Tényleg tönkretenné a magyar ipart a Barátság kőolajvezeték felrobbantása?

Óriási gondokat okozna, ha működésképtelenné válna a Barátság kőolajvezeték, a magyar ellátás nyolcvan százalékát tavaly is ezen a létesítményen keresztül biztosították. Észszerű keretek között Ukrajnának sem érné meg egy szabotázsakció, hiszen a Barátság működése után tetemes tranzitbevételhez jut.

A Barátság ma a világ leghosszabb kőolajvezetéke. Oroszországból nyugati irányba halad, több mint négyezer kilométer hosszúságban. Az építéséről szóló megállapodást 1959. december 14-én írta alá a Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia. Neve az eredeti rendeltetésére utal, azért épült, hogy kiszolgálja a Szovjetunió közép-európai „baráti” szocialista országait, valamint szovjet állam nyugati területeit. A csővezeték a dél-oroszországi Szamara városából indul, ahol a Nyugat-Szibériából, az Uralból és a Kaszpi-tengerből származó olajat táplálják bele. Belorussziába érve szállítókapacitása évi hetvenmillió tonna, amely Mazir városánál válik északi és déli ágra. Ukrajnában, a magyar és szlovák határ közelében ismét két ágra „szakad”, az egyik Magyarországra, a másik Szlovákiába halad – utóbbin kapja az olajat Csehország is. A szlovákiai ágon évi mintegy húszmillió tonna kőolaj halad át – ismertette egy korábbi cikkében a Haszon internetes portál.

A történelmi visszatekintést tartalmazó írás emlékeztetett arra is, hogy az első ütem 148 kilométeres szakaszán, a csehszlovákiai Tupától Kápolnásnyékig terjedő vonalon, 1962-ben indult meg a szállítás. Egészen 1971-ig, a szőnyi leágazás megépüléséig, innen tartálykocsival vitték az olajat a Péti és a Komáromi Kőolajipari Vállalatnak. A csővezeték párját, a Barátság II.-t 1972-re építették meg, ami a mai Ukrajnán keresztül halad. Ezzel első ízben a százhalombattai Dunai Finomítót látták el, amit a szovjet importkőolaj feldolgozására hoztak létre.

Nem csak Magyarország ellátásában játszik fontos szerepet a Barátság kőolajvezeték

A vezetéknek azóta is kiemelt szerepe van a magyar kőolajellátásban, melynek nyolcvan százaléka tavaly is ezen keresztül valósult meg.

Az a hír, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával akarta megbénítani Magyarország iparát, már csak azért is megdöbbentő, mert – észszerű keretek között – Ukrajnának sem állna érdekében a szabotázsakció.

– A vezeték nemcsak Magyarország, de az egész régiónk ellátásához nélkülözhetetlen. Az akcióval tehát Zelenszkij – hazánk mellett – több olyan országot is maga ellen fordíthatna, amelyek jelenleg humanitárius, energetikai és gazdasági segítséget nyújtanak Ukrajnának – nyilatkozta Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: A Barátság működése után Ukrajna tetemes tranzitbevételhez jut, amire nagy szüksége van. 

Ez a magyarázat arra is, hogy a vezeték kiszolgáló infrastruktúráját ért téli támadást követően a hibát egy nap alatt helyreállították. Ráadásul Ukrajna – a megnövekedett javítási feladatokra hivatkozva – éppen most emeli a tranzitdíjakat. 

A Magyar Nemzet március végén írt arról, hogy idén már másodszorra tervezi megemelni a tranzitdíját Ukrajna. Az oroszhirek.hu a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva jelezte: a díjszabás tonnánként 27,2 euróra emelkedik. Kijev a tarifaemelést a katonai műveletek során megsemmisült olajszállítási infrastruktúra helyreállításának költségeivel magyarázza.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország két irányból tud kőolajat vásárolni, Horvátországon és Ukrajnán keresztül. 

Mindkét útvonalon jelentősen megemelték a tranzitdíjakat, előbbi esetén a piaci átlag ötszörösét kérik a szállításért, utóbbi esetében pedig a korábbi háromszorosára nőtt a költség. 

Borítókép: Az elmúlt időszakban több incidens is történt a Barátság kőolajvezetéken (Fotó: Bloomberg)