Magyar Péter egy éve: működésbe lépett a Magyar–Weber-paktum, kampányüzemmódban a Tisza EP-képviselői

Az elmúlt egy évben 113 felszólalásból 89-et intéztek Magyarország és a magyar kormány ellen a Tisza Párt európai parlamenti képviselői. Ráadásul ez csak a plenáris ülések felszólalásainak statisztikája – össze se lehet számolni, hogy Magyar Péter és képviselői az EP más fórumain mennyi alkalommal támadták a kormányzati intézkedéseket. Magyar Péterék a néppárt vezetőivel közösen indítottak összehangolt támadást a strasbourgi ülésteremben Orbán Viktor ellen a magyar uniós elnökség programjának bemutatásakor, de célkeresztbe vették a rezsicsökkentést is, majd idén áprilisban Kollár Kinga elmondta a Tisza Párt „őszödi beszédét”. Az egy éve a politika színpadára lépő Magyar Péter tevékenységét bemutató cikksorozatunk második részében a Tisza EP-beli magatartásával foglalkozunk.

Magyar Péter és Manfred Weber Forrás: MTI

Nem sokat kellett várni a következő esetre: tavaly októberben egy másik tiszás EP-képviselő, Lakos Eszter megszavazta az Európai Parlament ipar, kutatás- és energiaügyi szakbizottságának a COP 29 éghajlatváltozási konferenciájáról szóló véleményét. A dokumentum támogatói kifogásolják a lakossági energiatámogatások – mint például a rezsicsökkentés – mértékét és azok kivezetésére szólítanak fel. – Jóérzésű, valóban a magyar emberekért, családokért dolgozó politikai erő ehhez nem adhatja a nevét – reagált Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja.

Össztűz az EP-ben Orbán Viktorra

Bár Magyar Péter ritkán jutott el a munkahelyére, a kevés ilyen alkalmakon ő is igyekezett kivenni a részét a durva belpolitikai célzatú kampánytevékenységből.

Tavaly a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eseményét, a miniszterelnök programadó beszédét is arra használta fel a Tisza Párt, hogy a kormányt támadja, méghozzá összehangoltan a Manfred Weber vezette Európai Néppárttal. Magyar Péter 2024. október 9-én, a strasbourgi EP-ülésteremben reagált Orbán Viktor felszólalására, de a kormányfő részletes programjáról érdemben egy szót sem szólt, inkább a szokásos ellenzéki közhelyeket sorolta gépiesen. A rendelkezésére álló öt percben például olyan légből kapott kijelentéseket tett, mint hogy „Magyarország húsz év alatt az EU legkorruptabb országává vált”, miközben Orbán Viktornak „minden lehetősége megvolt, hogy hazánk az ígéret földje legyen”.

Érdemes megjegyezni, hogy Manfred Weber, aki szintén felszólalt és a magyar kormányt támadta, odáig ment, hogy egyértelműen beavatkozott a magyar politikába, amikor kijelentette: Magyar Péter a jövő, vagyis őt szeretné látni 2026-tól a miniszterelnöki székben. 

Rajtuk kívül a szintén néppárti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is keményen bírálta Orbán Viktort, mint ahogy számos szocialista, liberális és zöld EP-képviselő, köztük a magyarok is, a DK-s Dobrev Klárával az élen.

Hazugság a kutatókról

Szintén a kormányzatot támadta alaptalanul Lakos Eszter, az esetről a Fidesz uniós képviselőcsoportja tavaly novemberben a Facebookon tett közzé rövid videót. A felvételen a Tisza EP-képviselője arról beszélt, hogy a magyar kutatók a kormányzati döntések miatt nem férnek hozzá a Horizon Europe forrásaihoz. Erre Deutsch Tamás reagált, aki szerint Brüsszel diszkriminatív és jogellenes döntést hozott. 

– Éppen ezért, amit Lakos Eszter tesz, az nem más, mint áldozathibáztatás – vélekedett a Fidesz képviselője.

A Tisza Párt őszödi beszéde

A legnagyobb botrányt idén áprilisban okozták Magyar Péterék, konkrétan Kollár Kinga. A Tisza EP-képviselője egy brüsszeli bizottsági ülésen azt ecsetelte, hogy szerinte jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és kórházfelújítások maradnak el. A Tisza Párt politikusa szerint ennek a jó oldala az, hogy a romló életminőség az ellenzéket segíti. Szó szerint így hangzottak az első ominózus mondatok: „magyarként azt kell mondanom, hogy [a jogállamisági eljárás] nagyon hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. És ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi.”

Kollár összegzésként megismételte: 

„nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét”. A Tisza Párt uniós képviselője ezt követően politikai értékelésbe fogott, és úgy fogalmazott, hogy 

„most ami ennek a pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”

Folytatjuk.