Magyar Péter egy éve: működésbe lépett a Magyar–Weber-paktum, kampányüzemmódban a Tisza EP-képviselői

Az elmúlt egy évben 113 felszólalásból 89-et intéztek Magyarország és a magyar kormány ellen a Tisza Párt európai parlamenti képviselői. Ráadásul ez csak a plenáris ülések felszólalásainak statisztikája – össze se lehet számolni, hogy Magyar Péter és képviselői az EP más fórumain mennyi alkalommal támadták a kormányzati intézkedéseket. Magyar Péterék a néppárt vezetőivel közösen indítottak összehangolt támadást a strasbourgi ülésteremben Orbán Viktor ellen a magyar uniós elnökség programjának bemutatásakor, de célkeresztbe vették a rezsicsökkentést is, majd idén áprilisban Kollár Kinga elmondta a Tisza Párt „őszödi beszédét”. Az egy éve a politika színpadára lépő Magyar Péter tevékenységét bemutató cikksorozatunk második részében a Tisza EP-beli magatartásával foglalkozunk.

Magyar Péter és Manfred Weber Forrás: MTI

A Tisza Párt európai parlamenti képviselőinek elmúlt egy évben végzett tevékenysége azt a stratégiát tükrözi, amelyről Magyar Péter az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel közvetlenül a 2024. június 9-i EP-választás után állapodhatott meg. Öt nappal a voksolás után Budapestre érkezett a magyarellenes bajor politikus, hogy Magyarral egyeztessék a Tisza Párt mandátumhoz jutott hét képviselőjének csatlakozását a néppárti frakcióhoz. A találkozót követő sajtótájékoztatón hangzott el a sokatmondó és emlékezetes kijelentés Webertől: „Reméljük, ez egy gyönyörű európai barátság kezdete.”

Ekkor a közvélemény még nem tudta pontosan, mit is jelent majd ez a barátság a gyakorlati politikában, de a következő hónapok eseményei alapján világos lett minden. Visszatekintve úgy fest, 

Magyar Péter számára már akkor egyértelmű volt, hogy az Európai Parlamentet kizárólag a kampánycéljainak rendeli alá: ott érdemi munkát nem fog végezni, inkább a belpolitikai kampánylogika mentén támadja  az Orbán-kormányt a Tisza többi EP-képviselőjével együtt, a médianyilvánosság előtt.

Azt, hogy mennyire hidegen hagyta Magyart a brüsszeli és strasbourgi üléstermekben zajló munka, a cikksorozatunk első részében már részletesen bemutattuk. Ezúttal felidézzük azokat a fontosabb eseményeket, amelyeken a Tisza Párt EP-képviselői közvetlenül a kormányt, illetve a magyar emberek alapvető érdekeit védő intézkedéseket bírálták az uniós testületben.

Az összkép sokat elárul: a statisztikák alapján mindent egybevetve látható, hogy a Tisza Párt európai parlamenti képviselői az elmúlt egy évben 113 felszólalásból 89-et intéztek Magyarország és a magyar kormány ellen, ami 79 százalékos arány. És mindez csak a plenáris ülések felszólalásaira vonatkozik. Az egyes szakbizottságok ülésein, a sajtóban és a közösségi médiában elhangzó, a magyar érdekekkel ellentétes megnyilvánulásokat már össze sem lehet számolni. 

Támadták a rezsicsökkentést

A legkirívóbb példák közé tartoznak a rezsicsökkentés eltörlését célzó megnyilvánulásaik. Magyar Péter pártjának EP-képviselője az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának tavaly szeptemberi ülésén a magyar uniós elnökség programjának ismertetésekor a hazai családokat segítő intézkedéseket, a rezsicsökkentést támadta. Gerzsenyi Gabriella azt a réges-régi baloldali mantrát vette elő, hogy a rezsicsökkentés „kivérezteti” szolgáltatók feltőkésítését. 

– A tiszások pont azt csinálják, mint eddig az összes balliberális magyar EP-képviselő: Brüsszelbe járnak a magyar érdekeket támadni, és a brüsszeli elismerésért cserébe feljelenteni a magyar kormány családsegítő intézkedéseit 

– hívta fel a figyelmet az ügy kapcsán László András, a Fidesz–KDNP EP-képviselője. 

Nem sokat kellett várni a következő esetre: tavaly októberben egy másik tiszás EP-képviselő, Lakos Eszter megszavazta az Európai Parlament ipar, kutatás- és energiaügyi szakbizottságának a COP 29 éghajlatváltozási konferenciájáról szóló véleményét. A dokumentum támogatói kifogásolják a lakossági energiatámogatások – mint például a rezsicsökkentés – mértékét és azok kivezetésére szólítanak fel. – Jóérzésű, valóban a magyar emberekért, családokért dolgozó politikai erő ehhez nem adhatja a nevét – reagált Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja.

Össztűz az EP-ben Orbán Viktorra

Bár Magyar Péter ritkán jutott el a munkahelyére, a kevés ilyen alkalmakon ő is igyekezett kivenni a részét a durva belpolitikai célzatú kampánytevékenységből.

Tavaly a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eseményét, a miniszterelnök programadó beszédét is arra használta fel a Tisza Párt, hogy a kormányt támadja, méghozzá összehangoltan a Manfred Weber vezette Európai Néppárttal. Magyar Péter 2024. október 9-én, a strasbourgi EP-ülésteremben reagált Orbán Viktor felszólalására, de a kormányfő részletes programjáról érdemben egy szót sem szólt, inkább a szokásos ellenzéki közhelyeket sorolta gépiesen. A rendelkezésére álló öt percben például olyan légből kapott kijelentéseket tett, mint hogy „Magyarország húsz év alatt az EU legkorruptabb országává vált”, miközben Orbán Viktornak „minden lehetősége megvolt, hogy hazánk az ígéret földje legyen”.

Érdemes megjegyezni, hogy Manfred Weber, aki szintén felszólalt és a magyar kormányt támadta, odáig ment, hogy egyértelműen beavatkozott a magyar politikába, amikor kijelentette: Magyar Péter a jövő, vagyis őt szeretné látni 2026-tól a miniszterelnöki székben. 

Rajtuk kívül a szintén néppárti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is keményen bírálta Orbán Viktort, mint ahogy számos szocialista, liberális és zöld EP-képviselő, köztük a magyarok is, a DK-s Dobrev Klárával az élen.

Hazugság a kutatókról

Szintén a kormányzatot támadta alaptalanul Lakos Eszter, az esetről a Fidesz uniós képviselőcsoportja tavaly novemberben a Facebookon tett közzé rövid videót. A felvételen a Tisza EP-képviselője arról beszélt, hogy a magyar kutatók a kormányzati döntések miatt nem férnek hozzá a Horizon Europe forrásaihoz. Erre Deutsch Tamás reagált, aki szerint Brüsszel diszkriminatív és jogellenes döntést hozott. 

– Éppen ezért, amit Lakos Eszter tesz, az nem más, mint áldozathibáztatás – vélekedett a Fidesz képviselője.

A Tisza Párt őszödi beszéde

A legnagyobb botrányt idén áprilisban okozták Magyar Péterék, konkrétan Kollár Kinga. A Tisza EP-képviselője egy brüsszeli bizottsági ülésen azt ecsetelte, hogy szerinte jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és kórházfelújítások maradnak el. A Tisza Párt politikusa szerint ennek a jó oldala az, hogy a romló életminőség az ellenzéket segíti. Szó szerint így hangzottak az első ominózus mondatok: „magyarként azt kell mondanom, hogy [a jogállamisági eljárás] nagyon hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. És ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi.”

Kollár összegzésként megismételte: 

„nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét”. A Tisza Párt uniós képviselője ezt követően politikai értékelésbe fogott, és úgy fogalmazott, hogy 

„most ami ennek a pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”

Folytatjuk.