételt drágulás követett. 2023. április elsején Ukrajna megduplázta a szállítási díjakat. Az idei év során várhatóan nem ez volt az utolsó emelés, júniusban és augusztusban ismét módosulhatnak a szállítási feltételek. 2021-ben – még a jelentős emelések előtt – a kőolajtranzitból Ukrajna 127 millió dollárt keresett.

Annak ellenére, hogy a csővezetékek nem tökéletesek, a kőolaj szállításának a legalacsonyabb költségű, legalacsonyabb kockázatú, leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő módja. Így például az Egyesült Államokban a szállítási módok diverzifikálása mellett még ma is ez a legelterjedtebb típus. Amennyiben a tengeri szállítás közvetlenül nem tud megvalósulni – ahogy ez Magyarország esetében is fennáll –, az csupán a közúti, vasúti vagy a vezetékes szállítással kombinálva lenne lehetséges. Az összetett szállítási módok a vezetéken történőnél szintén nagyobb kockázatokat hordoznak. 

Ugyanakkor fontos azt is szem előtt tartani, hogy szintén biztonsági kockázatot jelent, ha egyetlen kiemelt partneren alapul az ellátás. Éppen ezért a magyar kormány évek óta törekszik a szállítások diverzifikálására.

Az 1978 óta létező Adria-vezetéken keresztül a horvátországi Krk szigetén lévő Omisalj kikötőjébe befutó tankerhajókból származó kőolaj érkezik hazánkba. A vezeték tízmillió tonnás kapacitása akár a hazai szükségletek fedezésére elegendő lenne, de összeköttetésben áll Csehországgal és Szlovákiával, amelyek – az orosz export kiesése miatt – szintén annak igénybevételére szorulhatnak.

A Mol az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra. Ugyanis nem csupán a vezetékek kiépítésére van szükség, hanem arra is, hogy az Oroszországból érkező, úgynevezett uráli típustól eltérő nyersanyagot is fel tudjon dolgozni. A további átalakulás még nagyobb költségekkel járhat, akár 500 millió dollárt is kitehet az összeg. Emellett az átalakulás három-négy évet is igénybe vehet. Ugyanakkor a magyar olajtársaság – a geopolitikai kockázatok miatt – készül arra is, ha ennél kevesebb ideje maradna a módosításokra.

Az ellátásbiztonság érdekében és a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásainak megfelelően Magyarországnak legalább kilencvennapos kőolajtartalékkal kell rendelkeznie. Ez szintén védőhálót jelent a hazai ellátásbiztonság szempontjából.

Az orosz kőolaj ára 2022-ben rendre 20-30 százalékkal is elmaradt a nyugati típusú, amerikai vagy norvég termékektől. Érdemes látni azt is, hogy az árkülönbség az orosz–ukrán háború kirobbanása után kialakult, még a szankciók bevezetése előtt. 2023 elején már kétszeres különbség is tapasztalható volt, míg az elmúlt időszakban csökkent az árak közötti differencia.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)