Akár horribilis bírságot is kaphatnak a katasztrófaturisták

Kevesen tudják, hogy a tűzoltók beavatkozásának akadályozásáért akár hárommillió forintig terjedő bírság is kiszabható. A bírság összege attól függ, hogy milyen mértékben gátolta valaki a tűzoltók munkáját, mekkora az így okozott veszély, kár. A katasztrófaturisták mindenütt, így a baleseteknél és a természeti csapások elleni védekezésnél is komoly nehézséget okoznak.

20230305 Józsa-Debrecen között Kigyulladt egy személygépkocsi. Fotó: Czinege Melinda CZM Hajdú-Bihari Napló Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Bujdos Tibor

– A mi kollégáink mindig rendkívüli alázattal és tisztelettel viseltetnek a víz iránt, de ez másokról nem feltétlenül mondható el – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője annak kapcsán, hogy a katasztrófaturisták komolyan hátráltatják a szakembereket az árvízi védekezésben. Siklós Gabriella elmondta, éppen csütörtökön járt a Drávánál, ahol a Drávaszabolcsnál dolgozó munkatársainak éppen újságírók segítségére kellett sietniük.

A Dráván folyó árvízi védekezésnél is gátolják a munkát a katasztrófaturisták Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László

Egy megáradt folyó nem játék

Mint mondta, a sajtó munkatársai egy autóval olyan helyre parkoltak, amit hamarosan a víz kezdett el birtokba venni, és a vízügyeseknek onnan kellett kihúzniuk a bajba jutott járművet.

Természetesen ehhez hasonló esetek másokkal is előfordulnak, és a katasztrófaturisták valóban megnehezítik a munkát, mert sokszor nem hiszik el, hogy egy megáradt folyó nem játék

– emelte ki Siklós Gabriella.

Megkerestük a katasztrófaturizmussal kapcsolatban Mukics Dánielt, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjét is, aki megerősítette: rendszeresen előfordul, hogy balesetek, tűzesetek vagy éppen egy árvíz helyszínén kíváncsiskodók gyűlnek össze, akik akadályozzák a beavatkozók munkáját.

Durva összegű bírság

– Arra is van persze példa, hogy egy balesethez elsőként érkező civilek azonnal felismerik a helyzetet, és képesek hatékony támogatást nyújtani a készenléti szervek kiérkezéséig. Az utóbbi időben viszont egyre inkább elszaporodtak azok az esetek, amikor a nézelődők azért vették elő a telefonjukat, hogy lefényképezzék, videózzák az eseményt a segítségnyújtás helyett.

Nem árt tisztában lenni ennek következményeivel, hiszen a tűzoltók beavatkozásának akadályozásáért bírság is kiszabható

– hangsúlyozta Mukics Dániel. Hozzátette: ha valaki akadályozza a beavatkozást, húszezer forinttól egészen hárommillió forintig terjedő bírságra számíthat. A bírság pontos összege attól függ, hogy milyen mértékben akadályozta valaki a tűzoltók munkáját, mekkora az így okozott veszély vagy kár.

Egy baleset sérültje aligha szeretné, hogy felvételek készüljenek róla Fotó: Ladóczki Balázs

Adatvédelmi aggályok

A szakember rámutatott arra is: több beavatkozásnál is előfordult, hogy katasztrófaturisták jelentek meg a helyszínen, és mobiltelefonnal rögzítették az eseményeket. – Ez azontúl, hogy nem etikus, adatvédelmi szempontból is aggályos, sőt nagyban hátráltatja a helyszínen dolgozók munkáját. Egy baleset sérültje vagy egy égő lakás tulajdonosa biztosan nem szeretné, hogy felvételek készüljenek róla vagy az éppen megsemmisülő tulajdonáról – mutatott rá Mukics Dániel.

Megkeresésünkre reagálva a szóvivő pontokba szedve magyarázta el, hogy mi az ajánlott és etikus magatartás egy baleset helyszínén:

1. Javasoljuk, hogy mindenki próbálja megőrizni a nyugalmát. A pánik felelőtlen cselekedetekhez vezethet, így a lélekjelenlét mindennél fontosabb. Ha nem vagyunk olyan lelki állapotban, hogy segítsünk, esetleg „lefagyunk”, akkor bízzuk másokra a segítségnyújtást.

2. A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény, azonban mivel nem vagyunk egyformák, mindenkinek csak a tőle elvárható mértékben kell segítenie. Egy szolgálaton kívüli tűzoltótól több várható el, mint egy járókelőtől. Ha csak annyit tudunk tenni, hogy felhívjuk a 112-es segélyhívó számot és segítséget kérünk, tegyük meg, de ezt ne mulasszuk el.

3. A készenléti szervek kiérkezéséig igyekezzünk megnyugtatni a sérülteket.

4. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy azonnali segítségnyújtásra van szükség, egészségügyi ismereteinknek megfelelően lássuk el őket a mentők kiérkezéséig.

5. Csak olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek alkalmazásában biztosak vagyunk. A sérülteket ne mozdítsuk meg, hacsak nincsenek kitéve további veszélynek vagy a mentőszolgálat operátora nem kér erre bennünket telefonon.

6. A kiérkező egyenruhásokkal osszunk meg minden információt, amit a káresetről tudunk.

7. A tűzoltás vagy műszaki mentés vezetője ilyenkor bárkinek, még egy járókelőnek is utasítást adhat, akár magánjárműveket, felszereléseket is igénybe vehet. Ezt kötelességünk végrehajtani. Természetesen nem kell attól tartani, hogy olyat fognak kérni tőlünk, amivel a testi épségünket veszélyeztetnénk.

8. Ha arra szólítanak fel, hogy hagyjuk el a területet, ezt is kötelességünk végrehajtani.

9. Ha már a helyszínen vannak a készenléti szervek munkatársai, akár gyalog, akár járművel vagyunk úton, csupán kíváncsiságból ne álljunk meg.

10. Ha közúti baleset szemtanúi vagyunk, az autónkkal csak azért lassítsunk, hogy biztonságosan haladjunk el az úton dolgozó egyenruhások mellett, nem pedig azért, hogy mindent jól megnézzünk és videókat készítsünk.

11. Ha közvetlenül nem tudunk segítséget nyújtani, azzal támogatjuk a tűzoltók és a mentők munkáját, hogy hagyjuk őket dolgozni.

12. Ha valakinek speciális, a mentés során hasznosítható, például orvosi végzettsége van, azt jelezze a beavatkozóknak.

13. Egy káreset helyszínén minden segítség elkél, de csak a kárhelyparancsnok utasításait követve szabad bekapcsolódni a munkába.

Borítókép: A tűzeseteknél senki nem zavarhatja az oltási munkálatokat (Fotó: Hajdú-bihari Napló/Bujdos Tibor)